Donald Trump a lőszerhiányt cáfolja, a valóság pedig őt

„Az Egyesült Államok hatalmas mennyiségű lőszerrel rendelkezik, különösen bizonyos típusokból. Ráadásul szükség szerint nagy mennyiségeket gyártanak és szállítanak az Egyesült Államokba. A védelmi vállalatok országunk történelmének legtöbb gyárát és üzemét építik” – tette közzé csütörtökön a Truth Social közösségi médiaplatformján Donald Trump.

Az amerikai elnök arra reagált, hogy a The Washington Post arról számolt be: múlt pénteken a Camp Daviden tartott kormányülésen komoly feszültség alakult ki az elnök és védelmi minisztere, Pete Hegseth között, amiért a Pentagon állítólag nem tájékoztatta Trumpot arról, hogy aggasztó mértékűvé vált az amerikai haderő lőszerhiánya - olyannyira, hogy a Közel-Keleten harcoló amerikai egységek tartaléka gyakorlatilag kimerült.

A The Washington Post jelezte, információi a kormányülésen részt vevő személyektől származnak, akik a megtorlástól való félelem miatt nem vállalják a nevüket. 

Az amerikai lap szerint a kormányülés szünetében Trump magyarázatot követelt Pete Hegseth védelmi minisztertől arra vonatkozóan, miért vezették őt félre a rendkívüli lőszerhiányról, amely most azzal fenyeget, hogy korlátozza az Irán elleni katonai lehetőségeket, miért hagyták abban a tudatban, hogy a lőszerellátás kérdése megoldódott. Hegseth állítólag helyettesét, Stephen Feinberget hibáztatta mind a hiányokért, mind az elnök teljes körű tájékoztatásának hiányosságaiért.

A lap forrásai szerint a két vezető közötti csörte is igazolta Trump növekvő frusztrációját védelmi miniszterével szemben, aki az Irán elleni katonai fellépés egyik legnagyobb támogatója volt kezdetben, és sokak szerint épp ő győzte meg az elnököt, hogy ez gyors és viszonylag könnyű győzelem lesz.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára 100 százalékban álhírnek nevezte az amerikai lap beszámolóját, és azt hangsúlyozta, hogy Trump elnök „a lehető legnagyobb bizalommal van Hegseth miniszter iránt”.

Sean Parnell, a Pentagon főszóvivője minden részletre kitért és mindent kitaláltnak nevezett – mind a lőszerkészlet hiányt, mind a belső feszültségeket, mind a miniszter Iránnal kapcsolatos álláspontjáról széles körben elterjedt híreket. Állította, Hegseth senkit sem vezetett félre a lőszerkészlettel kapcsolatban, és nem hibáztatta helyettesét sem az elnök állítólagos hiányos tájékoztatásáért.

Nem mintha az amerikai választót kiemelten érdekelné a külpolitika, hanem elsősorban azért, mert ennek a háborúnak a következményei már lakossági szinten is lecsapódnak, és ha nem sikerült gyorsan pontot tenni e konfliktus végére, a voksolás időpontjáig még inkább érezhetővé válhatnak.

Az eddigi mérleg katasztrofális Washington számára. Több mint öt hónappal a konfliktus kezdete után Iránt nem sikerült térdre kényszeríteni, sőt a háború új, globális problémával súlyosbította a nemzetközi helyzetet – a Hormuzi-szoros válságával. Az Irán elleni hadjárat hatalmas költségekkel jár, eddig 18 amerikai katona vesztette életét és több százan sebesültek meg. Minden jel arra mutat, hogy ennek a háborúnak hosszú távú, negatív globális gazdasági hatásai lesznek. Az amerikai haderőt épp a lőszerhiány akadályozza abban, hogy katonai erővel kényszerítsék tárgyalóasztalhoz az iráni vezetést. 

Több, egybehangzó amerikai szakértői nyilatkozat szerint a hétfőn beharangozott Irán elleni „történelmi csapást” Trump a lőszer, különösen a nagy hatótávolságú irányított rakéták és a légvédelmi elfogó rakéták hiánya miatt kényszerült lemondani. 

Bár az Egyesült Államok új gyártási megállapodásokat jelentett be a legfontosabb lőszertípusok, például a Patriot légvédelmi rakéták némelyikére vonatkozóan, a lőszerek tényleges gyártása akár két évig is eltarthat, és nincs azonnali megoldás ezekre a hiányokra. Csak február 28. és április 7. között, a tűzszünet első napjáig az amerikai légierő több mint 13 000 célpontot csapott le Iránban, emellett több mint 8500 iráni rakétát vagy drónt lőtt le.

Június végén Hegseth a szenátus költségvetési bizottságának meghallgatásán azt mondta, hogy a védelmi minisztérium legfrissebb becslése szerint az iráni háború eddig 37,5 milliárd dollárba került, és azzal indokolta a Pentagon további 67 milliárdos rendkívüli kérelmét, hogy fedezni tudják az iráni háború költségeit, valamint az új fegyverek és a személyi állomány finanszírozását.

Ennek az összegnek a nagy részét, 46 milliárd dollárt a Pentagon a hadiipari gyártókapacitások bővítésére és egyes fegyverrendszerek – például precíziós bombák, hiperszonikus rakéták és drónelhárító rendszerek – gyártásának felgyorsítására kívánja fordítani. A kérés azonban elakadt, mert már nemcsak a demokraták, hanem egyes republikánusok is kétségbe vonják, hogy valóban szükség van rendkívüli háborús finanszírozásra a Pentagon következő védelmi költségvetésében igényelt 1,5 billió dolláron felül. Hegseth miniszter „a hadsereg készleteinek feltöltésére irányuló sürgős és szükséges igénnyel” indokolta a pluszkérést.

Brad Bowman, a Demokráciák Védelméért Alapítvány vezető igazgatója azt mondta a The Washington Postnak, hogy az USA valójában már az iráni hadművelet elindításának pillanatában kritikus lőszerhiánnyal szembesült. 2025 nyarán az Egyesült Államok a THAAD elfogórakéta-készletének több mint egynegyedét felhasználta Izrael 12 napos háborúja és az Éjféli Pöröly elnevezésű hadművelete során, melynek során amerikai erők iráni nukleáris létesítményeket támadtak. A jelenlegi konfliktus csak tovább súlyosbította ezeket a hiányosságokat, mondta Bowman, aki maga is a hadsereg veteránja.

A lőszerhiány, a Hormuzi-szorosban kialakult patthelyzet, az iráni háború növekvő költségei és egyre nagyobb lakossági elutasítottsága lapinformációk szerint aláásták Trump védelmi miniszterébe vetett bizalmát, könnyen megtörténhet, hogy az iráni háború következő „áldozata” Hegseth bársonyszéke lesz.