Varga Judit, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa a Másfélfokon megjelent írásában részletezte, hogyan alakul ki a magas ózonkoncentráció, és miben rejlik a veszélye.
Az ózonról sokan csak azt hallották, hogy az ózonpajzs véd meg minket a Nap káros UV-sugaraitól, azonban a szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy az ózon egy kétarcú anyag. A sztratoszférában, 15–25 km magasságban található ózonpajzs létfontosságú a földi élethez, ez óvja meg a légkör alsóbb rétegeit a Napból érkező, extrém energiájú ultrarövid sugaraktól. Azonban merőben más a helyzet, ha az ózonszint a talaj közelében emelkedik meg.
Az ózon az oxigén háromatomos változata, egy erőteljes oxidáló hatású, szúrós szagú, mérgező gáz, amely rendkívüli reakcióképessége miatt veszélyes az ökoszisztémákra és az emberi szervezetre.
A magas ózonszint irritálhatja a légutakat és a szemet, csökkentheti a tüdőfunkciót, valamint súlyosbíthatja a meglévő légzőszervi betegségeket és asztmás tüneteket. Mivel a nyári kánikulában, akár hőhullámokkal együtt fordul elő, így különösen veszélyes lehet a szív- és érrendszeri, illetve légzőszervi betegséggel élők számára.
Az Európai Unióban a légszennyezéshez köthető idő előtti halálozások kiváltói között a részecskeszennyezés után az ózon áll a második helyen, 2023-ban becslések szerint 63 ezer ilyen haláleset kapcsolódott hozzá. Az ózon azonban nemcsak az emberekre, hanem a növényzetre is káros: lassíthatja a növekedést, terméskiesést okozhat, és hozzájárulhat az erdők pusztulásához. 2022-ben az EU-ban csak a búzatermelésben 1,3 milliárd euró kárt okozott az ózonszennyezettség.
Az ózon sajátossága, hogy nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem a légkörben keletkezik más szennyező anyagokból.
A talajközeli ózon kialakulásához úgynevezett prekurzor anyagok – nitrogén-oxidok, szén-monoxid, metán és illékony szerves vegyületek – jelenléte, valamint erős napsugárzás és magasabb hőmérséklet szükséges. Érdekesség, hogy maga az ózonszennyezettség a prekurzorok kibocsátásának helyétől akár ezer km távolságban is kialakulhat.
Az ózonszint jellemzően a délutáni órákban tetőzik, a napi maximum rendszerint 15 óra körül alakul ki. Mivel a közlekedésből eredő nitrogén-monoxid megfelelő körülmények között képes gyorsan elreagálni a légkörben lévő ózonnal, így a legmagasabb ózonszintek nem feltétlenül a nagyvárosok központjában jelentkeznek, ahol nagy a gépjárműforgalom; gyakran az agglomerációs és vidéki háttérterületek érintettebbek.
Az ózonszennyezés csökkentése különösen nehéz, mert nincs olyan jelentős közvetlen kibocsátó forrás, amelynek korlátozásával önmagában megoldható lenne a probléma.
A jelenleg ismert leghatékonyabb módja a prekurzor anyagok kibocsátásának összehangolt csökkentése. Az Iowai Egyetem friss kutatása arra mutat rá, hogy a klímaváltozás miatt gyakoribbá váló erdőtüzek tovább nehezíthetik az ózonszennyezés visszaszorítását, mert ezek a természetes kibocsátások ellensúlyozhatják az emberi eredetű szennyezések csökkenését.
Az ózonszennyezettség ellen gyakorlatilag ugyanazt tehetjük, mint amit amúgy is megteszünk a kánikulában.
Kora reggel vagy késő este menjünk ki a levegőre, a déli, délutáni órákban minél kevesebb időt töltsünk a szabadban. A kora reggeli vagy az éjszakai órákban szellőztessünk, és még egészségesen is kerüljük a fokozott légzéssel járó tevékenységeket a szabadban – a nehéz fizikai munkát vagy az aktív testmozgást. Emellett erősítsük az immunrendszerünket és igyunk sok folyadékot.
Honnan tudjuk, mekkora az aktuális szennyezettség?
Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat hazánkban több mint 50 automata monitorállomáson méri az ózonszintet. A mérések adatai megtalálhatóak itt.
Térképes előrejelzés a következő két nap légszennyezettségére
Európai kitekintések: European Air Quality Index és Copernicus előrejelzések
