NKA-botrány: a Legfőbb Ügyészség szerint a Fidesznél elrendelt házkutatás törvényes volt, de a szerverlefoglalás nem

A Legfőbb Ügyészség szakfőosztálya elutasította a Fidesznek a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség házkutatást elrendelő határozatai elleni panaszait, helyt adott viszont a párt lefoglalást elrendelő főügyészségi határozatok elleni panaszainak és a kényszerintézkedés megismétlésére hívta fel a nyomozást folytató főügyészséget – derült ki a Legfőbb Ügyészség lapunkhoz is eljuttatott közleményéből. A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást a hírhedt botrányban, vagyis hogy a  Nemzeti Kulturális Alap egyik ideiglenes kollégiuma 2025 ősze és 2026 tavasza között 17 milliárd forint összegű támogatást szórt szét jellemzően Fidesz-közeli szervezetek és személyek között.

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség 2026 júliusában több egymást követő határozattal házkutatást rendelt el a Fidesz szervereit is tartalmazó adatközpontban , mivel megalapozottan feltehető volt, hogy az az ügyben vizsgált bűncselekmény nyomainak felderítésére, információs rendszer, illetve adathordozó átvizsgálására vezet. A Legfőbb Ügyészség megállapította, hogy a főügyészség részéről törvényesen került sor a kutatások elrendelésére, ezért a vagyoni érdekelt és kényszerintézkedéssel érintett párt panaszait e vonatkozásában elutasította – áll a közleményben.

„A megvalósított eljárási cselekmények az úgynevezett fishing expeditionnek (egyfajta adathalászatnak) minősíthetőek, ami az esetlegesen terhelő adatok vagy információk nem specifikus keresését, az adatok előre meg nem határozható tömegének a megszerzését jelenti, amelyből utóbb a céljainak megfelelően válogathat az eljáró hatóság. Ez a módszer mind az uniós, mind a magyar jogban törvénysértő gyakorlatnak számít – szögezték le, hozzátéve, a szerver-gazda számára aránytalan hátránnyal jár a teljes adatpark lefoglalása, mivel nem folytathatja a bűncselekményhez egyébként semmiben sem köthető tevékenységét” – indokolt a Legfőbb Ügyészség.

Adatvédelmi problémák is felmerülnek, mivel a lefoglalás olyan személyes adatokat, illetve több olyan személy adatait is érintheti, amelyek nincsenek összefüggésben a büntetőeljárással, vagy amelyek a bűncselekményben és jelen eljárásban nem érintettek. Ennél fogva az ilyen jellegű adatokat már eleve ki kellett volna vonni a lefoglalás köréből. Mindezek miatt a Legfőbb Ügyészség – mivel az elektronikus adatok bizonyítási célból történő biztosítása változatlanul indokolt – az eljárási cselekmények megismétlésére hívta fel a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészséget – hangsúlyozták. Felhívták a figyelmet arra, hogy a maximum három hónapra elrendelhető kényszerintézkedés határideje alatt haladéktalanul meg kell kezdeni az elektronikus adatok előre megtervezett szempontok szerinti átvizsgálását. Továbbá ennek eredményeként csak és kizárólag az eljárás tárgyát képező tényálláshoz és időszakhoz köthető adat-tömeg lefoglalására kerülhet sor.

„Helyesen állapította meg tehát az eljáró Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség, hogy jelen eljárásban a bizonyítás érdekében a bűncselekményhez köthető elektronikus adatok megőrzése és bizonyítékként való felhasználása nem mellőzhető, azonban erre csak törvényesen kerülhet sor. A másodfokú döntés kapcsán hangsúlyozni kívánjuk, hogy az ügyészség kizárólag a büntető eljárás szabályainak megfelelően, szakmai szempontok szerint járhat el mind a kényszerintézkedések elrendelése, végrehajtása, mind pedig az azokat érintő panaszok elbírálása során” – figyelmeztetett a Legfőbb Ügyészség.