Donald Trump a maga sajátos módján reagált arra, hogy előrelépés és bármiféle eredmény nélkül lejárt a júniusban pakisztáni, ománi közvetítéssel aláírt amerikai–iráni szándéknyilatkozatban rögzített 60 napos tűzszünet, amely alatt a feleknek diplomáciai úton kellett volna megoldást találniuk a háború tartós lezárására és az iráni atomprogram körüli nézeteltérések rendezésére.
A fegyvernyugvás mindvégig törékenynek bizonyult, az álláspontok ez idő alatt még inkább eltávolodtak egymástól, Washington és Teherán egyre élesebb hangú kommunikációs háborúba kezdett, valós, elsöprő támadásokkal fenyegetőzve. A világkereskedelem szempontjából stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros ellenőrzésének kérdésében is olyannyira távolodtak az álláspontok, hogy Teherán már csak a szomszédos Ománnal tárgyal (e két ország között fekszik a stratégiai jelentőségű vízi út) a szoros hajózhatóságának és ellenérzésének kérdésében.
Így az egyre tehetetlenebb Trump elnök hétfőn már azzal fenyegetőzött, hogy bombázni fogja Ománt, ha a szultánátus „akadályozná” a Hormuzi-szorosról szóló megállapodás megkötését. „Ha Omán az utunkba áll, erőteljesen lebombázzuk” – mondta az amerikai elnök a Fox Newsnak nyilatkozva.
A két ország ennek ellenére tárgyal, az iráni külügyminisztérium szóvivője hétfőn is megerősítette, hogy a közös nyilatkozat szövegén dolgozik Irán és Omán.
Fordulat jöhet Iránban, csak nem tudni, milyenTrump kedvenc amerikai csatornáján, a Fox Newson elhangzott nyilatkozatában felszólította Iránt, hogy „emelje fel a fehér zászlót a kapituláció jeléül”. Hozzátette: „Nem sietek”, és azt hangsúlyozta, hogy a novemberi félidős parlamenti választások „semmit sem változtatnak a gondolataimon”. (Ezen kijelentése hamisan cseng, hiszen a közelgő amerikai félidős választás komoly gondot okoz a Republikánus Pártnak, az iráni háború lakossági elutasítottsága igencsak rontják a párt jelöltjeinek esélyeit.) Trump ugyanakkor azt állította, kormánya tárgyalásokat folytat az Iráni Forradalmi Gárdával (IRGC), amit ezúttal is cáfolt az iszlám köztársaság de facto vezetőjévé előlépett katonai elitegység vezetése.
Hosszein Mohammadi dandártábornok, az IRGC szóvivője „Trump -féle hazugságnak” nevezte a tárgyalásokat. Az Al Dzsazíra pánarab hírtelevízió által idézett nyilatkozatában Mohammadi úgy fogalmazott:
„Ez a Trump-féle hazugság csupán olyan fantáziák gyümölcse, amelyek a háborúban elszenvedett vereségből és a kétségbeesésből fakadó téveszmék és rémálmok miatt járnak a fejében.”
Az iráni külügy közleménye szerint a 60 napos tűzszünet vége amúgy sem hoz fordulatot, mert, mint mondta, az Egyesült Államok „súlyos” jogsértései miatt a megállapodás határideje „teljesen értelmetlenné vált”, Irán fegyveres erői pedig készen állnak a válaszlépésre, ha támadás éri őket.
Az Al Dzsazíra helyszíni riportjában megszólaló irániak többsége eközben úgy vélekedett, egyre kevesebb remény van a diplomáciai megoldásra. Az emberek elkeseredettek a háború, a légicsapások és a szankciók okozta egyre súlyosabb megélhetési nehézségek miatt, és úgy gondolják, a Forradalmi Gárda a végsőkig harcolni fog.
Mohammad Hasszán Szangtaras teheráni védelmi elemző szerint Iránban széles körben elterjedt az a nézet, hogy „a fő háború még el sem kezdődött”.
A „hogyan tovább?” egyelőre nem körvonalazódik. Teherán kitart amellett, hogy a Hormuzi-szoros „iráni marad”, Donald Trump viszont már azzal számol, hogy a világkereskedelem egynegyedét bonyolító stratégiai szoros amerikai területté válik, azonnal, amint Irán „legyőzetik”.
Történelmi mélypontra küldte az iráni háború Donald Trump támogatottságátAz Irán fölötti katonai győzelem mindenesetre nem a közeljövő eseménye lesz. Az amerikai Wall Street Journal iráni és arab tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy
Teherán a Washingtonnal kötött memorandum 60 napos határidejét nem diplomáciai rendezésre, hanem a harci előkészületek felpörgetésére használta fel, mert az iráni vezetés azon az állásponton volt, hogy Washington is csak az időt húzza egy jövőbeli támadáshoz.
Ezért felgyorsították a rakéták és drónok gyártását, a döntéshozatali kulcspozíciókba sorra a legkeményvonalasabb személyeket nevezték ki. Az iráni felső vezetésben történt „stratégiai elmozdulást” a környező arab országok szolgálatai úgy értékelték, hogy annak célja a perzsa haderő felkészítése a háború kiszélesítésére. Úgy tudják, az Irán által vizsgált háború kiterjesztésére vonatkozó tervek között szerepelnek megelőző csapások, internetkábelek megrongálása a Perzsa-öböl országaiban, Kuvait és Bahrein destabilizálása, valamint akár egy szárazföldi behatolás Kuvait területére.
Donald Trump visszafogta a katonai fenyegetést, de Irán bekeményít a Hormuzi-szorosnálDonald Trump az Egyesült Államok területének akarja nyilvánítani a Hormuzi-szorost