Kedden újabb csatlakozási fejezeteket nyit meg az Unió Ukrajnával, tudta meg a Népszava. Ezzel Magyarország elállt a legutóbbi vétójától. Pénteken az EU-tagállamok nagyköveti szinten megegyeztek a következő lépésről, amely alapján Ukrajna jövő héten hivatalosan megnyithatja a következő úgynevezett klasztert. A tagjelölt országok hat klaszterbe csoportosítva tárgyalják a 33 tematikus fejezetet, ebből most még egy klaszter esetében történik előrelépés.
Az elmúlt hetekben Magyarország akadályozta, hogy Ukrajna és Moldova újabb fejezeteket nyisson meg, most ez az akadály elhárult a 6. klaszter kapcsán, amelybe a külkapcsolatok és a kül- és biztonságpolitika fejezetei tartoznak. Magyar Péter korábban azt mondta, hogy nem akar ezzel sietni, és inkább a nyugat-balkáni országok tárgyalásait sürgetné. Ez volt az első magyar vétó a Tisza-kormány hivatalba lépése óta, az Európai Bizottság és számos tagállam már néhány héttel ezelőtt meg akarta tenni ezt a lépést.
Fontos hangsúlyozni, hogy gyorsított csatlakozásról vagy Ukrajna azonnali belépéséről továbbra sincs szó: ez a folyamat minden esetben évekig tart, amíg a csatlakozni kívánók a teljes jogrendjüket át nem alakítják az EU elvárásai szerint. Így ez csak a startvonal.
A kormányváltás előtt több mint egy évig egyedül Magyarország akadályozta, hogy akár egy tárgyalási fejezetet is megnyisson az EU Ukrajnával, pedig az Európai Bizottság és a tagállamok is jelezték, készen lennének a lépésekre. Miután a Tisza-kormány megállapodott Kijevvel a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezéséről, Magyarország zöld utat adott az első klaszter megnyitásának júniusban, ebbe tartoznak többek között az alapvető jogokkal és igazságüggyel kapcsolatos tárgyalási fejezetek.
Az Európai Bizottság és az EU soros elnökségét június végéig betöltő Ciprus már ekkor hangsúlyozta, hogy ők készek lennének további klaszterek megnyitására is, de Magyar Péter behúzta a kéziféket. Igaz, ahogy korábban írtuk, volt néhány másik tagállam is, amelyik nem támogatta a sietséget, de nyilvánosan csak Magyarország álláspontja miatt húzódott néhány hetet ez a lépés. Ebben az időszakban egyébként a tagállamoknak egyhangúlag meg kellett egyezniük a tárgyalási keretekről, azaz a tagjelölt felé intézett elvárásokat is tisztázni kellett, és bár ilyen munkát a Bizottság és számos tagállam végzett az orbáni obstrukció idején, ezek nem voltak hivatalosak és véglegesek. Moldova tárgyalása is csak a politikai csatározások miatt akadozott, mert még korábban a tagállamok egyszerre akarták megnyitni az ukrán és moldovai tárgyalásokat, akkor is, amikor valójában senkinek nem volt fenntartása Moldovával szemben. Ezt a lépést most már az ír uniós soros elnökség teheti meg jövő héten, és remélik, hamarosan további klasztereket nyithatnak meg. A Bizottság álláspontja továbbra is az, hogy azért fontos az összes klaszter megnyitása, hogy jelezzék Kijevnek: értékelik, hogy a háború közepén is rendkívüli tempóban haladnak a reformokkal és az uniós jog átültetésével.
Véget ért Magyar Péter első uniós csúcsa, kérdés, hogy a támogató szavakon túl honnan jöhetne elég pénz a jobb gazdasági helyzethezRögös út vezet a tagságig
Hogy mennyire összetettek a csatlakozási tárgyalások, azt Montenegró és Albánia példája mutatja. Ők a két éllovas az EU tagjelöltjei közül. Montenegróval 2012-ban kezdődtek a tárgyalások, a 33 fejezetből tizenhatot zártak le eddig, ehhez jön még jövő kedden további kettő lezárása. A nyugat-balkáni ország a remények szerint akár már 2028-ban tagja lehet a közösségnek. Albánia esetében sok éven át tartott a tárgyalásokra való fölkészülés is, ők most kezdik sorban lezárni a fejezeteket, kedden egyenesen hármat is, jó esetben 2029-re érhetnek a folyamat végére. Szerbia viszont – a magyar támogatás ellenére – nem kapott zöld utat egy újabb mérföldkőhöz. A Bizottság ismét javasolta a héten, hogy a tagállamok nyissanak meg még egy klasztert, de számos tagállam ellenezte ezt.
A szerb tárgyalások 2014 óta tartanak, és még csak 22 fejezetet nyitottak meg. Belgrád Aleksandar Vučić elnök alatt egyre inkább távolodik a demokratikus és jogállami normáktól, ezért sokak szerint nem lenne szabad úgy tenni, mintha egy autoriter országnak lenne helye az EU-ban.
Szerbiában több mint másfél éve tartanak a tömegtüntetések, amelyek időnként erőszakba is torkollnak, a rendőrség többször támadt békés tüntetőkre is. Bár a nyomás hatására nemrég Aleksandar Vučić bejelentette, hogy lemond az elnöki pozícióról, elemzők szerint inkább csak átülne a miniszterelnöki székbe. Eközben a korrupcióval átszőtt állami szervek, a propagandisztikus média és a különvéleményt megfogalmazók fenyegetése és ellehetetlenítése továbbra is folytatódik. A Népszava kérdésére Guillaume Mercier, az Európai Bizottság szóvivője úgy nyilatkozott, hogy Szerbia több lépést tett az EU elvárásai kapcsán az igazságszolgáltatási reform, a média szabályozása és a választási szabályok területén is az elmúlt időben, ezért javasolták a 3. klaszter megnyitását. Az egyhangúság a tagállamok között ugyanakkor nem volt meg, így legalább újabb otthon eladható győzelmet nem biztosít az EU Vučić számára.
Bosszúhadjáratot indított a Vučić-rezsim, orvosokat is célba vett a lázadó diákok sérüléseinek az ellátásáért