Fidesz;elemzés;Majtényi László;alaptörvény;jogállam;Tisza Párt;

Gulyás Gergely (a háttérben szürke öltönyben) aggódik, csak erkölcsi alapja nincs rá

Lehet bírálni a Tiszát, de az Orbán-kormány sötétsége után a Fidesznek erre aligha van erkölcsi alapja

A társadalom szövetét leginkább az autonómia elpusztítása teszi tönkre, márpedig az Orbán-kormány valamennyi tőle független közéleti szereplőt, szervezetet és intézményt az ellenségeként kezelt. Majtényi László szerint ez szorosan összefügg a jogállamiság lerombolásával.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a hétvégén bejelentette, hogy Magyarországon véget ért az alkotmányos demokrácia, és kezdetét vette az önkényuralom. A következtetést a Tisza Párt alkotmánymódosító csomagjának tartalmából szűrte le: ennek egyik pontja megszünteti például Sulyok Tamás államfői megbízatását. Gulyás Gergely annak az Orbán-kormánynak volt a minisztere, amely nem érte be a kétharmados parlamenti többséggel, hanem különféle vészhelyzetekre hivatkozva hosszú évekre bevezette az ellenzéket teljességgel kizáró rendeleti kormányzást.

Majtényi László jogtudós, alkotmányjogász kérdésünkre közölte: órákon keresztül tudna beszélni arról, hogy a Fidesz mikor és milyen módon sértette meg az alkotmányos demokráciát, a jogállamiságot. Ennek nincs se vége, se hossza. Felidézte, hogy az általa vezetett Eötvös Károly Intézet – amíg létezett – rendszeresen nyomon követte a jogállam lebontásának folyamatát: hétről hétre hihetetlen események történtek, az ember hajlamos volt a korábbiakat részben bagatellizálni, részben elfelejteni.

Első lépésként Majtényi László a sajtószabadság elleni támadást említette. Sajtószabadság nélkül nem képzelhető el sem jogállam, sem szabad ország. A Fidesz közvetlenül a 2010-es választás után elindította ezt a projektet: a Rogán Antal nevével fémjelzett úgynevezett médiaalkotmány és a másik médiatörvény előrevetítette a sajtó politikai felügyeletét, a szólás- és véleményszabadság korlátozását.

A korrupció látszólag nem jogállamisági probléma, pedig nagyon is az. A korrupció akkor válhat olyan kiterjedtté, amilyen a Fidesz kormányzása idején volt, ha nincsenek jogállami korlátok, amelyek visszaszoríthatnák azt

 – rögzítette az alkotmányjogász.

Kiemelte az alaptörvény 15. módosítását, amely az emberi méltóság korlátozhatatlan alapjogát számolta fel hamis gyerekvédelmi indoklással. Az emberi élet és az emberi méltóság egymástól elválaszthatatlan. Mégis voltak jogászok a fideszes apparátusában, akik képesek voltak ezt az alapértéket kétségbe vonni, ami bele is került az Alaptörvénybe.

A bírói függetlenség, a civil szféra vagy az egyetemi autonómia elleni fellépések ugyancsak rangsorolhatatlanul súlyos sérelmei voltak az alkotmányos jogoknak.

A társadalom szövetét leginkább az autonómia elpusztítása teszi tönkre. Az autonómiák felszámolása áthatotta a Fidesz működését, az Orbán-kormány valamennyi tőle független közéleti szereplőt, szervezetet és intézményt ellenségeként kezelt – állapította meg Majtényi László.

Szóba hoztuk a személyre szabott és az utólagos jogalkotást is (lásd egyebek között: lex Borkai, illetve az aranykonvoj ügye), valamint azokat az eseteket, amikor a Fidesz „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé” minősített beruházásokat, hogy ily módon megkerülje a törvényeket. Gödön, miután az ellenzék nyert az önkormányzati választáson, a Fidesz az éppen aktuális veszélyhelyzetre hivatkozva „különleges gazdasági övezetté” nyilvánította a Samsung SDI-gyár területét: ennek nyomán a helyi iparűzési adó jelentős része a város büdzséjéből egyik pillanatról a másikra átkerült a fideszes többségű Pest megyei önkormányzathoz.

Mindezeket a példákat fel lehet fűzni az autonómia, ebből következően a jogállamiság témájára – mondta Majtényi László. A vállalkozási szabadság megléte az egyik legfontosabb tényező egy piacgazdaságban. Magyarországon viszont nem lehetett korlátozásmentes szabad gazdasági tevékenységet folytatni rengeteg olyan területen, ahol az államnak, illetve valamelyik kedvencének érdekeltsége volt. Mindez a gazdaság mélyrepülését okozta. Az önkormányzati alapjogok megszüntetése, függetlenségük folyamatos csonkítása szintén súlyos autonómiaveszteséget jelent.

A jogtudóst személy szerint különösképpen megrendítette „az állam kegyetlenkedése”. Ebbe a körbe sorolta a romaellenes megnyilvánulásokat, az úgynevezett települési önazonossági törvényt, a menekültekkel szembeni kampányokat, a menekültkénti elismerés ellehetetlenítését, a hajléktalanság alaptörvényi, ma is hatályban lévő kriminalizálását, a gyülekezési jog szexuális kisebbségeket sértő alaptörvényi korlátozását, ami semmi más célt nem szolgált, csak a leginkább kiszolgáltatottakkal szemben amúgy is meglévő ellenszenv erősítését. Iványi Gábor egyházának üldözése is nyílt alkotmánysértés, nincs rá a hatalmi logikában sem racionális magyarázat. 

„Az én szememben mindenen túlmegy az a sötétség, ami ahhoz kellett, hogy betiltsák a középiskolákban a művészettörténet oktatását. Ebből ráadásul se közvetlen, se közvetett haszna nem származott a zsarnoki rendszernek” 

– fogalmazott.

Reménysugár, hogy a magyar társadalom a tizenhat évig tartó agymosás ellenére is fenntartotta saját autonómiáit. Ennek bizonyítéka a Tisza Szigetek virágzása, az április 12-ei parlamenti választás eredménye – közölte Majtényi László. Biztató jel az is, hogy a Medián felmérése alapján a magyarok nagy része elfogadó a melegek iránt, ami azt mutatja: az állami gyűlöletpropaganda lehetőségei mégiscsak korlátozottak.

A kétharmados Fidesz döntött arról, hogy az alkotmányellenes, de az alaptörvénybe írt szabályokat az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja – emlékeztetett a jogtudós, aki szerint ezt a szabályt is újra kell gondolni.

Természetesen indokolt a Tisza mostani jogalkotásainak bírálata, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Fidesz, amikor hatalmon volt, egyáltalán nem tartotta be még az általa hatályban tartott jogalkotási törvény szabályait sem. Majtényi László hangsúlyozta: mindenki számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy kritizálja a jelenlegi kormányt, de az biztos, hogy a Fidesz politikusainak erre jelenleg aligha van morális alapjuk.

Budapest VIII. kerületében hatványozottabban érzékelik a hajléktalanság, a szerhasználat és a széteső szociális ellátórendszer problémáit. Helyi képviselőkkel beszélgetve sötét kép bontakozik ki a palackgyűjtő maffiától kezdve a nem elég erélyesnek tűnő rendőrségen át a kétségbeesett és dühös kerületi lakókig.