Különösen erős visszhangot váltott ki a német nyelvű sajtóban Baka András köztársasági elnökké választása. A német, osztrák és svájci lapok többsége ugyanazt a történelmi ívet emelte ki: az a jogász került most a magyar államfői székbe, akinek legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását az Orbán-korszak elején idő előtt megszüntették, miután nyilvánosan bírálta az igazságszolgáltatást átalakító intézkedéseket.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága később kimondta, hogy eltávolítása sértette a véleménynyilvánítás szabadságát. A legtöbb külföldi értékelés ezért személyes elégtételként és az Orbán-rendszer utáni intézményi fordulat egyik legerősebb szimbólumaként írja le a keddi szavazást.
„Az Orbán-kormány egyik első áldozata”
A Süddeutsche Zeitung már a választás előtti napon egyértelműen fogalmazott. Verena Mayer szerint aligha lehetett volna alkalmasabb személyt találni az államfői posztra, mint Orbán Viktor régi ellenfelét. A müncheni lap különösen nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy az Orbán-kormány egyik első magas rangú intézményi áldozata kapja meg a legmagasabb közjogi tisztséget.
Megszavazta az Országgyűlés, Baka András Magyarország új köztársasági elnökeA lap felidézte Baka András 2025-ös szerepvállalását is, amikor magyar bírák ezrei vonultak utcára az igazságszolgáltatás függetlenségéért. A Süddeutsche olvasatában ezért az új államfő személye jóval többet jelent egy parlamenti személycserénél: a bírói függetlenség mellett korán kiálló jogász tér vissza az államszervezet csúcsára.
Az osztrák Die Presse még hangsúlyosabban épített a történelmi iróniára. A lap címében Baka Andrást már a „poszt-Orbán-korszak szimbólumának” nevezte, és azt írta, hogy megválasztása tele van szimbolikus jelentéssel.
Jürgen Streihammer szerint a volt főbíró másfél évtizeddel később kapott elégtételt azért, ami vele az Orbán-rendszer kiépítésének első éveiben történt. A bécsi lap ugyanakkor nem hagyta szó nélkül a mostani hatalom módszereit sem.
„Az államfőjelöltség igazságtétel Baka András számára”Arra emlékeztetett, hogy Sulyok Tamás mandátumát szintén alkotmánymódosítással rövidítette le az új kétharmados többség, vagyis olyan eszközzel, amelynek alkalmazását Baka a saját eltávolítása idején élesen bírálta. A Die Presse a jelöltállítás körüli kapkodást is Magyar Péter első komolyabb politikai hibái közé sorolta: Polgár Judit felkérése gyorsan összeomlott, a végső döntést pedig nem előzte meg az ígért széles társadalmi vita.
„A jövőben is lesznek még hibák a kormányzásban, és elképzelhető, hogy nem elég egy egyszerű bocsánatkérés”Hasonló kettősség jellemzi a svájci SRF elemzését, amely talán a legkedvezőbb személyes portrét rajzolta az új magyar elnökről. A közszolgálati médium „nemzetközileg elismert” és „megvesztegethetetlen” jogászként mutatta be Baka Andrást, és azt írta, hogy személyében Magyar Péter végül megfelelő jelöltet talált egy nehezen induló kiválasztási folyamat végén.
Az SRF szerint Baka András alkalmas lehet arra, hogy visszaadja a köztársasági elnöki hivatal méltóságát, sőt valódi ellensúlyt képezzen a kormánnyal és a parlamenti kétharmaddal szemben. Ez azért különösen fontos megállapítás, mert a svájci elemzés nem kormányzati szövetségest lát benne: éppen azt emeli ki, hogy Baka András korábban Magyar Péter lépéseivel szemben is megfogalmazott kifogásokat. Az SRF ugyanakkor szintén bírálta Sulyok Tamás eltávolításának módját és az új elnök kiválasztásának átláthatatlanságát.
Vidéki prókátor: Baka Andrásnál jobb államfőt most nem is találhattak volnaA Der Spiegel híradása az Orbán-kritikus jogász visszatérését állította a középpontba, a lap egyik napi összefoglalója pedig már a választás előtt „a nap győztesének” nevezte Baka Andrást. A kommentár szerint pályája akár a történelmi igazságszolgáltatás mintapéldája is lehetne: az egykori főbíró, akit a hatalom eltávolított, most beköltözhet a Sándor-palotába.
A Spiegel azonban rögtön hozzáteszi a kényelmetlenebb részt is. Sulyok Tamás nem önként távozott, mandátumát a Tisza kétharmados többsége alkotmánymódosítással zárta le. A német lap ezért arra figyelmeztetett, hogy az Európai Uniónak akkor is szigorúan figyelnie kell a magyar jogállamiságot, amikor Budapesten már politikailag hozzá közelebb álló, Európa-párti kormány van hatalmon. A mérce nem változhat attól függően, ki rendelkezik kétharmaddal.
A kétharmad miatt maradtak fenntartások
A francia Le Monde már a jelölésekor úgy említette Baka Andrást, mint „a bíró, aki nemet mondott Orbán Viktornak”. A párizsi lap ugyanakkor egy hosszabb elemzésben a Magyar Péter által nagy sebességgel végrehajtott „deorbanizáció” kockázatait vizsgálta.
A francia lap szerint a korábbi autoriter berendezkedés lebontása széles támogatást élvezhet, de a demokratikus helyreállítás hitelességét gyengítheti, ha az új többség kevés egyeztetéssel, rendkívül gyorsan és a kétharmados erejére támaszkodva alakítja át az intézményeket.
Baka kinevezése ebből a szempontból is különleges: nemzetközi tekintélye és korábbi pályája miatt éppen ő lehet az egyik olyan szereplő, aki fékezheti a túlságosan koncentrált kormányzati hatalmat.
A spanyol El País a magyar politikai átmenet egyik kulcslépéseként értékelte az elnökválasztást. A lap részletesen ismertette Baka korábbi eltávolítását, a Fidesz bojkottját és azt, hogy az új államfő augusztus 19-én veszi át hivatalát. Kiemelte korábbi figyelmeztetését is: a kétharmados parlamenti többség birtokosa sem tehet meg mindent, amit akar.
Ez a mondat szinte összefoglalja a nemzetközi sajtó fő üzenetét.
Baka András személyét a legtöbb jelentős külföldi lap hiteles jogállami szereplőként, megválasztását történelmi korrekcióként értékeli.
A lelkesedés mellé ugyanakkor szinte minden komolyabb elemzés odateszi a feltételt: az Orbán-rendszer lebontása akkor jelent valódi demokratikus fordulatot, ha az új hatalom saját magára is alkalmazza azokat a korlátokat, amelyek hiányát az előző 16 évben kifogásolta.
