Románia vasárnap hajnalban újabb olyan incidenssel szembesült, amely néhány éve még rendkívüli eseménynek számított volna, az ukrajnai háború elhúzódásával azonban a NATO keleti szárnyának mindennapi biztonsági kockázatai közé került. A román védelmi minisztérium közlése szerint egy spanyol F–18-as vadászgép 5 óra 1 perckor megsemmisített egy pilóta nélküli repülőeszközt, amely engedély nélkül lépett be az ország légterébe. A gép a NATO megerősített légirendészeti missziójában teljesített szolgálatot, és radarérintkezés után kapott engedélyt a cél leküzdésére. A roncsok lakatlan térségben hullottak le, személyi sérülésről nem érkezett hír.
A román radarok a célt Moldovából érkezőként azonosították, mintegy 24 kilométerre északra Galați városától. Bukarest nem közölte, hogy a drón melyik országhoz tartozott, ezért az eredetét egyelőre nem lehet biztosan Oroszországhoz kötni. Ez fontos különbség a korábbi esetekhez képest, amikor a román hatóságok orosz gyártmányú, Ukrajna ellen bevetett eszközök roncsait találták meg. A mostani útvonal Moldova felől vezetett, ami a vizsgálatot összetettebbé teszi, miközben az elektronikai zavarás is befolyásolhatja a navigációt.
A Duna mentén sűrűsödnek az incidensek
Románia 614 kilométeres szárazföldi határon érintkezik Ukrajnával, a Duna-delta és Galați térsége pedig különösen érzékeny. A folyó túloldalán fekvő ukrán kikötők, köztük Reni és Izmajil, az orosz támadások visszatérő célpontjai.
A drónok gyakran a Duna vonalát követve közelítik meg ezeket a létesítményeket, ezért egy irányítási hiba, lelövés vagy kitérő manőver könnyen román légtérsértéshez vezethet. Az elmúlt négy évben több tucat hasonló esetet észleltek.
Az idei év fordulatot hozott Bukarest válaszában. Júliusban román F–16-osok először semmisítettek meg három orosz drónt, amelyek megsértették a légteret. Korábban a szabályok jóval szűkebben engedték a fegyverhasználatot, és a vezetés attól tartott, hogy egy lelövés szükségtelen eszkalációt válthat ki. Az ismétlődő behatolások, valamint egy Galați városában lakóépületbe csapódó orosz drón azonban megváltoztatta a kockázati mérleget. Abban az esetben két ember megsérült.
A szövetségi légvédelem új próbája
A vasárnapi akció azért is figyelemre méltó, mert a lelövést egy szövetséges ország gépe hajtotta végre. A spanyol légierő július végén vette át a romániai megerősített légirendészeti feladatok egy részét a brit Királyi Légierőtől. A NATO rendszerének lényege, hogy az adott ország saját vadászgépei mellett rotációs alapon más tagállamok repülői is készenlétet adnak. A szövetség így megosztja a terheket, gyakorolja a közös parancsnoki láncot és jelzi, hogy a légtér védelme kollektív feladat.
A NATO számára minden ilyen helyzetben a gyors reagálás és az eszkaláció elkerülésének összehangolása a legnehezebb. Egy ismeretlen drón azonosítására percek állhatnak rendelkezésre.
A pilótának, a földi irányításnak és a katonai döntéshozóknak mérlegelniük kell, hogy a cél jelent-e közvetlen veszélyt, merre tart, és hol hullhatnak le a roncsai. Lakott terület felett a lelövés önmagában is kockázatot jelenthet. A mostani közlés szerint a megsemmisítés biztonságosan történt.
A román eset magyar szempontból is közvetlenül érdekes. A NATO keleti szárnyának légvédelme összekapcsolt rendszer, ezért a romániai tapasztalatok a magyar katonai tervezésre is hatnak. Magyarország nem határos a Fekete-tengerrel, de Ukrajnával közös határa van, és a szövetség légvédelme nem áll meg az országhatároknál. A drónok alacsony repülési magassága, kis radarkeresztmetszete és olcsósága egész Közép-Európában új feladat elé állítja a hadseregeket. A több millió eurós légiharc-rakéták használata minden olcsó támadó eszköz ellen gazdaságilag sem tartható, ezért egyre nagyobb szerepet kapnak a földi rendszerek és az elektronikai zavaróeszközök.
Dagad a román-orosz drónbotrány, vagy az oroszok egyre vakmerőbbek, vagy az ukránok egyre hatékonyabbakBukarest az elmúlt években gyorsította légiereje és légvédelme korszerűsítését. F–16-osokat szerzett be, Patriot rendszereket állított hadrendbe, és hosszabb távon az F–35-ös programhoz is csatlakozik. A fekete-tengeri térségben Oroszország rendszeresen vet be cirkáló- és ballisztikus rakétákat, valamint támadó drónokat. A román partok közelében fontos kereskedelmi és energetikai útvonalak húzódnak, a konstancai kikötő pedig Ukrajna egyik fontos külkereskedelmi kapujává vált.
A mostani incidens diplomáciai következménye attól függ, mit állapítanak meg a roncsok vizsgálatakor. Ha orosz eredet igazolódik, Bukarest várhatóan újabb tiltakozással és NATO-egyeztetéssel reagál. Ha más típusú eszközről van szó, az útvonal és az irányítás körülményei kerülnek előtérbe.
A román kormány mindenesetre világos határt húzott: az engedély nélkül belépő, veszélyesnek minősített pilóta nélküli repülőeszközöket már nem hagyja automatikusan átrepülni vagy lezuhanni.
A vasárnap hajnali lelövés így egy hosszabb változás újabb állomása. Az orosz–ukrán háború kezdete óta a NATO keleti tagállamai fokozatosan átírták a légtérvédelem szabályait, erősítették a radarláncot és növelték a készenléti gépek számát. Ami korábban elsősorban elrettentő jelenlét volt, az ma már rendszeresen éles döntéseket követel. Románia fölött hajnalban ezúttal egy spanyol pilóta "húzta meg a ravaszt", de a művelet mögött a teljes szövetségi légvédelmi rendszer állt.
