Parlament;Országgyűlés;alaptörvény;Alaptörvény-módosítás;Magyar Péter;

Szavaznak a képviselők az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2026. június 29-én

Az Alaptörvény-módosításról dönt a parlament, az ülés Magyar Péter felszólalásával kezdődik

A kormányfő korábban öt napot adott a köztársasági elnöknek arra, hogy aláírja a módosítást.

A tizenhetedik Alaptörvény-módosításról dönt az Országgyűlés hétfőn, e heti kétnapos rendkívüli ülésének első napján.

Magyar Péter miniszterelnök múlt szombaton a Facebook-oldalán azt írta, hogy hétfőn az Országgyűlés elfogadja az Alaptörvény 17. módosítását. A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg – tette hozzá a kormányfő –, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás.

A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint

az ülés hétfőn 13 órakor Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik.

A kormányfő a múlt héten hivatalos külföldi látogatása miatt nem vett részt az Országgyűlés ülésén.

A napirend előtti felszólalások után a képviselők egy órán át interpellálhatják a kormány tagjait, majd megtartják az azonnali kérdések és válaszok óráját, félórában pedig kérdések hangzanak el.

A parlament lefolytatja az alaptörvény tizenhetedik módosítása bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslat vitáját, majd dönt a törvényjavaslatról.

A Görög Márta igazságügyi miniszter által jegyzett alaptörvény-módosítás célja a preambulum szerint, hogy az új alkotmány hatálybalépéséig biztosítsa az állam jogszerű működéséhez szükséges elengedhetetlen intézményi feltételeket, továbbá megteremtse az alkotmányos demokrácia helyreállításának alapjait.

A sürgős eljárásban tárgyalt előterjesztés egyebek mellett tartalmazza

  • az országgyűlési képviselők 12 éves (vagy 3 ciklusos) időkorlátját,

  • a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnését,

  • az alkotmánybírók esetében 70 éves életkori határ bevezetését, 

  • a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívását,

  • valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását.

A határozathozatalok után ismét bizottsági jelentésekről és összegző módosító javaslatokról vitatkozik a parlament.

Napirenden szerepel a kőolajtermék-előállító különadójának kiterjesztését és 2027-re történő meghosszabbítását tartalmazó, az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvénymódosítás.

Tárgyalják a magyar-szlovák államhatárt keresztező szénhidrogén-szállító vezetékek építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavar-elhárításával kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás módosítását. A márciusban aláírt nemzetközi szerződés nyomán Százhalombatta és az Ipolyság között új vezetéket alakítanak ki, amely összekötheti a Mol és a Slovnaft finomítóját.

Megvitatják a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítását, mely szerint a jövőben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő venné át az egyedi méltányossági gyógyszertámogatási kérelmek elbírálását végző Batthyány-Strattmann László Alapítvány feladatait.

A parlament tavaszi ülésszaka június 15-én véget ért, azóta a kormány minden héten kezdeményezte az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását.

Egyebek mellett azért, mert az előterjesztések megtárgyalásának őszi ülésszakra történő halasztása fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné.

Az új építési engedélyek 13-15-16 és 18 emeletes lakótornyokról szólnak, ahol a zöldterület kétharmadát a zöldtető teszi ki. S ez még csak a kezdet.