Megtörtént az utolsó lépés is ahhoz, hogy Magyarország ténylegesen hozzáférjen a befagyasztott uniós pénzek egy jelentős részéhez. A pénzügyminiszterek az EU Tanácsában elfogadták a magyar Helyreállítási Terv új változatát. A covid-járvány után kialakított Helyreállítási Alapból (RRF) 10,4 milliárd euró járt volna nekünk, de a pénzhez eddig nem fértünk hozzá a jogállamisági és korrupciós kockázat miatt.
Az EU 27 úgynevezett szupermérföldkő előzetes teljesítéséhez kötötte a kifizetéseket, bár ezeket vállalta az Orbán-kormány, jó részüket sosem teljesítették. A kormányváltás után a vagyonnyilatkozatok rendszerének átírása, az Integritás Hatóság jogköreinek erősítése és a közbeszerzések átláthatóbbá tétele is olyan elvárás volt, amit a pénzek felszabadításához meg kellett tenni.
Kármán András pénzügyminiszter az ülés előtt úgy nyilatkozott, hogy egy nagyon fontos eredményt értek el most, teljesítették, amit a választás előtt megígértek. Emlékeztetett, hogy a választások után azonnal el is indultak a tárgyalások az Európai Bizottsággal, és május végén kötötte meg a Tisza-kormány a Bizottsággal a politikai megállapodást a befagyasztott pénzek fölszabadításáról.
Így tehát a mostani lépés már inkább csak formalitás volt, ugyanakkor ahhoz, hogy a pénz érkezzen is, még sok dolognak meg kell történnie Magyarországon. AZ RRF-ben minden tagállam konkrét beruházásokat és reformokat vállalt, és az Európai Bizottság csak akkor fizet, amikor ezek a vállalások teljesültek. Ennek a határideje idén augusztus 31.
A Népszava kérdezte az ülés előtt Kármán Andrást, hogy mennyire tudtak olyan beruházásokat vállalni, amelyek valóban hosszú távon javítják a gazdaság helyzetét, vagy mennyiben volt a pénz gyors elköltése a szempont. A pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy a magyar társadalom és a magyar gazdaság számára hasznos és értelmes feladatokra fogjuk tudni felhasználni az összeget. Hangsúlyozta, hogy az energiatakarékosság, energiamegtakarítás vagy megújuló energiaforrások támogatása nagyon fontos prioritásai a kormány gazdaságpolitikájának. Szerinte a kis- és középvállalkozások támogatását és a vasút fejlesztése olyan célok, amik hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar gazdaság egy versenyképesebb legyen, és a gazdasági növekedés minél hamarabb újra induljon.
A 10,4 milliárd eurós keretből végül 10 milliárd eurónyi beruházást tervez a magyar kormány. Ebből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 3,5 milliárd euró pedig kedvezményes hitel az EU-tól.
Az Orbán-kormány vállalt tervei közül négy év alatt mindössze 2,6 milliárd eurónyi olyan beruházás történt meg, amelyet most el lehet számolni, köztük például a Békéscsaba-Lökösháza vasútvonal felújítása. Az idő rövidsége miatt a Tisza-kormány azzal a megoldással is élt, hogy más uniós borítékból megvalósult beruházásokat, például budapesti CAF villamosok beszerzését átcímkézte, és az RRF keretből számolják el azokat. A regionális fejlesztésre szánt, úgynevezett kohéziós pénzek elköltésére a kormánynak 2027 végéig van ideje, ezzel ott tovább nő a mozgásterük.
Átalakul az MFB, az Orbán-kormány házi bankjából az uniós pénzek kezelője leszMás tagországokban is nehézségekbe ütközött a pénz lehívása a nyár végi határidőre, pedig nekik négy évük volt rá. Ezért a máshol alkalmazott kreatívabb megoldásokból is sokat fölhasznált a kormány az újraírt tervben.
Az egyik legnagyobb tétel 1,8 milliárd euró, amit vonatok és HÉV szerelvények beszerzésére költhetünk.
Mivel az Orbán-kormány lényegében semmit nem csinált éveken át, most nem is várható, hogy ott álljon a vállalt 42 HÉV szerelvény és 35 motorvonat a síneken augusztus végére. Itt a teljesítés azt jelenti, hogy a kormány létrehoz egy speciális jogi entitást (Gördülőállomány Társaság), amelynek a feladata ezek beszerzése lesz.
Átvilágították az Orbán-kormány költségvetését, a Tisza hatalomra kerülése nélkül 8,3 százalék lenne a nagyrészt rossz politikai döntések okozta hiányA kis- és középvállalkozások és lakhatási projektek (bérlakások és kollégiumok) támogatására pedig a Magyar Fejlesztési Bank kap egy 1,12 milliárd eurós tőkeinjekciót, amit érdemben csak a határidő lejárta után tud elkölteni. További jelentős összegek érkeznek villamosenergia-hálózat fejlesztésére és okosmérők elterjesztésére is. Az Orbán-kormány programjához képest ugyanakkor jócskán vissza kellett vágni a lakossági napelemes rendszerek fejlesztését és az egészségügyi fejlesztéseket is az időhiány miatt.
