szélsőjobb;Orbán Viktor;koalíció;Toroczkai László;

Toroczkai László és Orbán Viktor. Kézfogás meg mosolygás

Toroczkai László nem őszintén közeledik Orbán Viktorhoz, valószínűleg csak kannibalizálná a maradék Fidesz-tábort is

Nincs igény egy Fidesz–Mi Hazánk-összefogásra. Elemzés.

A felmérésekben egyelőre nem látni azt a hatalmas választói igényt, hogy a Mi Hazánk és a Fidesz összefogjon egymással – mondta lapunknak Pulai András, a Publicus Intézet vezetője.

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke a Hotel Lentulai című podcastműsorban már nemcsak államférfinak nevezte Orbán Viktor bukott kormányfőt, hanem arról is beszélt: társadalmi igényt érez arra, hogy a Fidesz és a Mi Hazánk együtt takarítsa el a Tiszát. Sőt, egy 2030-as választási együttműködés lehetőségét sem vetette el. Ez éles fordulat ahhoz képest, hogy az idei választási kampányban még kategorikusan kizárta a koalíciót Orbánnal, és azt pedzegette, hogy a Fidesz a jövőben eltűnik, s ezután a Mi Hazánk versenyez majd a Tiszával.

Pulai András szerint a mostani közeledés nem a semmiből jött. Mint felidézte, hosszú éveken át politikai közhelynek számított, hogy a Mi Hazánk a Fidesz szatellitpártjaként működik, amely különböző módokon segítette a Fideszt a parlamentben. Például a fővárosi választási rendszert együtt szabták át, hogy megnehezítsék az akkori ellenzék helyzetét a budapesti voksoláson.

A szélről megújítandó jobboldal

A szakértő arra is emlékeztetett, hogy Toroczkaiéhoz hasonló üzenetek érkeztek a Fidesz felől is. „Lázár János a választások előtt elmondta, hogy ha a választói akarat úgy kívánja, együtt is kormányoznának. Orbán Viktor pedig a választások után arról beszélt, hogy a jobboldalt szélről kell megújítani és egyben tartani. „Ebből akár az is következhet, hogy Orbán még Lázár Jánosnál is jobban szeretné az együttműködést a Mi Hazánkkal” – jegyezte meg Pulai.

A Publicus vezetője szerint viszont korántsem egyértelmű, hogy valóban létezik-e komoly társadalmi igény a két párt együttműködésére. A kutatásaik azt mutatták, hogy a Mi Hazánk szavazótábora megosztott a Fidesszel kapcsolatban: körülbelül a felük nyitott volt az exkormánypárt felé, míg a másik felük inkább a Tiszához húzott, vagy bizonytalan volt. Ráadásul földrajzi különbségek is kirajzolódtak, Kelet-Magyarországon inkább fideszes, Nyugat-Magyarországon inkább a Tisza felé nyitott mi hazánkosokkal.

Pulai András szerint a fordulat mögött inkább racionális politikai számítás állhat. „Ebben szerintem opportunista megközelítés van Toroczkai részéről. Kicsit középre húzódik, és megpróbálja kannibalizálni a Fidesz erre nyitott táborát, és azokat, akik a jobbszélen vannak. Ráadásul részben a Fidesz erőforrásaira támaszkodva” – fogalmazott.

A Publicus Intézet vezetője korainak tartja a Fidesz–Mi Hazánk választási összefogásról szóló találgatásokat. Hangsúlyozta, hogy a következő országos voksolás még messze van, és addig a politikai helyzet többször is gyökeresen átalakulhat. „Ennek a két pártnak most a jobboldali tábor egyben tartása maradt reális célként, miközben a Tisza szavazóbázisának a megbontására rövid távon kevés esélyük van. Az viszont logikus, ha ezt ellenzékként együtt csinálják, és arra építenek később. De ez még 1-2 évbe is beletelhet” – jegyezte meg.

A Mi Hazánk vonzereje

Pék Szabolcsot Pulai Andrásnál sokkal inkább meglepték Toroczkai László kijelentései. Az Iránytű Intézet vezető elemzője úgy látja, a Mi Hazánk sajátos helyzetben van: miközben a párt ideológiailag közelebb áll a Fideszhez, az elmúlt években éppen az önálló, harmadik utas arculata jelentette a vonzerejét.

„A Mi Hazánk volt az a párt, amelyet a Tisza tornádója érdemben nem tudott elsodorni” – értékelt Pék. Hangsúlyozta, hogy a párt támogatottsága évek óta stabil, 300-400 ezer szavazó körül mozog, ami azt mutatja, hogy kialakult egy önálló választói közössége.

Az elemző szerint azonban hiba lenne egyszerűen összeadni a Fidesz és Toroczkaiék támogatottságát. „Ezek a számok nem összeadhatók mechanikusan, ahogy ezt az ellenzéki összefogás is bebizonyította 2022-ben” – mondta.

Pék úgy véli, egy esetleges szorosabb együttműködés mindkét párt számára veszélyeket hordozna: a Mi Hazánk elveszítheti önálló karakterét, a Fidesz pedig tovább távolodhat attól a polgári iránytól, amely korábban sikeressé tette.

„Orbán Viktor számára az igazán komoly kihívás most az, hogy a Tisza elfoglalta azt a politikai centrumot és jobbközépi teret, amelyben a Fidesz a múltban erős volt. A szélsőjobbról nem lehet kormányozni Magyarországot” – szögezte le az elemző, hozzátéve: a magyar politikai rendszerben a sikeres kormányok jellemzően a centrumhoz közelebb helyezkedtek el.

„A Fidesz további jobbratolódása ráadásul a saját táborán belül is feszültségeket okozhat. A párton belüli mérsékeltebb, polgári arcok – például Gulyás Gergely, Ferencz Orsolya, Bóka János vagy Navracsics Tibor – nehezen illeszthetők össze a radikális jobboldali szereplőkkel és üzenetekkel” – vélekedett az Iránytű szakértője, aki szerint Toroczkai Lászlónak is mérlegelnie kell. A Fidesz történetében a kisebb jobboldali pártok ugyanis nem megerősödtek az együttműködéstől, hanem végül beolvadtak a nagyobbik szereplőbe. „És Toroczkai Orbánnál valószínűleg nem rafináltabb politikus” – jegyezte meg Pék Szabolcs.

Budapest VIII. kerületében hatványozottabban érzékelik a hajléktalanság, a szerhasználat és a széteső szociális ellátórendszer problémáit. Helyi képviselőkkel beszélgetve sötét kép bontakozik ki a palackgyűjtő maffiától kezdve a nem elég erélyesnek tűnő rendőrségen át a kétségbeesett és dühös kerületi lakókig.