Két év alatt megduplázódott, vagyis 3 ezerről mintegy 6 ezerre nőtt azoknak a hallgatóknak a száma, akik tanári mesterszakokon, köztük a rövidített, 2-3 féléves képzéseken tanulnak az egyetemeken, a számuk pedig várhatóan tovább emelkedik majd: az Oktatási Hivatal lapunknak küldött adatközlése szerint az egyetemi ponthatárok július 23-ai kihirdetését követően összesen 3845 főt vettek fel tanári mesterképzésekre, 468 fővel többet, mint 2025-ben.
Az Orbán-kormány 2023-ban rövidített le 4 félévről 2-3 félévre egyes tanári mesterképzéseket, mint például a matematikatanár, földrajztanár, biológiatanár. Rövidültek az alapképzésre épülő szakmai tanárképzések is, mint a mérnöktanár vagy közgazdásztanár. Az ilyen rövid ciklusú képzésekre olyanok jelentkezhetnek, akiknek már van tanári vagy az adott szakterülettel megegyező végzettségük: például biológus végzettséggel lehet biológiatanári képzettséget szerezni. Azok pedig, akiknek már van valamilyen tanárszakos diplomájuk, egy másik tantárgy oktatásához is szerezhetnek képzettséget.
A rövidített képzések bevezetésének oka elsősorban az volt, hogy a közismereti tantárgyakat oktató pedagógusokból van a legnagyobb hiány a köznevelésben. A Pedagógusok Szakszervezete azonban már ekkor jelezte,
ez nem jelent valós megoldást a létszámhiány problémájára, mert ezeket a képzéseket nagyrészt olyanok végzik el, akiknek már van diplomájuk, és akár már most is tanárként dolgoznak – vagyis a legtöbben nem új belépőként jelennek meg a rendszerben.
A Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) adatai szerint a 2022/2023-as tanév őszi félévében 2193 hallgató tanult tanári (akkor még kizárólag 4 féléves) mesterképzéseken. Majd a rövidített ciklusú képzések bevezetését követően, a 2023/2024-es tanév őszén a képzésben részt vevők száma 3130 főre, a 2024/2025-ös tanévben pedig 5102 főre emelkedett. A 2025/2026-os tanév őszi félévében már 5920 hallgató tanult tanári mesterképzéseken, ami mintegy duplája a 2023-as októberi hallgatói létszámnak. A hallgatók kicsivel több mint fele (3069 fő) 40 éves vagy idősebb, a 30-39 éves korosztályba tartozók létszáma 1441 fő, a 30 év alattiak száma 1410 fő volt, 95 százalékuk esti vagy levelező tagozaton tanult.
Miközben az általános és középiskolai tanárok átlagéletkora egyre növekszik, a fiatalok még mindig nem érdeklődnek túlzottan a pálya irántA legnagyobb létszámú képzések 2025 októberében a 3 féléves matematikatanári (366 fő), a 3 féléves közgazdásztanári (345 fő), a 3 féléves testnevelőtanári (342 fő), valamint a 2 féléves testnevelőtanári (332 fő) mesterképzések voltak, de 225 fő tanult magyar nyelv és irodalom szakos tanári mesterképzésen is.
Míg a rövidített tanárképzésben tanulók száma megkétszereződött, az öt- vagy hatéves, osztatlan tanárképzésben tanulóké alig változott: a FIR adatai szerint 2023 októberében 7486 fő, 2024-ben 7204 fő, 2025 októberében pedig 7759 fő tanult az osztatlan tanári képzéseken, az utolsó évesek száma 1334 fő volt. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az idei általános felvételi eljárásban 2617 új hallgatót vettek fel öt- vagy hatéves tanári képzésekre, ez 352 fővel több, mint egy évvel korábban.
Döbbenetesen alacsony számok vannak a magyarországi tanárképzésben, egyáltalán nem lehet utánpótlásról beszélni Nem a rövidített tanárképzés lesz a csodafegyver