Ez egy nyugdíjba vonuló politikus beszéde volt – értékelte lapunknak Vető Balázs Orbán Viktor tusványosi szereplését. A Forrás Társadalomkutató Intézet alapítója szerint nem egy aktív cselekvő vezető képét mutatja, hogy a volt kormányfő a Fidesz és a saját szerepét is a kivárásra korlátozta.
Orbán Viktor 16 év után először beszélt ellenzéki pártelnökként a tusnádfürdői szabadegyetemen. Az exkormányfő kijelentette: ősszel kifullad a „Tisza-mozi”, s bár a fiatalok most öregnek, fáradtnak és unalmasnak látják a Fideszt, a nehéz gazdasági helyzetben éppen ez válik majd az előnyükké, ami miatt ismét „elővehetik” őket.
A saját táborának azt üzente, a választási vereség után nincs idő önkritikára, a most épülő „tiszás önkény” miatt inkább ellenállási politikára kell váltani. Az új kabinetet illetően nem is fukarkodott a jelzőkkel: Venezuelával, a Kádár-rendszerrel vont párhuzamot, majd közölte, hogy Magyar Péter kormánya bűncselekményt követnek el a jogállam leépítésével.
Orbán Viktor: Magyarország az új Venezuela, ellenzéki politika helyett ellenállási politikára kell váltani – Ez volt a 2026-os tusnádfürdői beszéd percről percre„Ez bűncselekmény” – Orbán Viktor megfenyegette Magyar PétertVető Balázs azonban súlyos politikai hibának tartja, hogy Orbán felelősségre vonással fenyegetett a visszaható hatályú és a személyre szabott jogalkotás miatt.
Ezzel gyakorlatilag kimondta, hogy azok a módszerek, amelyeket a NER tizenhat éven keresztül alkalmazott, bűncselekmények
– hangsúlyozta a szakértő.
KisszínpadRáadásul – folytatta Vető Balázs – a bukott kormányfő más szempontból is különös helyzetbe hozta magát. – Ha kicseréltük volna a hangot, ezeket ugyanígy elmondhatta volna Mesterházy Attila, Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára vagy bármelyik ellenzéki politikus 2010 és 2024 között – fogalmazott Vető Balázs, emlékeztetve, hogy
Orbán Viktor ugyanolyan vádakkal él, amilyenekkel a korábbi ellenzék támadta tizenéven keresztül az ő rendszerét.
Az elemző szerint beszéd valódi jelentősége mégis abban rejlett, hogy Orbán Viktor egyértelművé tette: nem tartja szükségesnek a Fidesz elmúlt tizenhat évének felülvizsgálatát. – Kimondta, hogy nincs szükség önkritikára, tehát önkényesen lezárta ezt a vitát. Egyetlen hibát ismert el: hogy Magyar Péter fideszes volt – hangsúlyozta Vető. Szerinte ezzel Orbán nem csak azt üzente a táborának, hogy nincs idő az önreflexióra, hanem, azt is: nincs is rá okuk.
Orbán Viktor: Az euró mese, a megszorítás kódja, az elmúlt 16 évet meg kell védenünkA szakértő ugyanezt a logikát látta akkor is, amikor a volt kormányfő ellenállásról beszélt. Bár utóbbi kifejezését többször használta, de nem fejtette ki, pontosan mit ért alatta. Vető Balázs úgy véli, ennek az volt az oka, hogy Orbán Viktor valójában nem cselekvési programot vázolt fel, hanem kivárási stratégiát.
Vető Balázs úgy véli, ennek az volt az oka, hogy Orbán Viktor valójában nem cselekvési programot vázolt fel, hanem kivárási stratégiát.
A beszéde végén ugyanis arról beszélt, hogy a nemzeti oldalnak ki kell tartania, és amikor a Tisza Párt összeomlik, ismét átveheti az ország irányítását. Ennek részeként név szerint is említette többek között Hajdu Jánost, Hankó Balázst és Bóka Jánost, akiket a jövő meghatározó vezetőinek nevezett.
Külön kitért arra is, hogy szerinte a Tisza-kormány 133 nap után megbukhat. „Ez mutatta meg leginkább, hogy a beszéd mennyire elszakadt a valóságtól. Mintha Orbán Viktor realitásérzéke teljesen megbomlott volna. Gyakorlatilag azt mondta: semmi gond, télen visszatérünk” – fogalmazott Vető Balázs.
Az elemző nem vitatta, hogy egy új kormány gazdasági kényszerek miatt már idén kénytelen lehet fájdalmas intézkedéseket hozni, mert az állam jelenlegi működése fenntarthatatlan. Ám szerinte ebből egyáltalán nem következik a Tisza Párt gyors politikai összeomlása.
Még akkor sem, ha a támogatottsága a teljes népességen belül a 60 százalék feletti tartományból mondjuk 49-re csökkenne. Hiszen így továbbra is 3 millió körüli szavazó állna mögötte. Vető Balázs szerint Orbán más szempontból is elszakadt a realitásoktól. Az aktuális politikai helyzetet például megpróbálta az 1989-es Fidesz küldetéséhez hasonlítani, amikor a szabadság védelméről és diktatúráról beszélt. Az elemző úgy látta, ez a párhuzam sem volt meggyőző, mert nem találkozik az emberek napi érzéseivel. Szintén zavaros üzenetnek minősítette, hogy miközben a miniszterelnök ismét az Európai Uniót tette meg fő ellenfélnek, alig másfél héttel korábban fideszes politikusok még éppen az Európai Uniótól vártak segítséget a Tisza-kormánnyal szemben.
Az elemző a Fidesz „szolgáltató párttá” alakításáról szóló elképzelést sem tartotta újszerűnek. Felidézte, hogy
a 2010-es választási vereség után az MSZP, majd később a Demokratikus Koalíció is hasonló stratégiával próbálkozott.
Akkor is abból indultak ki, hogy a pártnak az emberek hétköznapi problémáival kell foglalkoznia, és így lehet visszaszerezni a bizalmat.
„Ez a gondolat viszont már akkor sem működött, mert arra épült, hogy az emberek majd felkeresik azt a pártot, amelyet korábban leváltottak” – tette hozzá a szakértő. Szerinte erre valójában a Tisza-szigetek adtak jó példát. Ők ugyanis nem azt várták, hogy az emberek menjenek hozzájuk, hanem tudták, nekik kell odamenni, ha segíteni akarnak megoldani a gondjaikat.
