Görögország;UNESCO;Zeusz;

Része lett az UNESCO világörökségének Zeusz és a főistenek lakhelye

Az Olümposz, a görög mitológia szerint Zeusz és a főistenek 2 918 méter magasan fekvő fellegvára az UNESCO világörökségének a része lett, amelyről most, 48. ülésén Dél-Koreában döntött a nemzetközi szervezet illetékes bizottsága.  

Homérosz az Olümposzt a halhatatlanok lakhelyének nevezte. Sziklás csúcsa –, ahol a mítosz szerint Zeusz, az istenek atyjának udvartartása volt – 2 918 méterrel emelkedik a tengerszint fölé.

– Soha nem felejtem el azt a pillanatot, amikor felértem Zeusz trónjához – idézte fel a négy évtizeddel ezelőtti, mindmáig feledhetetlen pillanatot az amatőr hegymászó, Evangelos Geroliolios, aki ma Dion–Olümposz polgármestere. Ez a fantasztikus érzés indította arra, hogy kitartóan pályázzon városa nevében az UNESCO világörökségi címének elnyerésére. Ahogy fogalmazott ennek kapcsán a Guardiannak, mindenkinek látnia kell ezt a csodás helyet, ahol a mítosz, a természeti szépség és a történelem együtt van jelen.

A görög hatóságok 2014 óta lobbiztak azért, hogy az Olümposz felkerüljön az UNESCO világörökségi listájára. A Világörökségi Bizottság vasárnap kezdte meg a jelölés megvitatását a dél-koreai Puszanban, a 48. ülésszakon. Az éves tanácskozás július 29-én, holnap végetér.

A vidéket már 1938-ban 'nemzeti erdővé' nyilvánították, aminek jelentőséget ad, hogy ilyen címet korábban nem osztogattak: az erdők, az alpesi rétek, a szurdokok, a mély völgyek és források ritka természeti szépsége együtt nyújt csodálatos látványt a tenger közelében.

Gazdag növény- és állatvilágának elismeréseként az UNESCO 1981-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította az Olümposzt. További környezetvédelmi oltalmat kapott 2021-ben, amikor elnöki rendelettel nemzeti parkká nyilvánították.

2014 óta lobbiztak a görög hatóságok a világörökségi cím elnyeréséért

– A világörökségi cím nemcsak a görögök, de a földkerekség minden lakója számára fontos, akárcsak a Parthenón – mondja Geroliolios polgármester.

Tavaly a Világörökségi Bizottság 26 új helyszínt vett fel az UNESCO világörökségi listájára, amely így már 170 ország összesen 1 428 helyszínét foglalja magában. Görögország 21 világörökségi helyszíne közül mindössze kettő rendelkezik vegyes – kulturális és természeti – világörökségi besorolással.

Az Olümposz egyre népszerűbb lett az elmúlt évtizedben: tavaly mintegy 500 ezer látogatót regisztráltak. Sokan arra számítanak, hogy ez a szám tovább emelkedik Christopher Nolan Odüsszeia című filmjének július 17-i bemutatója után. A Homérosz eposza által ihletett alkotást részben Görögországban forgatták, amely pénzzel is támogatta a produkciót.

Az UNESCO világörökségként elismert helyei – köztük olyan ikonikus emlékek, mint a kínai nagy fal, az egyiptomi piramisok vagy a Tádzs Mahal – automatikusan kiemelt védelem alá kerülnek. A világörökségi státuszt egyre inkább a túlzott beépítés és a tömegturizmus elleni védőpajzsnak tekintik. 

Csak tavaly félmillió turista kereste fel az Olümposzt, s turizmus pénzt hoz, de koptatja is az emlékhelyeket. Az idén tomboló erdőtüzektől pedig joggal tartanak a helybéliek, hisz most is több hektárnyi terület ég az országban. A klímaváltozás egyre súlyosabb károkat okoz Görögországban. 

Dimitris Pappas, az Olümposz Nemzeti Parkot kezelő szervezet igazgatóhelyettese ugyan örül a turistáknak, de minél többen jönnek, annál nagyobbak lesznek a kockázatok, véli. Szerinte viszont az éghajlatváltozás miatt egyre súlyosbodó erdőtüzek jelentik a legnagyobb veszélyt. A világörökségi helyszínek technikai-infrastrukturális és pénzügyi támogatást is kapnak az UNESCO-tól, amely szakértőkkel is segíti a műemlékek megőrzését.

Görögország a jelölési dokumentációban a térség vallási jelentőségét is kiemelte, hivatkozva arra, hogy a hegy egyik alacsonyabb csúcsán szabadtéri szentély maradványait tárták fel. A feltételezések szerint ezt a szentélyt Plutarkhosz filozófus és történetíró is megemlítette már a II. században, amikor Zeusz tiszteletére bemutatott állatáldozatokról ír.

Az Olümposzon található a keresztény ortodox világ legmagasabban fekvő kápolnája is, emellett bizánci kolostorok és más szent helyek húzódnak meg a hegy lejtőin és csúcsain.

A pályázat sikerében maguk a helybéliek sem voltak biztosak, mert két albizottság (ICOMOS, a Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Tanácsa és az IUCN, a Természetvédelmi Világszövetség) is bekért még további információkat. A kudarctól tartva Geroliolios számos helyen elmondta, hogy a rohamosan növekvő turizmus aggasztja, a hely számára fontos lenne a védelem.

A helyiek maguk sem bíztak a jellés sikerében, amikor az albizottságok egyre több adatot bekértek tőlük. Végül győzött a józan ész: az Olümposz megérdemli a kiemelt figyelmet és támogatást.

S miközben a címmel még nagyobb felelősség jár, közvetlen pénzügyi támogatás viszont nem. Ám az is biztos, hogy a cím boldog birtokosai másoknál sokkal nagyobb eséllyel pályázhatnak támogatásokra. Többek között a Világörökségi Alap pénzeire, ahol évente nagyjából 3–7 millió dollárt oszt ki a Világörökségi Bizottság. Van vészhelyzeti támogatás is hirtelen csapások, például földrengések, háborúk vagy környezeti katasztrófák esetére, kárelhárításra. Fejlődő országok pedig pályázhatnak szakértői segítségre, restaurálási tervekre vagy a személyzet képzésére. A világörökségi cím könnyebb elérést biztosít más nemzetközi csatornákon keresztül is a támogatásokhoz, mert ahogy mondják, ez amolyan "minőségi pecsétet" is jelent. Nem kérdéses, hogy a legnagyobb pénzügyi növekedést maga a turizmus generálja.

A most hozott UNESCO döntés értelmében többek között a normandiai partra szállás öt történelmi helyszíne (partszakasza) is megkapta a világörökségi címet. 

Amikor egy gyerek segítséget kér bántalmazás miatt, gyakran sok új felnőttel találkozik, szabályok és eljárások ismeretlen világába csöppen bele. Miközben a biztonságáról döntenek, könnyen előfordulhat, hogy ő maga nem érti, mi történik vele, és senki sem kérdezi meg, mit gondol, vagy mire lenne szüksége. Ezen szeretne változtatni egy új európai projekt.