A parlament megkezdte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt.-ről szóló törvény módosítását. Bár a javaslat alig kilencoldalas, mégis hatalmas változásokat indít el a százszázalékos állami tulajdonban lévő bank működésében. Az MFB-t még az Antall-kormány alapította 1993-ban, a nevének megfelelően a gazdaság fejlesztésének céljával. Az MFB szerepe kormányról kormányra fokozatosan nőtt: az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb szerepet kapott az uniós fejlesztési hitelek finanszírozásában, ugyanakkor már a 2010 előtti kormányok idején sem volt példa nélküli, hogy a politikához közel álló, gyanús üzleti körök machinációit finanszírozta a bank, mintegy melléküzemági tevékenységként.
2010-ben, de különösen 2014 után fordult a kocka, amikor az Orbán-kormány a NER-cégek, haverok és reménybeli milliárdosok házi bankjává tette az MFB-t.
A Transparency International Magyarország (TI) elemzése szerint
2025-re az MFB-csoport összesen 2180 milliárd forintnyi tőkét pumpált a NER-milliárdosok cégeibe, de leginkább magántőkealapjaiba úgy, hogy máig nem lehet tudni, kik ezen magántőkealapok tulajdonosai, végső haszonélvezői.
Ennek vetett véget – mintegy mellékhatásként – az uniós helyreállítási támogatások (HET, RRF) hazahozatala. A HET-támogatásokról szeptember végéig számlát kell kiállítani, és december végéig ezek alapján fizet Brüsszel. Mivel a magyar helyreállítási programok jelentős része az elmúlt években leállt, a pénzeket nincs mire elszámolni. Átmeneti megoldásként merült fel a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti tárgyalásokon, hogy a pénzt az MFB-be helyezik tőkeemelésként. Ezzel papíron tartható a szeptemberi és az év végi határidő, majd a kifizetéseket már az MFB intézi a programok előrehaladtával. Az Európai Bizottság elfogadta ezt az átmeneti megoldást, de ehhez megkövetelte az MFB működésére vonatkozó szabályok szigorítását és a bank működésének átláthatóvá tételét.
Kapitány István leváltotta a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjétA parlament előtt lévő módosítás kimondja, hogy kialakítják az MFB Zrt. kormánytól független új működési modelljét, biztosítják a bank működésének átláthatóságát, a pénzügyi közvetítők és alapkezelők nyílt, nyilvános és versenysemleges kiválasztását, az RRF-források célhoz kötött felhasználását, valamint a folyamatok rendszeres, független könyvvizsgáló által történő átvilágítását. Kikerülnek a törvényből azok a rendelkezések, amelyek lehetővé teszik, hogy a kabinet kormányhatározattal állapítson meg feladatokat az MFB Zrt. számára – sorolta a javasolt törvénymódosításokat Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium államtitkára vitaindítójában a parlamentben.
A törvény szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezet be mind az igazgatósági, mind a felügyelőbizottsági tagok számára. A kormány a jövőben csak abban az esetben hívhatja vissza az igazgatósági tagokat, ha azt a felügyelőbizottság is támogatja, és bebizonyosodik, hogy súlyos szakmai vagy etikai vétséget követtek el. A jövőben egykori politikus vagy volt kormánytag sem választható igazgatósági taggá, helyüket szakemberek és bankárok vehetik át.
Az MFB működése sokkal inkább fog hasonlítani a kereskedelmi bankokéhoz, ami elsősorban a szigorúbb szabályozásban és az ellenőrizhetőségben ölt testet. Ezekkel a szigorításokkal megszűnik az elmúlt 20-30 év gyakorlata, amelyben az MFB a kormány házi bankjaként működött.
A változások révén a bank által finanszírozott – nem csak uniós – programok is átláthatóvá válnak, jelentősen csökkenhet a korrupció, ami végső soron az egyik fő elvárás a kétharmaddal megválasztott Tisza-kormánnyal szemben. Az egyik legszigorúbb kikötés, hogy a jövőben az MFB nem üzletelhet olyan gazdasági szereplőkkel – vagyis nem vállalhat garanciát, nem nyújthat hitelt és nem biztosíthat tőkét nekik –, amelyek végső tulajdonosai nem ismertek. Ezzel végleg befellegzik az Orbán-kormány által létrehozott és felvirágoztatott magántőkealapok pénzelésének.
1600 milliárd forint uniós forrás átcsoportosítását tervezi az Orbán-kormány, amiből az MFB tőkeemelését támogatnákAz MFB felügyelete nem a pénzügyminiszterhez, hanem a Kapitány István vezette Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz kerül. Az új felügyelő miniszter már hetekkel ezelőtt azzal kezdte munkáját, hogy a bank éléről eltávolította a korábbi vezetőket, de a törvénymódosítás szellemében a bank belső működésében további szervezeti változásokra is szükség lesz.
Százmilliárdos tőke érkezhet
Az Európai Bizottság két hete jóváhagyta a magyar kormány módosított, a Covid–19-járvány utáni helyreállítási tervét, amely 10 milliárd eurós, jelenlegi árfolyamon számolva mintegy 3500 milliárd forintos támogatást jelenthet a magyar gazdaság számára. A támogatások jelentős részét már végrehajtott programpontok utófinanszírozására használják fel – ilyen például a tanárok béremelése, valamint a fővárosi villamosok és trolibuszok beszerzése. Ugyanakkor a frissített HET szerint összesen 1,8 milliárd eurós (640 milliárd forintos) tőkeinjekciót kap az MFB a kkv-k, a megfizethető lakhatás, a kollégiumok és a kockázatitőke-befektetések támogatására. További 688 millió euró, azaz 244 milliárd forint jut az MFB-nek a demográfiai kihívások kezelésére, a veszélyeztetett csoportok – például a roma közösségek – munkaerőpiaci integrációjára, továbbképzési programokra és a kora gyermekkori nevelés bővítésére, beleértve új bölcsődei férőhelyek kialakítását. Így végső soron a bank válik e programok irányító és pénzelosztó szervezetévé.
