Fidesz-KDNP;köztársasági elnök;közvélemény-kutatás;jelölés;Medián;Polgár Judit;Tisza Párt;

Medián: Megtorpant a Tisza erősödése, de így sem kell túlságosan aggódnia

Valószínű, hogy a köztársasági elnöki poszt körüli huzavona nem tett jót a kormánypárt népszerűségének.

A teljes választókorú népesség 57 százaléka szavazna a Tisza Pártra, ha mostanában tartanának parlamenti választást. A kormánypárt június végi, feltételezett „tetőzése” után ez 3-5 százalékos visszaesést jelent, de a biztos szavazók körében így is több mint kétharmados a Tisza népszerűsége – derül ki a Medián legfrissebb közvélemény-kutatási eredményeiből, amely a HVG számára készült július 22-e és 24-e között.

A felmérés szerint a Tiszát a választani tudók 66, a választani tudó biztos szavazók 68 százaléka támogatja. A Fidesz stabilizálni tudta nem túl rózsás helyzetét, jelenleg a teljes népesség 19 százaléka, a választani tudók 22, míg a biztos szavazók 23 százaléka mondta azt, hogy a Fideszre szavazna, ami mindhárom viszonyítási alapon hibahatáron belüli növekedést jelent az előző hónaphoz viszonyítva. A Mi Hazánk a teljes népesség és a biztos szavazók körében 7 százalékon, a választani tudók körében 9 százalékon áll, a Kutyapárt mindhárom csoportban 1 százalékot jegyez, más pártok népszerűsége pedig 1-2 százalékot tesz ki.

A Medián-felmérés közvetlenül az azt követő napokban készült, hogy a Tisza-kormány Alaptörvény-módosítással távozásra kényszerítette Sulyok Tamást a köztársasági elnöki posztról és hogy Magyar Péter felkérte a helyére Polgár Juditot, aki viszont visszautasította a jelöltséget. Mindezzel a társadalom legnagyobb része tisztában van:

a teljes népesség 97 százaléka hallott Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetéséről és 94 százalék arról, hogy a miniszterelnök Polgár Juditot jelölte, 

csak a fideszesek körében mért a Medián néhány százalékkal nagyobb tájékozatlanságot.

Hogy a Tisza megtorpanásával mennyire van szoros ok-okozati összefüggésben az ügy, az természetesen nem igazolható – szögezi le a felmérés, mindenesetre feltűnő, hogy az adatok szerint Polgár Judit felkérése messze nem aratott osztatlan sikert a magyar társadalomban: a teljes népesség mindössze egyharmada (33 százaléka) tartotta volna jó jelöltnek, 42 százaléka pedig nem tartotta annak. A magyarok 25 százaléka bizonyult bizonytalannak a kérdésben. Külön látványos, hogy még a Tisza Párt szimpatizánsainak 36 százaléka sem pártolta Polgár Judit köztársasági elnöki jelöltségét, szemben a támogató 43 százalékkal.

Kritika övezi a társadalomban a jelöltállítás folyamatát is: a lakosság több mint kétharmada (68 százaléka) szerint zavaró, hogy elmaradt a beígért társadalmi egyeztetés a köztársasági elnök személyéről, és csak 22 százalék tartja helyesnek, hogy a kormánypárt gyorsan bedobott egy jelöltet a megüresedő államfői pozícióra. Ebben is a fideszesek voltak a legkritikusabbak a kormánnyal, azonban itt is figyelemre méltó, hogy a Tisza Párt szavazóinak 60 százaléka is ellenezte a jelöltállítási folyamatot.

A felmérés kitért arra is, hogy milyen tulajdonságokat tartanak fontosnak a választók a köztársasági elnök személyét illetően, itt kimagaslóan a legfontosabbnak azt ítélték, hogy az illető ne legyen kettős állampolgár, vagyis kizárólag magyar állampolgársággal rendelkezzen. A válaszadók 69 százaléka minősítette ezt az adottságot nagyon fontosnak. Második helyen jelentősen lemaradva következik az, hogy legyen jogi végzettsége (49 százalék tartotta ezt nagyon fontosnak), majd az, hogy ne legyen semmilyen pártpolitikai múltja (46 százalék), illetve legyen nemzetközileg elismert életpályája (34 százalék). A legkevésbé azt tartják fontosnak a magyarok, hogy a leendő államfőnek legyen korábbi politikai, közéleti szerepvállalása, illetve hogy nő legyen az illető.

Mindezek alapján a felmérés feltette azt a kérdést is, hogy kit tartanának a magyarok leginkább alkalmasnak a köztársasági elnöki posztra.

A spontán válaszok közül hárman emelkednek ki: Bárándy Péter 8 százaléknak jutott eszébe, Hadházy Ákos 6 százaléknak, míg Márki-Zay Pétert 5 százalék ültetné az államfői székbe.

Őket 2-2 százalékkal követi Polgár Judit, Iványi Gábor, Laczó Adrienn, a Vidéki Prókátor (Fülöp Botond), Sulyok Tamás és Forsthoffer Ágnes, majd 1-1 százalékkal Romsics Ignác, Morvai Krisztina és Orbán Viktor.

A felmérést 2026. július 22-e és 24-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,1 százalékpont.

Közelített a Fidesz, de így is hatalmas a különbség a Tisza javára – derült ki a Publicus Intézet lapunknak készített kutatásából.