Fidesz;ellenzék;

Mímelt küzdelem

A Fidesz most olyan, mint egy otthoni kismedence ellenáramoltatója. Beállítja a híveknek az öt-hat kilométeres sebességet, ők óriási lendületet éreznek, miközben egy helyben úsznak egy kacsaáztatóban. Ugyanez a helyzet a minap bejelentett Szabadság Tér egyesülettel is. Ahogy a Védvonalnak, úgy ennek sincs semmi köze az önkény elleni küzdelemhez, inkább csak Orbán Viktor próbálja újratanulni a kampánytankönyvet.

A bukott kormányfő ugyanis bevallottan felismerte azt, amit Magyar Péter két év alatt bizonyított: a klasszikus pártok kora lejárt. A Tisza 29 fős garázscégként, mozgalmi alapon aratott történelmi győzelmet.

Ennek mintájára épülnek most a védvonalak, a polgári szalonok, és immár szabadság terünk is van. A Rákóczi Ferenc Varrószakkör megalapítása előtt viszont érdemes lenne egy gyors újragondolás: vajon helyesen adaptálják a Tisza-receptet?

Míg ugyanis a „szigetek” sokrétű politikai alternatívát mutattak fel, a Fidesz szigetei már a nevükben is csak védekeznek. Ezen felül semmi mást nem kínálnak a nagyérdeműnek, miközben a politikát ritkán lehet defenzívára építeni. Ha egy közösség folyamatosan ostromlott várként tekint magára, idővel maga is elhiszi, hogy körbevették. (Ez történt a baloldali ellenzékkel 2010 és 2024 között.)

Igaz, támadni sem nagyon tudnak. Nem azért, mert nem lehetne kritizálni a Tisza pár hónapos országlását. Hanem azért, mert ezeket a kritikákat ma a Fidesz mondja a leghiteltelenebbül. Az intellektuális innováció ráadásul teljesen eltűnt a pártból.

A radikális holdudvar mára csak annyit tud mondani, hogy a tiszás önkény ellen csutkára tekert légkondival kell harcolni. Ilyen forradalmat mondjuk még tényleg nem láttunk, legfeljebb a kereskedelmi televíziók Való Világ és Farm VIP műsoraiban.

Azt sem érteni, hogy mitől akarja megvédeni ez a párt a sajátjait, amikor a gyakorlatban éppen ők hagyták magukra az embereiket? Nem a Tisza dobta el azokat a médiamunkásokat, akik tíz-egynéhány éven át teljes erőbedobással, kritikátlanul szolgálták a NER rendszerét. És nem a Tisza fordított hátat azoknak az értelmiségieknek sem, akik hosszú ideig legitimációt adtak Orbán Viktor hatalmának.

Orbán úgy dobálja a saját embereit, ahogy mi válogatjuk a banánfürtöket a zöldségesnél. Amelyik mégsem tetszik, azt azonnal visszatesszük. Ugyanez történik a parlamenti frakcióval is.

Nyíltan is elmondják, hogy ősszel lecserélhetik a megválasztott honatyák nagy részét, ha a főnök jobb csapatot akar. Ellenvetés pedig a gyakorlatban nincs, még akkor sem, ha közben Orbánt személyesen nem nagyon látjuk. Elég, ha érezzük, és beszívjuk őt, mint a fényevők a napsugarat.

Szóval, ha a Fidesz fejlődni szeretne és reálisan látná a belpolitikai helyzetet, akkor nem Szabadság Teret, meg Védvonalat kellene létrehoznia. Célszerűbb és őszintébb lenne inkább az Orbán-károsultak klubját, vagy a Sértődöttek Egyesületét bejelenteni. Még az is lehet, hogy ez hozná meg az áttörést, az ellenfelük valami ilyesmivel nyert idén tavasszal.