„Százezer oldal is lesz ebből” – Orbánt és Gyurcsányt is behívná a végrehajtásokat vizsgáló Toroczkai-féle parlamenti bizottság

Százezer oldal is lesz ebből – mondta Toroczkai László, a szélsőjobboldali Mi Hazánk elnöke a parlament úgynevezett Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság ellenzéki elnöke, amikor a grémium második ülésén – ahol jobbára még a bizottság ügyrendjéről határoztak – azt sorjázták, kezdésnek melyik az a bő két tucat állami hivatal, amelynek adatbekérő leveleket küldött a testület.

A bizottság egy volt abból az öt grémiumból, amelyet a Tisza Párt kezdeményezett a győzelme után, majd egy plenáris vita hevében Magyar Péter miniszterelnök a végrehajtói ügyekben egyébként is régóta rendkívül aktív Toroczkai Lászlót nevezte ki elnöknek.

A bizottság hattagú – plusz Toroczkai elnök –, hárman érkeznek a Tisza Pártból, egy képviselő a Fideszből, egy a KDNP-ből és egy a Mi Hazánktól. A testület alelnöke Gyöngyösi István. Kis Máté Zoltán és Molnár Zoltán a Tisza képviselői, míg a Fidesz Balla Györgyöt, a KDNP pedig Nacsa Lőrincet delegálta.

A bizottság finoman szólva is nagyot merít: 1994-től vizsgálná meg, hogyan alakult Magyarországon a végrehajtás, valamint a devizahitelezés. Ennek szellemében most adatbekérő levelekkel sorozza meg

• az Igazságügyi Minisztériumot,

• az összes (vár)megyei kormányhivatalt,

• a Központi Statisztikai Hivatalt, 

• a Legfőbb Ügyészséget,

• a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségét,

• a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart,

• a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választott bíróságot,

• a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát,

• a Magyar Ügyvédi Kamarát,

• az Országos Bírósági Hivatalt,

• a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát.

Mint Toroczkai László is jelezte: augusztus 26-tól életbe lépnek a bizottsági meghallgatásokra vonatkozó új szabályozások, azaz a beidézetteknek kötelező lesz megjelenniük, kötelező lesz válaszolniuk a kérdésekre. (Toroczkai a parlamenti vitában jelezte: ő hazugságvizsgálót is használna a meghallgatás során. A parlament eddig nem döntött ezen ötletéről.)

Volt miniszterelnökök is szerepelnek a listán – Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc –, de Rogán Antal exminiszter, Völner Pál korrupcióval vádolt exállamtitkár, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar szintén vádlott exelnöke meghallgatását, illetve Trócsányi László volt igazságügyi miniszter vizsgálatát is „megkerülhetetlennek” nevezte Toroczkai László. Kérdésünkre a politikus azt is leszögezte, hogy az időszak további igazságügy-minisztereit, így például Varga Juditot is meg kell hallgatnia a bizottságnak. Szerinte a meghallgatások ősszel lesznek. A meghallgatottak nagyon kemény kérdéseket fognak kapni, azt garantálom – fogalmazott a Mi Hazánk Mozgalom elnöke.

Az előzetes adatbekérés, a kutatás, majd a meghallgatások után jöhet a bizottsági munka harmadik szakasza, „amikor tőlünk várja az Országgyűlés, hogy mi alkossuk meg a végrehajtás emberségesebb, jobb nonprofit rendszerét” – folytatta a Mi Hazánk elnöke.

A parlamenti határozat szerint az összes bizottságnak december 31-ig kell lezárnia a működését. Toroczkai László úgy fogalmazott: szeretné tartani ezt a határidőt, de nem tartja kizártnak azt sem, hogy végül azoknak a bizottsági tagoknak lesz igazuk, akik korábban felvetették: az ősszel az óriási munkamennyiség miatt végül hosszabbítást kell kérniük a parlamenttől.

– jelezte ugyanakkor Toroczkai László. A bizottság szakértőket is bevonna a munkába. Toroczkai a maga részéről a devizahiteles ügyekben ismert Marczingós Lászlót kérte fel, ám az ügyvéd a saját honlapján is közzétette, hogy szerinte ő nem felel meg ennek a feladatnak.

A bizottság emellett arra számít, hogy rengeteg lakossági levelet kapnak majd, főleg egyedi ügyekről. Toroczkai László szerint fontos, hogy az összes megkeresésre válaszoljanak.