„Az utolsó igaz mondata az volt, hogy tisztelt országgyűlés” – vetette oda Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter az országos közlekedésszervező és a gördülőállomány-kezelő társaság létrehozásáról rendelkező törvény hétfői parlamenti vitájában Nagy Bálint fideszes képviselőnek. Az előző kormányban közlekedési államtitkárként dolgozó Nagy Bálint a közlekedési és beruházási bizottság kisebbségi véleményének ismertetésekor azt állította, hogy a BKK létrehozása nem hozott érdemi javulást, az uniós források ára pedig a magyar szolgáltatási piac megnyitása külföldi cégek előtt. Ráadásul az RRF hitel rosszabb konstrukció, mint az Orbán-kormány idején kitárgyalt 2 milliárd eurós EIB-hitel, a felárat a magyar adófizetőknek kell megfizetni. Az országos közlekedésszervező létrehozása pedig nem javítja a hatékonyságot, inkább átláthatatlanabbá teszi a rendszert.
Vitézy Dávid azzal vágott vissza, hogy az előző négy év teljesítménye után jobb lett volna csendben végigülni a vitát.
A miniszter szerint nincs olyan fővárosi, aki azt mondaná, hogy Budapest közösségi közlekedése nem javult a BKK létrehozásával, a busz és villamos járműpark jelentős mértékű cseréjével, a Futár, a Bubi elindításával. Azt sem értette, hogy miért aggódik pontosan Nagy Bálint, hiszen ezt a pénzt az adófizetők számára nagyon fontos közszolgáltatásra költik. Miért nem akkor aggódott, amikor az autópálya koncesszióra folyt el 4 milliárd forint Mészáros Lőrincet és Szijj Lászlót gazdagítva? Azt is cáfolta, hogy az RRF hitel drágább lenne, hiszen olcsóbb a kamata és 10 évig nem is kell törleszteni.
„Az országos közlekedésszervező létrehozása messze túlmutat az uniós források felhasználásán. Olyan új intézményi struktúra jön létre, amely összehangolja a helyi és helyközi közlekedést, fejleszti a tarifarendszert, hatékonyabbá teszi a működést, ráadásul állandó ombudsmant biztosít a utasoknak, mivel folyamatosan ellenőrzi az állam által vásárolt szolgáltatások minőségét” – jelentette ki Vitézy Dávid.
„Az Országos Közlekedésszervező Központ a közlekedési miniszter feladatait veszi majd át, ahogy a BKK is átvette azt a főpolgármestertől” – válaszolta a Népszava korábban feltett kérdésére Vitézy Dávid. Lapunk azon felvetésére, miszerint alá- vagy mellérendeltségi viszonyban áll-e majd a BKK és a OKK azt válaszolta, hogy az OKK semmit nem adhat utasításba sem a BKK-nak, sem más regionális közlekedésszervezőnek, különféle együttműködésekre azonban szükség lesz. A BKK és az OKK közösen is lehetnek regionális megrendelők. Erre eddig is volt lehetőség, csak az Orbán-kormány és a főváros vezetése közti ellentét miatt nem éltek vele – mondta a Népszavának.
Az Országgyűlés elé került törvénytervezet szerint az országos közlekedésszervező a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó feladatokban jár majd el, az önkormányzatok hatáskörébe tartozó feladatok esetében együtt teszik ezt.
Az országos szervező a helyi személyszállítási közszolgáltatások megrendelőjével közös céget is létrehozhat a helyi és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások közös megrendelése érdekében. Az OKK feletti szakmai felügyeletet a közlekedési miniszter látja el, a működéshez szükséges forrásokat a Beruházási és Közlekedési Minisztérium biztosítja. Ennek részleteit a 20 évre kötött közfeladatellátási szerződés tartalmazza majd. A társaság tevékenységét a tárcavezető évente legalább egy alkalommal értékeli.
Az Országgyűlés elé kerülő törvény részletezi az OKK feladatait is. Ezek közé tartozik többek között az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatások menetrendjének előkészítésével és meghatározásával, a jegy- és bérletértékesítéssel és ellenőrzéssel, a szociálpolitikai menetdíj-támogatás igénybevételével, az utastájékoztatással, kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása, amelyekbe „bevonhatja” a helyi közlekedésszervezőket, illetve hálózatüzemeltetőket. Az OKK felel a közszolgáltatásban keletkező zavarok elhárításához szükséges intézkedések meghatározásáért, amelyek végrehajtását a helyi szolgáltató csak akkor tagadhatja meg, ha azok emberi életet vagy a vasútüzem biztonságát veszélyeztetik. A céghez tartozik a közösségi közlekedés összehangolása, a módváltás – kocsi helyett vasút, busz, villamos – ösztönzése.
Erős iramot diktál a kormány. A cég felállítására alig valamivel több mint egy hónapot biztosítanak a tárcának, augusztus 31-ével ugyanis átszállnak a minisztert megillető közlekedésszervezői jogok és kötelezettségek az új társaságra, amelynek az év végéig le kell bonyolítania a vasúti személyszállítási közszolgáltatáshoz kapcsolódó kizárólagos jogokat érintő versenyeztetési eljárásokat. Az új cég átveszi a feladatellátáshoz szükséges vagyonelemeket a MÁV-csoport cégeitől. A törvényben részletezett feladatok átvétele azonban ütemezetten történik.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter június végén jelentette be, hogy a kormány rábólintott az országos közlekedésszervező létrehozására. Az új szervezet létrehozásának legfőbb indoka az, hogy a 16,4 milliárd eurós uniós forrás felhasználhatósága érdekében végre kell hajtania a közösségi közlekedés intézményi és működési reformját. A kormányzati megrendelő helyébe egy professzionális szakmai szervezet lép. Az induló projektek megvalósításához is szükség van egy új szakmailag felkészült állami társaságra, amelynek fő feladata az országos közösségi közlekedés megszervezése, a szolgáltatások megrendelése és ellenőrzése, a menetrendek és tarifák kialakítása, illetve összehangolása és úgy általában a jelentős állami támogatással működő közszolgáltatás működtetése.
A részletszabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
Az országos közlekedésszervező cég előképe nem is titkoltan a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), amelynek kialakítása szintén Vitézy Dávid nevéhez fűződik, de több magyar városban is bevált ez a működési modell. „A BKK alapító vezérigazgatójaként mélyen hiszek abban, hogy ez a modell sokkal hatékonyabban tud működni a jelenleginél, hiszen megjelenik a rendszerben egy olyan szereplő, amely kizárólag az utasok érdekeit képviseli: megrendel, szervez és ellenőriz, de nem ő végzi a szolgáltatást” – jelentette ki korábban a közlekedési miniszter, aki szerint az elmúlt 15 évben sikerült bizonyítani, hogy a fővárosi közlekedés hatékonyabb lett a BKK létrejöttével. Ráadásul ez lehetőséget teremt a városok és az állam közötti szorosabb együttműködésre az elővárosi közlekedésben is.
Az új modell bevezetése egyúttal azt is jelenti, hogy a közösségi közlekedés ellátásába már rövid távon bevonnak külsős szolgáltatókat. Ez egyfajta előremenekülés, hiszen 2033-tól az Európai Unió előírása szerint minden tagállamában megszűnnek a közlekedési monopóliumok, a közpénzből finanszírozott szolgáltatásokat is versenyeztetni kell. Ez a fővárosihoz hasonlatos helyzetet eredményez majd. Budapesten a kék buszok jelentős részét magánkézben lévő vállalkozások üzemeltetik. Az utasok számára ez észrevehetetlen, hiszen az egységes ár és a menetrend meghatározása a BKK feladata, ahogy országos szinten az állami közlekedésszervező feladata lesz.
Az újonnan vásárolt 42 új HÉV szerelvény és 35 új Intercity motorvonat sem a MÁV-hoz kerül, hanem egy külön állami tulajdonban lévő társasághoz, amely minden szolgáltatónak azonos feltételekkel biztosítja azokat. A gördülőállomány-kezelő társaság feladata lesz a vasúti személyszállítási közszolgáltatások ellátásához igénybe vehető járműállomány biztosítása és korszerűsítése. A társaság tulajdonosa 100 százalékban a magyar állam lesz. A cég bonyolítja a javarészt uniós források felhasználásával történő járműbeszerzést, a beszerzés finanszírozási hátterének biztosítását, a gördülőállomány rendelkezésére bocsátására kötött szerződés előkészítését, megkötését és teljesítését az országos közlekedésszervezővel, ideértve a díjazási rendszer kialakítását és alkalmazását. Mindezt úgy, hogy az fedezze a beszerzés, a finanszírozás és fenntartás költségeit.
Három nap alatt több mint százezren töltötték ki a közlekedésbiztonsági kérdőívetEzekkel az új állami tulajdonú cégekkel a közösségi közlekedés működtetésének olyan új rendszere jön létre, amely esélyt teremt arra, hogy a jelenleginél hatékonyabban és magasabb színvonalon szolgálják ki az utasokat hosszú távon.
Az új országos közlekedésszervező fő feladata a szolgáltatások egységesítése és a menetrendek összehangolása lesz, miközben az állam nevében folyamatosan ellenőrzi a minőséget a közlekedési társaságoknál. Egységesítik az egész utastájékoztatást, a menetrendeket, a tarifarendszert és az applikációkat is. A jövőben az egész országban egyetlen, egységes rendszerből lehet majd tájékozódni a járatokról, függetlenül attól, hogy azt a MÁV, a Volán, a GYSEV vagy más piaci szolgáltató üzemelteti.
Az állami százmilliárdokat ezentúl nem csupán átutalják a MÁV-nak és Volánnak, hanem minőségi paraméterekhez kötik a felhasználását és számon is kérik ezek betartását a szolgáltatókon. Így például azt, hogy működnek-e a klímák. Az új cég az „az utasok ügynökeként” ellenőrzi majd a szolgáltatás minőségét.
A szavazás holnap lesz.
