A Magyar Közlöny kedd este hozta nyilvánosságra a közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal (KEKVA) és a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos fejleményeket.
Július 31-től megszűnnek az alábbiak:
A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány
A MOL – Új Európa Alapítvány
A Hauszmann Alapítvány
A Közép-európai Oktatási Alapítvány
A Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány
A Batthyány Lajos Alapítvány
A Mathias Corvinus Collegium
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány
A Makovecz Campus Alapítvány
A Tudás-Tér Alapítvány
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány
A Polgári Művelődésért Oktatási Kulturális és Tudományos Alapítvány
Az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány
A ZalaZONE Alapítvány
A Magyar Kultúráért Alapítvány
Utóbbi alapítványt 2021-ben kultúrstratégiai jelentőségű tevékenységek finanszírozására hozta létre a leköszönt Orbán-kormány. Feladatai között szerepelt egyes kulturális intézmények, szervezetek és programok támogatása, kulturális ösztöndíjak kezelése. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Demeter Szilárd, tagjai között pedig olyan, a NER kultúrpolitikájában meghatározó szereplők is jelen voltak, mint Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója vagy Závogyán Magdolna volt kultúráért felelős államtitkár.
A választásokat követően a Magyar Hang szúrta ki, hogy az alapítvány 9 milliárd forintnyi támogatást kapott még április 12-e előtt a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól.
Akkor Demeter Szilárd úgy fogalmazott, hajlandóak visszaadni a támogatást, amennyiben igényt tart rá a Tisza-kormány. Demeter június 1-jétől távozott a Petőfi Kulturális Ügynökség éléről, akkor megjegyezte, a Magyar Kultúráért Alapítvány élén addig maradna, amíg az meg nem szűnik. Egyelőre hivatalos lemondását nem jelentette be.
A parlamenti választás előtt még hozzávágtak kilencmilliárd forintot a Demeter Szilárd vezette alapítványhozAz Országgyűlés június közepén szavazott arról az Alaptörvény-módosításról, amely a KEKVA- alapítványok megszűnésének első lépése volt. A Tisza-kormány azzal indokolta döntését, hogy ezek az alapítványok úgy működtek, mintha magánkézben lennének, miközben állami vagyont kezeltek, több esetben politikai feladatok ellátására. (Ez több mint 3000 milliárd forintnyi közpénzt jelentett.) A megszűnési folyamathoz minden alapítványnál elszámolási biztosokat jelölnek majd ki.
A kekvarendszernél csak jobb jöhetItt a hivatalos bejelentés, megszűnik az MCC alapítványa„Reméljük, hogy a lehető legrövidebb időn belül az összes kekvát megszüntetik”