Kínában Hszi Csin-ping államfő és pártfőtitkár példátlan keménységgel érvényesíti azt a maói alapelvet, amely szerint a fegyveres erők feletti ellenőrzést kizárólag a kommunista párt gyakorolhatja. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg felső vezetésében lezajlott és jelenleg is tartó drasztikus tisztogatási hullám teljesen lefejezte a katonai elitet.
A Központi Katonai Bizottság korábbi tagjai közül mára mindössze két tisztségviselő maradt a helyén, miközben az elnök megkezdte a megüresedett kulcspozíciók újrahangolását a hozzá feltétlenül hűséges káderekkel.
Ez a folyamat a 2027-es pártkongresszus és a hadsereg alapításának századik évfordulója előtt különös politikai súllyal bír.
A tisztogatások mértékét és mélységét jól mutatja, hogy az elmúlt évben több mint 62 magas rangú tisztet zártak ki a pártból, függesztettek fel állásából vagy tüntettek el a nyilvánosság elől. A büntetőintézkedések nem kímélték a katonai vezetés korábbi második emberét, Csang Jou-hszia tábornokot sem, akinek leváltása megrázta a kínai védelmi szektort.
A korrupcióellenes harc köntösébe öltöztetett fegyelmi eljárások elsődleges célja a potenciális belső ellenzék felszámolása és a tisztikar teljes megfélemlítése, megelőzve bárminemű belső elégedetlenséget vagy hatalmi szervezkedést a hadsereg sorain belül.
Az új tisztségviselők kinevezésénél Hszi Csin-ping felrúgta a korábbi évtizedekben kialakult íratlan szakmai szabályokat és előléptetési konvenciókat.
Korábban a Központi Katonai Bizottságba történő bekerülés feltétele a legmagasabb tábornoki rendfokozat mellett a védelmi minisztérium, egy regionális parancsnokság vagy egy önálló fegyvernem tényleges vezetése volt. A jelenlegi pártfőnök azonban felülírta ezt a rendszert, és a kinevezéseket kizárólag a személyes lojalitás, valamint a politikai megbízhatóság alapján mérlegeli, háttérbe szorítva a hagyományos katonai karrierutakat és felhalmozott parancsnoki tapasztalatokat.
A lojalitás felülírja a katonai rangsort
Júniusban az államfő két új tábornok előléptetését rendelte el, köztük Csang Szu-kuangét, aki az elmúlt évtizedet a fegyveres erők belső ellenőrzési és korrupcióellenes szervezetében töltötte. Őt nevezték ki a Központi Katonai Bizottság fegyelmi ellenőrzési bizottságának élére, leváltva azt a Csang Seng-mint, aki korábban a drákói tisztogatások lebonyolításáért felelt, és nemrég a fegyveres erők főparancsnokságának második emberévé lépett elő.
Az ellenőrzési apparátusból érkező tisztek előléptetése világosan jelzi, hogy Peking a jövőben is a szigorú belső fegyelemre és a politikai kontrollra támaszkodik a haderő feletti hatalom megőrzése érdekében.
A kínai állami média képanyagainak elemzése szerint a tisztogatások következtében tapasztalatlanabb, alacsonyabb pozíciókból előléptetett tisztek kerültek a legfelsőbb parancsnoki posztokra.
A korrupcióellenes vizsgálatok ugyanis olyan mélyen érintették a szárazföldi és a rakétaerők vezetését, hogy a hadseregben súlyos szakemberhiány alakult ki a felső kategóriás parancsnoki szinteken. Emiatt számos kulcspozíciót a légierő tisztjeivel töltöttek fel, mivel ez a fegyvernem a korábbi tisztogatási hullámok során kevésbé volt kitéve a belső vizsgálatoknak.
A tisztogatás ára a hadseregben
A hatalomkoncentráció és a folyamatos gyanakvás ugyanakkor komoly veszélyeket hordoz a kínai haderő operatív hatékonyságára nézve. Az autokratikus rendszerekben a tisztikar tagjai a retorzióktól való félelem miatt egyre kevésbé mernek ellentmondani a felső vezetésnek, vagy reális helyzetértékelést előterjeszteni.
A szakmai vita hiánya és a túlzott politikai megfelelési kényszer drasztikusan növeli a hibás katonai döntések kockázatát egy esetleges éles konfliktushelyzetben, ami gyengítheti a hadsereg tényleges harcértékét.
A Peking által követett stratégia rávilágít arra, hogy Hszi Csin-ping számára jelenleg a belső stabilitás és a hadsereg feletti pártkontroll megőrzése mindent felülír. A Tajvan körüli feszültség és a dél-kínai-tengeri jelenlét ellenére a kínai vezetés elsődleges prioritása a fegyveres erők fegyelmének megszilárdítása és a tisztikar moráljának alaptalan kilengésektől mentes mederben tartása. A katonai modernizáció elérése helyett a politikai lojalitás vált a legfontosabb mércévé a pekingi döntéshozók szemében.
A 2027-es, jubileumi év felé közeledve a tisztogatások és a kádercserék várhatóan tovább folytatódnak.
A kommunista párt legfelsőbb döntéshozó testülete, a Politikai Bizottság és a Központi Katonai Bizottság összetételének kijelölése határozza meg Kína politikai berendezkedését a következő évtizedre. Hszi Csin-ping olyan személyi struktúrát épít ki, amely szavatolja korlátlan hatalmának fennmaradását, kizárva a katonai elittel való bármiféle hatalommegosztás lehetőségét.
Hszi katonapolitikája világos üzenetet küld a kínai társadalom és a nemzetközi közösség számára: a fegyveres erők elsősorban a párt és a személyes hatalom védelmét szolgálják. A tisztogatási hullám nem egy átmeneti epizód a kínai belpolitikában, a hatalomgyakorlás tartós és integráns elemévé vált, amely meghatározza az ázsiai szuperhatalom jövőbeli stratégiáját és katonai magatartását.
