A hetek óta tartó aszály miatt többféle, egészen oda nem illő tárgyak is előkerültek a hazai folyómedrekből: az uszályok, stégek maradványai vagy különféle fémhulladékok mellett akadt robbanótest és mamutfog is, valamint egy hajóroncs Mohács közelében. Ezenkívül például a Hadtörténeti Intézet és Múzeum a közösségi médiában számolt be augusztus elején egy második világháborús motorról, annak tisztítási és állagmegóvási munkálatairól, amelyet a rekordalacsony vízállású Dunában talált egy arra tévedt járókelő.
Ha nagyon egyszerűen akarunk fogalmazni, akkor a helyzet az, hogy Magyarországon alapvetően nem lehet csak úgy hazavinni egy olyan tárgyat, amelyet valaki a folyómederben talál. Ugyanakkor természetesen van különbség aközött, hogy például egy egyszerű fémhulladékról vagy egy történelmi jelentőségű leletről van szó – a szabályozás az utóbbira vonatkozik, csak számolni kell azzal, hogy egy laikus első látásra nem feltétlenül képes megítélni, melyik kategóriába esik az adott tárgy.
Második világháborús katonai motorkerékpár került elő a Dunából BudapestenA kérdés megvilágításában Fullár Zoltán régész volt segítségünkre. „A kulturális örökség védelméről két fontos jogszabály rendelkezik: a 68/2018-as kormányrendelet és a 2001. évi LXIV. törvény. Ezek határozzák meg, mi minősül régészeti leletnek.
A jogszabály szerint régészeti tárgynak számít minden olyan tárgy, amely 1711 előtt készült vagy került a földbe. Ez irányadó akkor is, ha valaki folyómederben talál egy tárgyat.
Mivel az ilyen leletek állami tulajdonba tartoznak, elvileg valamelyik múzeumba kell kerülniük” – fogalmaz Fullár Zoltán. A szakértő kérdésünkre elmondta: minden területnek van régészeti gyűjtőköri gazdája, egészen pontosan illetékes múzeuma. Ilyen például a Ferenczy Múzeumi Centrum Pest megyében, amely az érdi Duna-parton talált leletekért felelős. Amennyiben viszont valaki nincs tisztában azzal, hogy melyik intézményt kellene értesítenie, nyugodtan megkeresheti bármelyiket e-mailben, a tárgyról és a helyszínről készült fotókkal együtt, és a szakemberek segítenek eldönteni, mi a további teendő.
Fullár ugyanakkor kiemeli: nagyon fontos, hogy a tárgyat ne mozdítsuk el a helyéről. A legegyszerűbb, ha a megtaláló fotókat készít, és lehetőség szerint rögzíti a pontos helyet. Ehhez a szakértő szerint azért már a mai okostelefonok GPS-e is elég pontos segítséget jelent. Ha a tárgy biztonságosan otthagyható, akkor érdemes a helyén hagyni, és az illetékes múzeumot értesíteni. Viszont ha valamilyen okból nem hagyható ott, akkor is különösen fontos a pontos dokumentálás.
Eltűnt egy világháborús tüzérségi gránát a Dunából, a rendőrség nyomoz„Érkezett hozzánk egy bejelentés Esztergom vármegyéből: a Duna-parton valaki egy elsüllyedt, téglával megrakott ladik maradványait találta meg. Fotókat és koordinátákat küldött, mi pedig felvettük a kapcsolatot az illetékes tatai múzeummal. Kimentek a helyszínre, megvizsgálták a maradványokat, és kiderült, hogy modern kori anyagról van szó. Ettől függetlenül dokumentálták, és visszajeleztek a bejelentőnek.
Volt egy másik eset is: egy hölgy a gyerekeivel sétált az alacsony vízállásnál, találtak egy fogat, valamint néhány kerámiadarabot és, hogy a szomszédjuk szerint akár mamutfog is lehetett. A helyszínen megnézve kiderült, hogy egy szarvasmarha foga volt, a kerámiák pedig modern koriak” – emel ki két esetet a régész.
A ladik esetében a megtaláló nem mozdított el semmit, készített egy fotót, megadta a pontos helyet, és úgy hagyta ott a leletet, ahogy találta. „Ez nagyon fontos, mert a lelet környezete – az úgynevezett in situ helyzet – sokszor több információt ad, mint maga a tárgy” – tette hozzá Fullár. (Mivel a fog úgysem került volna gyűjteménybe, a megtalálók megtarthatták azt.) A régész tapasztalatai szerint a közösségi médiában terjedő hírek az elmúlt hetekben hozzájárultak ahhoz, hogy az emberek még inkább tisztában legyenek azzal, mi a teendő egy ilyen helyzetben:
egyre több bejelentés érkezik, nem mellesleg valóban kerülnek elő történelmi jelentőségű leletek.
A helyzet időközben annyira drasztikussá vált, hogy Sári Zsolt közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár a közösségi médiában tájékoztatta a széles nyilvánosságot a körülmények jelentőségéről. Mint fogalmazott: a rekordalacsony vízállás „nemcsak természeti, hanem örökségvédelmi veszélyt is jelent”, hiszen
„a mederből előbukkanó régészeti és történelmi leletek örökségi értéket képviselnek, amelyek napvilágra kerülve könnyen károsodhatnak vagy véglegesen elveszhetnek, ha nem szakszerűen kezelik őket.”
Sári Zsolt maga is felhívta arra a figyelmet, hogy ilyen esetben a talált tárgyakat nem szabad elmozdítani, az illetékes múzeumot vagy régészeti szakszolgálatot kell értesíteni.
Ár állott, most kőhalom – Galéria a Duna magyarországi apadásáról