fejlesztés;szélenergia;megújuló energiaforrások;beruházások;tároló;villamosenergia;energiaellátás;energiaválság;napelemek;Tisza-kormány;

Kapitány István: 868 milliárd forintos energiafejlesztési programot indít a kormány

A gazdasági és energetikai miniszter kiemelte az energiatárolói kapacitások bővítését, a villamosenergia-hálózat korszerűsítését, a megújuló energiaforrások, különösen a szélenergia fejlesztését, a háztartási napelemes rendszerek működtetésének egyszerűsítését.

„Ma folytatódik a kétnapos kormányülés, miközben a Gazdasági és Energetikai Minisztériumban éjjel-nappal dolgozunk azért, hogy Magyarország energiaellátása a rendkívüli helyzetben is biztonságos és folyamatos maradjon” – közölte Facebook-oldalán Kapitány István. A tárca vezetője posztjában amellett, hogy kitért az energiahelyzet javulására, a mellékelt fotón bejelentette: a Tisza-kormány 868 milliárd forintos átfogó energiafejlesztési programot indít.

„Egyértelmű célunk, hogy Magyarország energiaellátása még biztonságosabb, ellenállóbb és korszerűbb legyen, s hasonló helyzet a jövőben ne veszélyeztesse az ország működését. Jelentősen bővítjük az energiatárolói kapacitásokat, korszerűsítjük a villamosenergia-hálózatot, felgyorsítjuk a megújuló energiaforrások – különösen a szélenergia – fejlesztését, valamint átláthatóbbá tesszük a háztartási napelemes rendszerek hálózati csatlakozási folyamatát” – tette hozzá a miniszter. Szerinte ezekből a beruházásokból, a fejlődésből a magyar állam, az önkormányzatok, a helyi közösségek és végső soron minden magyar család is profitálni fog.

Kapitány István megismételte, amiről korábban Magyar Péter miniszterelnök is beszámolt, hogy a Duna vízszintje lassan emelkedik, a paksi atomerőmű helyzete stabil, és az ország energia-egyensúlyát az elmúlt napokban sikerült fenntartani. Megköszönte mindenkinek, a magyar családoknak, a vállalkozásoknak is, hogy tudatosan csökkentették fogyasztásukat, de kérte, hogy a folytatódó rendkívüli hőségben a következő napokban is – lehetőség szerint – a nagyobb áramigényű berendezéseket a 17 és 22 óra közötti csúcsidőszakon kívül használják.

Európa főbb folyói kiszáradtak, emiatt a logisztika leáll, sőt, mint nálunk, az energiaárak is jelentősen megnőnek. A régió majd minden gazdasága az idén alacsonyabb növekedés elé néz, és idehaza is cudar a helyzet.