Orosz szerverekről indított kibertámadás érte a Magyar Államkincstár (MÁK) informatikai hálózatát. A MÁK annyit közölt, hogy jelenlegi információik szerint nem történt adatvesztés. A Népszavához eljutott információk szerint azért nem tudják pontosan, mert az adatokat korábbi mentésekből nyerik vissza. Nagyon érzékeny adatokról ügyfelek azonosító adatairól és kifizetési összegekről van szó.
A MÁK annyit elárult a támadásról, hogy az incidens következtében egyes belső felhasználó munkatársak számítógépén lévő állományok titkosítottá váltak. A Népszava által megkérdezett – a MÁK informatikai rendszerét jól ismerő szakértő – szerint ez az igazán nagy baj. Zsarolóvírus kerülhetett be, aminek révén a behatoló titkosította, azaz a MÁK számára „nem olvashatóvá, nem megnyithatóvá” tette az adatbázisokat.
A Magyar Államkincstárt érő ilyen támadások szerinte alkalmasak lehetnek az agrárkifizetések megbénítására, zsaroló pénz szedésére, sőt a behatolás kiterjesztése esetén akár kormányválság előidézésére.
A Magyar Államkincstáron belül működő Nemzeti Kifizető Ügynökség (NKÜ) a teljes magyar agrárium és vidékfejlesztés finanszírozási központja. Kizárólag mezőgazdasági, vidékfejlesztési és halászati támogatások folyósításával és kifizetésével foglalkozik évente ezermilliárd forintos nagyságrendben, uniós és hazai költségvetési forrásokból.
Orosz szerverekről érhette kibertámadás a Magyar Államkincstár szervereitAz incidenst bejelentették a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH), ami arra utal, hogy a kibertámadás nem csupán az agrártámogatások kifizetését, hanem az állam szigorúan titkos adatvagyonát, sőt a védett személyek biztonságát is veszélyeztethette.
Az incidens ráadásul korántsem volt egyedi és előre nem látható esemény. Korábban is történtek orosz és egyéb indíttatású hackertámadások, és ha a jelenlegi helyzet nem változik, aligha ez volt az utolsó.
A Népszavához eljutott információk szerint a támadások a Fidesz-kormány alatt kiépült, több éve fennálló, szisztematikus üzemeltetési, jogi és kiberbiztonsági deficit törvényszerű következményei.
„Az infrastruktúra védelme összeomlott” – olvasható abban a lapunkhoz eljutott informális szakértői elemzésben, amely a MÁK kritikus rendszereit érintő kiberincidens hátterében húzódó hálózati, üzemeltetési, nemzetbiztonsági és szerződés-szervezeti sérülékenységéire mutat rá. Mint írják: „az alkalmazásrétegeket biztosító szoftverfejlesztők forráskód- és szoftverminősége szakmailag megfelelő, de a hálózati eszközök és tűzfalak operációs rendszereinek üzemeltető általi biztonsági frissítése éveken keresztül elmaradt vagy rendszertelen volt”. Ezeken a „frissítetlen szegélyhálózati eszközökön meglévő sérülékenységek nyitottak utat a külső támadóknak”.
A nyugdíj- és családtámogatási területen korábban bekövetkezett rendszerszintű leállások pontosan ugyanezt a mintázatot követték a szakértők szerint.
Ezt a rendszert a New Age Software (NAS) Kft. fejlesztette és üzemelteti kizárólagos joggal. A cég a biztonsági rés zárását csak a tényleges incidens után, kényszerű izoláció és utólagos frissítés keretében végezte el.
Az elemzés külön kitér a NAS Kft. Népszava által korábban többször is megírt vitatható üzemeltetési szerződésére, amelynek a szerzők szerint már a kiindulópontja is kérdéses, mivel az információbiztonsági törvény szigorú előírásainak kijátszása érdekében nevezték át üzemeltetés-támogatásra, így „leplezve a külső cég illegális hozzáféréseit a kritikus állami adatvagyonhoz, miközben megkerülték a törvény által előírt nyílt közbeszerzési eljárást”.
Gyakorlatilag a NAS végzi a kincstár informatikai hálózatának üzemeltetését, de papíron ez a MÁK feladata, így bármilyen incidens esetén a kincstárra hárítják a felelősséget.
Vágujhelyi Ferenc korábbi NAV-elnök családi cége saját kézben tartja a kincstár adatvagyona feletti kontrollt, így biztosítva a folyamatos megrendeléseket. A helyzet az Orbán-éra alatt alakult ki, felszámolása a Tisza-kormányra maradt.
Az elemzés kitér az eddigi hibákra. Úgy vélik, hogy a felületes és hiányos üzemeltetéstámogatás következtében az „adathozzáférési és láthatósági korlátok összeomlottak”. A szakértők szerint az üzemeltetési hibákból adódóan több alkalommal is előfordulhatott, hogy a kincstár általános ügyintézőinek képernyőjén – rendszerszintű lekérdezési hibák és hibás adatbázis-kapcsolások miatt – védett tanúk szigorúan titkos listái és adatai bukkantak fel. A kockázatokat korábban az Állami Számvevőszék is jelezte.
Ahogy arról elsőként a Népszava beszámolt: idén júliusban a kincstár újabb 150 millió forintos szolgáltatási keretszerződést kötött a NAS Kft.-vel. A szerződéskötés előtt ugyan kiírtak egy tendert a GovSys rendszerek üzemeltetésének támogatására, de műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelményeket már nem határoztak meg, mondván, a hirdetmény nélküli tárgyalási eljáráson úgyis csak egy meghatározott gazdasági szereplő adhat be ajánlatot. Ez pedig a NAS Kft., amely a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál alkalmazott iratkezelő rendszer, a GovSys két szoftverét kifejlesztette, és kizárólagos joggal rendelkezik a továbbfejlesztésére és a rendszer üzemeltetés-támogatására.
A NAS Kft. fő megrendelője a MÁK, amely 2017 novemberében magába olvasztotta az eredeti megrendelő Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot (ONYF), így megörökölte a két 2004-es szerződést.
A kincstár azóta is évente több száz milliót fizet a nyugdíjbiztosító iratkezelő rendszeréhez kapcsolódó szolgáltatásokért, de akadt 1,39 milliárd forint értékű szerződés is.
A NAS Kft. tulajdonosai Bartakovics István, valamint a Trabzon Kft., amely Lévai Tibor és Lévai Tamás cége, akik a NAV májusban leköszönt elnökének, Vágujhelyi Ferencnek a mostohatestvérei, a cég egyik vezetője Lévai Tibor. Ő vezeti a kincstárral többször is szerződő Professzionál Informatikai Zrt.-t is, amelynek korábban Vágujhelyi is tulajdonosa volt. De a cégben megfordult Tiborcz Péter is – Orbán Viktor vejének, Tiborc Istvánnak a testvére –, aki éppen akkor dolgozott a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) informatikai fejlesztési főosztályvezetőként, amikor Vágujhelyi informatikai elnökhelyettes lett. Mindketten 2015-ig maradtak az adóhatóságnál.
Éppen erre a 2013–2015 közötti időszakra datálódik a Microsoft súlyos korrupciós ügye, amikor az informatikai óriás közvetítő cégeken keresztül túlárazott szerződéseket kötött magyar állami szervekkel, a képződött extraprofitot pedig vesztegetésekre és kenőpénzekre fordították. Vágujhelyi az új kormány megalakulása után lemondott posztjáról.
A MÁK jelenlegi elnöke, Demkó-Szerekes Zsolt, akit 2025 tavaszán neveztek ki a kincstár élére - korábban a Diákhitel Központnál és a Magyar Fejlesztési Banknál is dolgozott - viszont maradt. Ahogy az informatikai vezető Szabady Szabolcs is, aki 2022-es kinevezése előtt a Sándor-palota informatikai vezetője volt.
