Dagad a román-orosz drónbotrány, vagy az oroszok egyre vakmerőbbek, vagy az ukránok egyre hatékonyabbak

Vasárnap délelőtt 10 óra 13 perckor újabb drónt lőtt le a Fekete-tenger felett a román légierő egyik F-16-os vadászgépe. Nicușor Dan államfő Facebook-oldalán tett bejelentést az incidensről, bejegyzésében gratulált a román F-16-os pilótáknak és a földi személyzetnek, amiért „szakértelemmel, bátran és hatékonyan” teljesítik küldetésüket, hozzájárulnak Románia területének védelméhez és a román állampolgárok biztonságához.

Három nap alatt péntektől vasárnapig háromszor kellett közbelépniük a román vadászgépeknek, amire eddig nem volt példa az orosz-ukrán háború kezdete óta. A román légvédelem mindeddig nem lőtte le az ország légterében megjelent drónokat – még akkor sem, amikor hangosan kifogásolta azt a román közvélemény, pénteken történt meg először, hogy román légierő semmisített meg egy berepülő drónt. A pilóta nélküli eszközt ekkor alig 90 kilométerre volt Bukaresttől. Szombaton és vasárnap már korábban lépett a légierő, 5 perc után már a Duna-delta térségében kilőtték a célokat. Az első két esetben 11, illetve 9 percet haladtak a drónok a román légtérben, és amint a Népszava is beszámolt róla, májusban kétszer is lakott területre, Galați városában csapódott be orosz drón tüzet, károkat és sérüléseket okozva.

Nicușor Dan elnök vasárnapi tájékoztatásában egyben azt is közölte, hogy a legfőbb ügyészség vizsgálata szerint a péntek reggel lelőtt drón az iráni Shahed típus orosz gyártású változata, Gerany-2 volt, amelyet Oroszország használ az Ukrajna elleni háborúban. (Ugyanez a típus csapódott be a galați lakótelepen is.) A szombaton és vasárnap megsemmisített pilóta nélküli eszközök vizsgálata még folyamatban van – írta az államfő, Románia pedig ezek eredményére alapozza az Oroszországgal szembeni diplomáciai tiltakozását. 

– szögezte le a román elnök. Nem sokkal később azonban, bár az utóbbi két drón eredete kapcsán még nem történt hivatalos bejelentés, Oana Țoiu ügyvivő külügyminiszter közölte, hogy bekérették a román külügyminisztériumba a bukaresti orosz nagykövetet, miután „Oroszország ismételten megsértette Románia légterét”.

Az orosz légtérsértést Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter is elítélte. Bolojan azt is hangsúlyozta, hogy „ez a helyes válasz minden fenyegetésre, különösen a légtér vagy a tengeri térség megsértésére”. (Romániában május 5-e óta ügyvivő kormány van, miután a Bolojan-kabinet elbukta a bizalmi szavazást. Bár hovatovább minden határidőből kifutnak, egyelőre nem körvonalazódik semmiféle megoldás a kormányválságra és új kormányra.) 

A történtek mellett az Európai Unió sem ment el szó nélkül.

Miruță több adatot is nyilvánosságra hozott. Bejegyzése szerint az uniós NATO-tagállamok területén eddig öt légtérsértő drónt lőttek le, ebből négyet román katonai pilóták. Minden ilyen eset azt bizonyítja, hogy az Ukrajna elleni orosz háború a szomszédos országokra is veszélyt jelent. A háború kezdete óta 33 esetben jelentették orosz drónok behatolását a román légtérbe, Oroszország több mint 100 légitámadást intézett a Románia közvetlen közelében, a Duna-deltában található ukrán folyami kikötők ellen és több mint 50 esetben csapódtak be román területre dróndarabok. (Egyes helyeken alig négy kilométer a távolság a határ menti román és ukrán települések közötti , a  Delta térség román falvaiban menetrendszerűek a drónveszély riasztások, dróndarabok évek óta "potyognak az égből” .)

Miközben hangsúlyozta, hogy Románia továbbra is határozottan megvédi szuverenitását és légterét, Miruță azt emelte ki, hogy ezeknek a provokációknak véget kell érniük.

Az orosz-ukrán drónháború fokozódása következtében a NATO keleti szárnyán, főképp a dunai kikötők és a Fekete-tenger térségében a helyzet egyre veszélyesebbé válik, de a hogyan tovább még nem látszik. Egyelőre ugyanis rendkívül költséges a románoknak és/vagy a NATO-nak egyaránt, hogy néhány tízezer dolláros drónokat több százezer vagy millió dolláros rakétákkal semmisítsenek meg, de a román médiának nyilatkozó katonai szakértők szerint a térségben nemigen adódik más lehetőség. A drónok általában a Duna-delta térségében jelennek meg, itt pedig a mocsaras természetvédelmi terület miatt nem lehet földi telepítésű, olcsóbb eszközöket mozgatni.

Hogy pontosan mennyibe került Romániának a drónok megsemmisítése három egymást követő napon át, arról még nem volt hivatalos bejelentés. Szakértői feltevések alapján annyit tudni, hogy a román légierő az amerikai gyártású F-16-osokra kétfajta levegő-levegő rakétát rendszeresített: az AIM-120 AMRAAM, illetve a rövid hatótávolságú AIM-9X SIDEWINDER típust. Előbbi ára általában 1 és 1,2 millió dollár közötti, utóbbi olcsóbb, körülbelül 400–500 ezer dollár között mozog. Egy az Euronews Romániának nyilatkozó tartalékos román parancsnok szerint pénteken nagy valószínűséggel AIM-9 Sidewinder típusú rakétával semmisítették meg az első drónt.

Valószínűleg ugyanezt a típust használták szombaton és vasárnap is, a vadászgépek működtetési költségeivel együtt ez óvatos becslés szerint is legalább kétmillió dollárjába került a román légierőnek. A katonai elemzők ugyanakkor egybehangzóan hangsúlyozzák, hogy ilyen helyzetekben nem a költséghatékonyság, hanem az emberek  biztonsága és az állam felelősségvállalás a döntő szempont. A döntéshozók ilyenkor azt mérlegelik, milyen kockázatot jelentene egy ellenőrizetlenül továbbhaladó drón Románia, a NATO és az Európai Unió légterében.

Román katonai szakértők azt is felvetették, hogy az egyre sűrűbben megjelenő orosz drónok a román légtérben összefüggenek az ukrán védelmi képességek növekedésével is. Szerintük az ukrán haderő már nem csak a dróntámadásokban lett sikeresebb, hanem a védekezésben is, és az ő zavaró berendezéseik hatékonyságának köszönhetően téveszt röppállyát egyre több orosz drón.