Baka András: Nem kerülhetjük el a szembenézést, értenünk kell, hogyan jutottunk idáig

Nagy megtiszteltetés, elismerés, és kivételes bizalom az Országgyűlés határozata, amellyel engem a köztársaság elnökévé választott. Váratlan, zavarba ejtő, megtisztelő volt már a jelölésem is.  Váratlan volt azért, mert egy hosszú szakmai életút után az ember nem keres kihívásokat.  Azért vállaltam a felkérést, mert úgy gondolom, Magyarország a történetének olyan időszakához érkezett, amikor az állam működéséről, az alkotmányosságról és az ország közösségéről komoly gondolkodásra van szükség – jelentette ki beiktatási beszédében Baka András megválasztott köztársasági elnök.

Az elmúlt évek után a társadalom többsége felszabadulást és reményt érez, mások csalódottságot és bizonytalanságot. Ez egyszerre van jelen a mai Magyarországon. Egy demokratikus társadalomban ez természetes állapot, éppen ezért nem kerülhetjük el a szembenézést, tudnunk, értenünk kell, hogyan jutottunk idáig. Egy generációnyi időt vesztegetett el a nemzet, miközben a rendszerváltozás éltanulójából a sereghajtó országok közé süllyedt – hangsúlyozta az új államfő.

Baka András szerint az elmúlt közel két évtizedben Magyarország olyan súlyos válságba került, amely a jogállam, a társadalom, a gazdaság, az államháztartás, az energiaellátás, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a közlekedés területét egyaránt érinti. – Régóta ismert, tragikus helyzetben van az egészségügy, az oktatás és a gyermekvédelem. Mondjuk ki, szinte minden olyan terület válságban van, amelyek közvetlenül meghatározzák mindennapi életünket. Az elmúlt időszakban közös javaink jelentős része magánérdekek szolgálatába került. A közbeszerzések rendszere, az állami vagyon átrendeződése, a földtulajdon koncentrációja és a közpénzek felhasználásának átláthatatlansága olyan kérdéseket vet fel, amelyekre egy demokratikus államnak határozott választ kell adnia. A jogállam nemcsak attól működik, hogy vannak szabályai, hanem attól, hogy az emberek elhiszik, hogy mindenkire vonatkozik – szögezte le Baka András.

Az intézményeink állapota azonban szerinte csak egyik része annak az állapotnak, amellyel szembe kell néznünk.

a különböző társadalmi csoportokat egymással állították szembe. Civil szervezetek, újságírók, kisebbségek, külföldiek vagy másként gondolkodó polgárok álltak gyűlöletkeltő politikai kampányok célpontjává. Oda jutottunk, hogy nem egyszer más véleményt tulajdonítunk annak, aki nem ért velünk egyet, hanem más erkölcsi minőséget is. Azt akarták elhitetni velünk, hogy aki mást gondol, az nem egyszerűen téved, hanem ellenség. Ez az ország azonban nem tud úgy közös jövőt építeni, hogy közben polgárai egymásban ellenséget látnak – figyelmeztetett az államfő.

Egy dolgot azonban biztosan nem tehetünk: nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra. Akik ma csalódtak, akik nem változást akartak, azoknak nem kell megtagadniuk a hitüket vagy a politikai meggyőződésüket ahhoz, hogy ugyanannyi hely jusson nekik a jövő Magyarországán. A politikai változás nem jelentheti azt, hogy mostantól másoknak kell félniük, hallgatniuk vagy kívülállóknak érezniük magukat saját hazájukban. Jelen állapotainkért való felelősségünk természetesen nem egyforma. Más felelőssége van annak, aki a hatalmat gyakorolta, kiszolgálta, és annak aki hallgatott – tette hozzá Baka András. Kijelentette ugyanakkor, hogy mindebből azonban nem csak azoknak kell tanulni, akik a hatalmat gyakorolták, a tanulságok levonásából senki sem maradhat ki. Könnyű azt mondani, hogy mindezt mások tették velünk. Egy demokrácia nemcsak akkor sérül, amikor valaki túllépi a hatalmát, hanem akkor is, amikor a társadalom hozzászokik ahhoz, hogy ez megtörténhet. Az elmúlt időszak okot ad az önvizsgálatra, de ami a legfontosabb, okot ad a bizakodásra is.

Ami korábban egyes emberek kritikája, bírálata tiltakozása volt, abból széles társadalmi akarat lett. Ebben fontos szerepe volt annak, hogy a valósgot egyre nehezebb volt elfedni. Szokatlan módon végre a legkisebb településekre is eljutottak olyan információk, vélemények, tapasztalatok, amelyek eltértek attól, amit az emberek hosszú időn keresztül hallottak. A valóság végül erősebbnek bizonyult annál a képnél, amelyet hosszú időn keresztül megpróbáltak róla kialakítani. Ebben a folyamatban nagy szerepet vállaltak a fiatalok, akik egyre nagyobb érdeklődést mutatnak országunk sorsa iránt. Egy demokrácia jövője ugyanis nem egyszerűen azon múlik, hogy a következő nemzedék elmegy-e szavazni, hanem azon is, hogy saját ügyének tekinti-e közös dolgainkat, hajlandó-e kérdezni, vitatkozni, részt venni, és felelősséget vállalni – hívta fel a figyelmet.

Baka András arról is beszélt, hogy a változás megmutatta, hogy a társadalom képes visszaszerezni az önrendelkezését. – A következő évek kérdése az lesz, hogy mit kezdünk ezzel a lehetőséggel. Súlyos tévedés lenne azt gondolni, hogy egy választási eredmény önmagában helyreállítja a jogállamot. Természetesen szükség van alkotmányra, szabad választásokra, független bíróságokra, hatékony alkotmánybíráskodásra, szabad nyilvánosságra, és ellenőrizhető kormányzásra. Mindezek mellett szükség van demokratikus és alkotmányos kultúrára is. Olyan kultúrára, amelyben a hatalom korlátozása nem akadály, a politikai ellenfél nem ellenség, a kritika nem árulás, a kompromisszum pedig nem gyengeség. 

Ebben a helyzetben különös jelentősége van annak is, hogyan értelmezi saját szerepét a köztársasági elnök – jelentette ki, majd az államfő a legalapvetőbb alkotmányos feladatait sorolta – a jelenleg hatályos  alaptörvény szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. – A nemzet egységének kifejezése mindenekelőtt pártpolitikai semlegességet jelent, de semmiképpen sem értéksemlegességet – mondta, kiemelve:

A köztársasági elnök feladata nem az, hogy mesterséges egyetértést teremtsen ott, ahol az valójában nincs. Az eltérő nézeteket valló polgárok ugyanannak a nemzetnek a tagjai. Számomra a nemzet egysége nem azt jelenti, hogy mindannyian ugyanazt gondoljuk. Azt jelenti, hogy politikai és világnézeti különbségeinktől függetlenül mindannyian egyenlő méltósággal és jogokkal tartozunk ugyanahhoz a nemzethez. A magam részére meghatározónak tartom azt is, hogy a köztársaság elnöke az alkotmányos rend, az Európai Unió és a magyar nemzet történetileg kialakult alapértékeit kövesse és erősítse. Az állam nem önmagáért van, az állam az emberért van – fogalmazott Baka András.