A Tisza-kormány eltörli a támogatott gyógyszerek ötszázalékos áfáját, kár, hogy ez inkább csak olcsó gesztus, nem valódi rendszerszintű reform

Másfél hete zajlik közpolitikai vita arról, ki tartotta be, és ki szegte meg a gyógyszerek áfájával kapcsolatos választási ígéretét. Takács Péter, a Fidesz képviselője és korábbn 4 évig egészségügyi államtitkár egy hete azt kérte számon Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszteren, hogy miért nem a teljes gyógyszerkörre törlik el a készítmények áfáját. Az egykori államtitkár azzal érvelt, hogy Magyar Péter kampányában „0 százalékra csökkentjük a gyógyszerek áfáját” ígéretet tett, ez így – szerinte – minden készítményre, a vényköteles és a vény nélkül kapható gyógyszerekre is vonatkozik. Az egészségügyi miniszter szerint viszont egyértelműen csak a receptre felírt, orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekről volt szó. Takács Péter ezt nem hagyta annyiban, saját, egyéni képviselői indítvánnyal reagált: ha a kormány nem hajtja végre a teljes ígéretet, ő nyújtja be azt a javaslatot, amely a vény nélkül kapható (OTC) készítményekre is kiterjesztené a nulla százalékos kulcsot, mondván, „a gyógyszer nem luxuscikk”.

Egy, a lapunk által megkérdezett gyógyszeripari közgazdász a vitával kapcsolatban megjegyezte: a gyógyszeráfa ügye inkább egy olcsó gesztus, mint valódi rendszerszintű reform. A Tisza-kormány 7 milliárd forintos, csak a vényköteles gyógyszerekre szűkített lépése és a Fidesz által javasolt, ennél jóval költségesebb, teljes körű áfamentesség egyaránt aránytalanul kis betegoldali haszonnal jár. Hozzátette azt is, hogy: 

Becslések szerint a vényköteles gyógyszerek jelenlegi, 5 százalékos áfája mintegy 7 milliárd forint bevétel kiesést okoz évente. Azaz ebben az évben szeptembertől decemberig négy hónapra, körülbelül 2,3 milliárd forint költségvetési bevételkieséssel lehet számolni.

Gyógyszerpiaci szakértők lapunknak szinte egyöntetűen állították: a mostani, a támogatott gyógyszerek áfájának eltörlésére vonatkozó javaslat a betegek pénztárcájára nézve szimbolikus gesztus. A legtöbb receptköteles gyógyszernél ugyanis a beteg csak a térítési díjat fizeti ki, a gyógyszer árának fennmaradó részét a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozza. Az áfa ugyanakkor a teljes fogyasztói árra rakódik rá, ezért annak csökkenéséből nem kizárólag a beteg részesül: jelentős része a NEAK gyógyszertámogatási kiadását is mérsékli.

Ennek részleteiről lapunknak Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója beszélt. Mint mondta: „Minden olyan lépést támogatunk, amely bizonyíthatóan csökkenti a betegek térítési díját. A támogatott gyógyszerek áfájának eltörlése segíthet valamennyit a betegterheken, de inkább szimbolikus jelentőségét látjuk” – fogalmazott. A gyógyszergyártók számításai szerint egy átlagos beteg éves megtakarítása ezer forint alatt maradhat. Ennek oka, hogy a legtöbb vényköteles készítmény társadalombiztosítási támogatással vásárolható meg. A beteg csak a térítési díjat fizeti ki, így a gyógyszer árának jelentős részét a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő állja. Ezért az áfacsökkentésből származó előny nem kizárólag a betegeknél jelenik meg. Hozzátette: ha az intézkedés megvalósul, átlagosan valóban ezer forint alatti összegről beszélünk, ugyanakkor itt nem statisztikákról, hanem emberekről van szó. Sokszor éppen a legvédtelenebb betegek költik a legtöbbet gyógyszerekre – mondta Szalóki Katalin.

Szerintük elsősorban az alacsony jövedelmű, krónikus betegek, az idősek, illetve a többféle gyógyszert szedők szorulnak segítségre. Javaslatuk mellett azzal érvel Szalóki Katalin, hogy a célzott gyógyszertámogatás ott jelenik meg, ahol a legnagyobb szükség van rá. Az általános áfacsökkentés mindenkinek segít valamennyit, de nem ott a legtöbbet, ahol a legnagyobb a teher. Szerinte érdemes lenne megvizsgálni a közgyógyellátás átalakítását vagy egy éves gyógyszerkiadási plafon bevezetését is a rászorulók számára, mert ezek célzottabban mérsékelhetnék a gyógyszerterheket.

Amíg a vényköteles gyógyszerek áfamentessége a kormány szerint körülbelül 7 milliárd forintot érne évente, a vény nélkül kapható (OTC) gyógyszerek 5 százalékos áfájának teljes eltörlése ennél jóval nagyobb, becslések szerint 24-27 milliárd forintos éves adóbevétel-kiesést jelentene. A különbség oka, hogy az OTC-piacon nincs NEAK-támogatás, amely a bevételkiesés egy részét „visszaforgatná” az államnak – ez tisztán, kompenzáció nélküli veszteség lenne a költségvetés számára, egy körülbelül 500-540 milliárd forintos piacon. Az áfacsökkentés mellett gyakran elhangzik, hogy az alacsonyabb árak növelik a fogyasztást, ami részben ellensúlyozhatná a költségvetési kiesést.

Arra az AIPM sem számít, hogy az áfamentesség érdemben növelné a gyógyszerfogyasztást. Azt pedig olasz és japán kutatások igazolják, hogy különösen a vény nélkül kapható gyógyszerek kereslete rendkívül rugalmatlan: néhány százalékos árcsökkenés csak elenyésző mértékben növeli az értékesítést. A szakirodalomban közölt árrugalmassági mutatók alapján egy 5 százalékos áfakulcs eltörlése várhatóan legfeljebb néhány tizedszázalékos forgalombővülést eredményezne, ami nem fedezné az állam adóbevétel-kiesését.

A gyógyszerek kedvezményes áfája Európában nem egységes. Bár több ország – például Málta, Írország vagy az Egyesült Királyság – régóta alkalmaz nulla százalékos áfakulcsot egyes gyógyszerekre, ezek jellemzően évtizedek óta változatlan szabályok. Az elmúlt években inkább az ellenkező irány figyelhető meg. Csehország 2024-ben átalakította kedvezményes áfarendszerét, Románia pedig szintén módosította gyógyszer-áfaszabályait. Nem ismert olyan európai ország, amely az utóbbi években vezette volna be a teljes körű, nulla százalékos gyógyszeráfát.

Szalóki Katalin kérdésünkre elmondta: az öt százalékos gyógyszeráfa eltörlése a gyártók nettó bevételét közvetlenül nem érintené. A támogatott gyógyszerek árát, valamint a nagykereskedelmi és patikai árréseket ugyanis jogszabályok szabályozzák, az áfa pedig fogyasztási adó. A gyártói bevételek csak akkor változnának, ha az áfacsökkentéssel együtt a támogatási rendszer, a referenciaárak vagy a visszafizetési (payback) szabályok is módosulnának. Megjegyezte: a gyógyszerellátás problémáit nem lehet kizárólag az áfán keresztül kezelni. A betegek terhei, a támogatási rendszer, a gyógyszertárak, a nagykereskedők és a gyártók működése egymásra épül, ezért a teljes ellátási lánc átgondolására lenne szükség.