Mint ismert, az ügyészség azzal vádolja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) volt elnökét, Schadl Györgyöt, hogy bűnszervezetet tartott fenn, a jól fizető posztokra saját embereit neveztette ki, akik az irodájuk nyereségének jelentős részét visszaadták neki, amiből ő összesen több mint 900 milliót kaszált ebből. Az ügyészség szerint a végrehajtókat Völner Pálon, az Igazságügyi Minisztériumi volt államtitkára közreműködésével neveztette ki, aki ezért Schadl Györgytől havi 2-5 milliós apanázst, összesen 83 millió forintot kapott. Az ügyészség Schadl Györgyre 10, míg Völner Pálra 8 év börtönbüntetést kért.
A bíróság már kedden meghallgatta Trócsányi László volt igazságügyi minisztert, akinek a hivatali utódjaként Varga Judit ugyancsak kulcsszerepet játszhat az ügyben. Varga Judit ugyancsak szerepe a ügyben igencsak kiemelt. Nemcsak mivel ő volt a szakminiszter az ügyészség által vélelmezett bűncselekmények idején, így az ügyészség szerint lényegében Varga Judit orra előtt történtek a bűncselekmények, amelyben közvetlen helyettese Völner Pál is részt vett. Illetve Varga Judit és Schadl György is több alkalommal találkoztak a bűncselekmények idején.
Trócsányi László: Amikor már nem voltam miniszter, egyszer felhívtam Schadl GyörgyötVarga Judit a volt férjének az azóta ellenzéki Tisza párt vezető Magyar Péternek elmondta, hogy ő úgy tudta, hogy „Rogán Antalék belepiszkáltak” a Völner-Schadl ügy vádiratába, kihúztak ezt-azt a vádiratból. Varga Judit sztorijáról Magyar Péter egy hangfelvételt készített, majd ezt közzétette. Később Varga Judit azt állította, hogy ez egy „irányított beszélgetés volt” és csak azért mondta ezeket Rogán Antalról, hogy szabaduljon a volt férje kérdéseitől.

Csütörtök reggel Varga Judit a sajtónak nem nyilatkozott az érkezésekor, az egyik bírósági irodában várta a tárgyalás kezdetét, majd onnan ment be a tárgyalóterembe. A bíróságon a vádlottak közül Schadl György és Völner Pál is jelen volt a tanúi meghallgatásán. Míg korábban engedte, Schadl ezúttal megtiltotta, hogy kép készüljön hozzá. Völner Pál ellenben eddigi gyakorlatával is engedélyezte
„Ez egy szaunaprogram lesz” – fogalmazott Tóth Erzsébet bírónő, mivel a tárgyaló teremben vágni lehetett a meleg levegőt. Még a bíró is nyárias kiskosztümben ült, a bírósági vezető engedélyével a hőségben a bírónak sem kötelező a talár.
Varga Judit gyorsan, szinte hadarva beszél. Elmesélte, hogy Völner Pált a miniszteri felkészítés során ismerte meg. – A végrehajtásba vetett közbizalmat kellett helyreállítani – állította, emlékeztetve akkor folyt a végrehajtói rendszert érintő reform (éppen a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot vonták vissza – a szerk.), és ezért kellett kinevezni Völner Pált a területre miniszeri biztosnak, az addig régóta a végrehajtással foglalkozott Molnár Zoltán államtitkárnak pedig mennie kellett. – Én eldöntöttem, hogy nem akarok vele dolgozni. Nekem semmi közöm volt hozzá, nem ismertem, korábban. Kellemetlen beszélgetés volt. Fiatal jogász volt, bejött a szobámba elmondtam neki, hogy nem akarok vele tovább belül dolgozni. Azt Varga Judit nem árulta el, hogy ha nem ismerte, akkor mi baja volt Molnár Zoltán munkájával.
Miért pont Völner Pál kapta meg a végrehajtói terület államtitkárságát? - kérdezte Tóth Erzsébet. Amikor a döntés megszületett elkezdtem kapcsolatba lépni az IM aktuális embereivel. Elsőként a Völner Pállal ültem le, hogy mivel foglalkozik a minisztérium. A végrehajtások ugyanis kiemelt téma volt. Így Völner Pál 2019 nyarától a végrehajtói terület miniszteri biztosa lett. – A miniszteri biztos tevékenysége arról szólt, hogy vissza kell állítani a bizalmat a végrehajtói kar felett – ismételte meg.

A bíró kérdésére, hogy miért kellett ezt így külön kezelni, Varga Judit úgy válaszolt a devizahitelesek ügye miatt, mert az az ellenzéknek állandó témája volt a parlamentben. Elmondása szerint racionalizálni akarta a minisztériumi szervezetet, leépítette az államtitkárok számát. Igaz, ebbe Orbán Viktor is beleszólt, mivel a miniszterelnök az IM-ből elhívta Bóka Jánost. Látta, hogy Bóka János az ország legokosabb embere és ő lett a miniszterelnök úr uniós serpája – mondta erről. Így a végrehajtók kinevezését illető területek a minisztériumban maradtak (az azóta elhunyt) Vízkelety Mariann államtitkár alatt.
- Akkor ha jól értem Völner Pál javasolta a végrehajtók személyét, majd Vízkelety Mariann írta alá a kinevezéseket? – kérdezte a bírónő. - Folyamatosan repkedtem a világban – mondta Varga Judit - Egy alkalommal, Vízkelety Mariann hozott egy listát, hogy ezeket kell aláírni. Én meg mondtam, hogy oké.
A volt igazságügyi miniszter szerint Schadl Györggyel szakmai kapcsolata volt, a volt MBVK-elnök ment hozzá bemutatkozó látogatásra. – Ki kezdeményezte a találkozót? – kérdezte a bírónő. - Nem én. Nem tudom, hogy ki – válaszolta Varga Judit. - Hallott előtte valamit Schadl Györgyről? - Semmit – mondta az egykori fideszes politikus. Csak annyit tapasztalt, hogy Schadl György „dinamikus ember volt, nagyon jól tudott érvelni. - Ott volt a találkozón Völner Pál? - Az elsőn Vízkelety Mariann volt ott. Ha Schadl Györggyel találkoztam, Völner Pál mindig ott volt, ez nem kérdés. - Meg kell kérdeznem, még akkor is ha tudom, hogy mi lesz a válasz - folytatta Tóth Erzsébet bírónő - mit tudott minisztersége idején arról, hogy hogyan működik a végrehajtói helyek pályáztatása? - Annyit, amennyit egy miniszter a feladatra rá kell, hogy lásson. Amikor érkeztem egy többütemű végrehajtói pályáztatás már lezajlott. - A miniszter asszony pont egy pályázati hullám idején érkezett - pontosított Tóth Erzsébet – és a kinevezések egy része a minisztersége elejére esett. - Megmondom őszintén nem követtem. Egy dolgot tudtam, hogy Vízkelety Mariann-nak kell ezeket aláírnia.

Varga Judit elmondása szerint „egy unalmas” minisztériumot akart. Már az első megbeszéléseken elmondta, azt szeretné, hogy a minisztériumban működjön, és ő tudjon Brüsszelre koncentrálni. - Örültem, hogy valaki kézben tartja ezt a végrehajtói területet – tette hozzá. Mint fogalmazott, ő hatékonnyá, racionálissá akarta tenni az IM-et. A bírónő azt tudakolta, hogy a pályázatok kapcsán felmerült-e, hogy nem csak a végrehajtás területéről lesznek kinevezettek? (A végrehajtói reform kapcsán jogi diplomához kötötték a végrehajtási feladatot, ám más jogterületről is érkeztek jelöltek.) - Megmondom őszintén nem is akartam ezzel foglalkozni. Arra kértem az államtitkár urat, hogy csak azzal a kérdéssel jöjjenek hozzám, amit a szakma nem tudott eldönteni – mondta Varga Judit.
2021 júliusban ön találkozott Schadl Györggyel és Völner Pállal. Erre emlékszik? - A sajtónak köszönhetően sok információ kikerül. Biztos ott volt a Völner Pál, de hogy mi volt a konkrét téma azt nem tudom. Nekem kötelességem volt többszöri kérdésre találkozni, a sok hivatásrend közül Schadl-lel találkoztam legkevesebbet. - Hallott arról, hogy Schadl György a kari elnök pozíciójánál magasabb tisztséget akart volna elérni? Hogy adott esetben nemcsak karelnök, hanem kormányzati pozícióba is szeretett volna kerülni? (A nyomozati iratokban felmerült, hogy Schadl György államtitkár akart lenni – a szerk.) - Egyáltalán nem - mondta Varga Judit. Ő csak egy nagyon dinamikus embert látott Schadl Györgyben. - Néztem is, hogy mindig milyen jól ki van gyúrva - tette hozzá.

Vízkelety Marianntól később mégis búcsút vett Varga Judit. Ezt úgy kommentálta a bíróságon, hogy akkoriban „bármi történt a nők ellen Magyarországon ezért a sajtónak köszönhetően azért ő volt a felelős – mondta Varga Judit. Ebben az időszakban rengeteg, a bántalmazott nők helyzetét javító intézkedést tettek, ehhez dinamikus munkavégzésre volt szükség. Szerinte Vízkelety Mariann már nem volt ehhez elég dinamikus.
A bírónő ezután Petrik Béláról, vagyis arról a férfiról kezdte el faggatni Varga Juditot, aki az MBVK irodavezetője volt, aki a vádirat szerint előkészítette a később korruptnak bizonyult végrehajtói pályázatokat, kinevezéseket, ám később menesztették az MBVK irodavezetői posztjáról. Völner Pál tájékoztatta-e a P. Bélával kapcsolatos problémáról? – kérdezte a bírónő Varga Juditot, aki természetesen ezúttal sem tudott konkrét problémákról így arról sem, hogy pontosan miért kell P. Bélának mennie. – Völner Pál eleve egy olyan diplomatikus, szűkszavú ember volt, hogy nem beszélte túl az ügyeit. Pontosan tudta, hogy az én időmet sem lehet túlterhelni - mondta Varga Judit.
A nyomozati anyag szerint P. Béla a távozása előtt közvetlenül is tárgyalt Varga Judittal. Ott volt az irodámban – ismerte el Varga Judit. Szerinte egy a végrehajtó irodákra vonatkozó informatikai projektről beszélt.
- Mondott -e bármit Petrik Béla Schadl Györggyel kapcsolatban? – élesedik a bírónő hangja. (A nyomozati iratokban megmaradt, hogy P. Béla komoly konfliktusba került a volt MBVK-elnökkel.) - Én erre így nem emlékszem. De lehet, hogy ez az emlékezetemben van ez a csőlátása, hogy saját döntéseimre koncentráltam és csak azt tettem a fejembe – hadarta Varga Judit, akinek az elmondásából kiderült, hogy ugyan Petrik Béla próbált magyarázatot adni az ügyeire, ám akkor Varga Judit már tudta, hogy meneszteni fogja.