Az 50 éves vagy annál idősebb korosztályba tartozó pedagógusok aránya az előző évi 51 százalékról 52 százalékra nőtt a 2025/26-os tanévben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön megjelent kiadványából.
A Magyarország 2025 címet viselő összefoglaló elemzés szerint a pedagógustársadalom elöregedésével párhuzamosan továbbra is igen alacsony a fiatalabb korosztályok részaránya,
a 2025/2026-os tanévben a pedagógusok mindössze 7,1 százaléka volt 30 év alatti.
Az általános iskolai pedagógusok száma 74 ezer volt, ami az előző évhez képest 1,2 százalékos növekedést, a 2015/2016-os tanévhez viszonyítva azonban 3,7 százalékos csökkenést jelent. A középfokú oktatásban 43 ezer pedagógus dolgozott, lényegében ugyanannyi, mint az előző, de 5,1 százalékkal kevesebb, mint a 2015/2016-os tanévben.
A 2015/2016. évihez képest 2,6 százalékkal (50 ezer fővel) nőtt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseinek összlétszáma, ám a leginkább érintett korcsoport, a 3-22 évesek létszáma csökkenő tendenciájú, 2026. január 1-jén a számuk (1 millió 901 ezer) 4,6 százalékkal volt kevesebb, mint 2016 elején. 2025-ben az óvodás gyermekek száma (325 ezer) az egy évvel korábbival közel azonos volt, de a 2015. évit 1,1 százalékkal meghaladta. Az általános iskolai nappali rendszerű oktatásban részt vevők száma (712 ezer fő) az előző évihez képest kismértékben, 0,2 százalékkal nőtt, ám a 2015/2016-oshoz mérten 4,5 százalékkal csökkent. A középfokú nappali oktatásban mintegy 2,0 százalékkal, 421 ezerre csökkent a tanulólétszám, ami a 2015. évihez képest 6,8 százalékos visszaesést jelent. A felsőoktatásban részt vevők száma viszont tovább emelkedett, az előző évihez képest 6,8 százalékkal többen (351 ezren) tanultak egyetemeken, amihez a felvételi követelmények és a pontszámítási rendszer változása is hozzájárult.
Egyre több az idős pedagógus, az utóbbi években sokan a nyugdíjazásuk után is folytatták a tanítástA diplomások aránya azonban továbbra is elmaradt az uniós átlagtól, sőt a 2010-es évek közepétől 2023-ig az elmaradás egyre jelentősebbé vált. Az Unió egészében 8,3 százalékponttal (44,8 százalékra) nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya a 25–34 éves korosztályban 2015 és 2025 között, miközben hazánkban (32,6 százalék) alig változott, ezzel Magyarországé uniós szinten a harmadik legkedvezőtlenebb érték. Az elemzés szerint az viszont kedvező, hogy 2025-ben 6,9 százalékkal az uniós átlag alatt volt azoknak az aránya, akik legfeljebb csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A többi visegrádi országhoz viszonyítva azonban még így is Magyarországon a legmagasabb (12 százalék) az alacsony végzettségűek aránya. A korai iskolaelhagyók (azok a 18–24 évesek, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek és nem is tanulnak tovább) aránya viszont 9,3 százalékra mérséklődött 2025-ben, igaz, egy kicsivel így is fölülmúlta a 9,1 százalékos uniós átlagot.
Az oktatásra fordított kiadások tekintetében Magyarország az uniós tagállamok középmezőnyében helyezkedett el.
A költségvetés oktatási kiadásainak GDP-hez viszonyított aránya nálunk 4,9 százalék volt, a visegrádi országok közül Csehországban ennél alacsonyabb (4,5 százalék), Szlovákiában és Lengyelországban magasabb (5,1, illetve 5,6 százalék) volt az arány.
Az EU-n belül az oktatásra fordított kiadások aránya az észak-európai (Svédország, Finnország), a balti (Észtország, Lettország) államokban, illetve Belgiumban volt a legmagasabb (2023–2024-ben egyaránt 6 százalék feletti).
Minden második tanár 50 éves vagy idősebb, a pályakezdők száma továbbra is alacsony