A rendszerváltást jelentő április 12-i parlamenti választás után a magyar irodalmi élet is jelentős átalakuláson mehet keresztül: az Irodalmi Szakszervezet (IRSZ) vasárnap tartotta az alakuló ülését a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), ahol az alkalomból több mint százötvenen voltak jelen.
Vajna Ádám író, költő, elnökségi tag szerint az IRSZ jelentős az irodalmi életben, mert a közösségi érdekvédelemre jött létre, ami korábban nem jellemezte a szakmát, amit az is alátámaszt, hogy már most sok embert vonzott a szakszervezet alakuló ülése, annak regisztrációs űrlapjára pedig háromszáznegyvennyolc válasz érkezett. – A jelentkezők egy része online vett részt, de a hatalmas hőség és a nyári, vasárnap délutáni időpont ellenére is több mint százötven ember személyesen volt jelen, vagyis megtöltöttük a PIM-et – mondta lapunknak Vajna Ádám. Az IRSZ-t legfőképp azért hozták létre, mert szükségét érezték, hogy létrejöjjön a magyar irodalmi életben egy ernyőszervezet, amely régiókon, korosztályokon és alszakmákon átívelően tudja összefogni a tágan értett irodalmi szakmát, amelyben a tagok közösen átgondolhatják az irodalmi intézményrendszerek működését, és képviselni tudják a munkavállalói érdekeket.
Célunk, hogy a költőknek, íróknak, kritikusoknak, műfordítóknak, könyvkiadásban dolgozóknak, irodalmi folyóiratszerkesztőknek, irodalmároknak, irodalmi rendezvényszervezőknek és más aktoroknak a pályájuk minden szakaszában, pályakezdéstől nyugdíjas korig jobb, méltóbb élet- és munkakörülményeket harcoljunk ki, stabil életpályát dolgozzunk ki. Az egyik fő üzenetünk, hogy a művészet munka, ez az üzenet pedig más művészeti ágakkal is összeköt, a velük való együttműködés is fontos feladata az Irodalmi Szakszervezetnek – mondta Vajna Ádám. Hozzátette, az első nagy projektjük egy országos irodalmi érdekegyeztető fórum életre hívása lesz, melybe be akarják vonni az irodalomszakmai szervezeteket.
Az IRSZ-t jelenleg egy hatfős elnökség irányítja, amelynek tagja Zilahi Anna, Szűcs Teri, Seres Lili Hanna, Ferencz Mónika, Modor Bálint és Vajna Ádám.
Míg a szervezet formálisan is megalakul, addig azt az átmeneti elnökség igazgatja, amelynek három fő feladata van: a munkacsoportok koordinálása, a jogi forma kialakítása, illetve az, hogy legkésőbb tavaszig létrehozzon egy választási rendszert, majd lebonyolítson egy demokratikus választást, jelöltállítással, vitákkal és választással – mondta Vajna Ádám, hozzátéve, a finanszírozást a tagdíjakból és pályázatokból oldják meg.
Ferencz Mónika költő, elnökségi tag lapunknak kiemelte, hogy egy átgondolt pályázati-, adó- és juttatási rendszert kidolgozni, mely segítheti az irodalmi élet szereplőinek az életét. – Egy jól megtervezett adórendszer nemcsak a tagságnak lenne hasznos, hanem az egész közegnek. Amikor érdekképviseletről beszélünk, akkor mi nem generációkban és szakmákban gondolkodunk, hanem minden dolgozót szeretnénk képviselni, minden nemzedéket és földrajzi régiót. Aki viszont belép a szervezetbe, az beleszólhat a döntési folyamatba, vitáinkba, és segítheti a munkánkat – mondja Ferencz Mónika.
– Az adórendszer kialakításáról viszont nem mi, az elnökségi tagok akarunk dönteni, hanem annak megtervezésébe minél több embert szeretnénk bevonni, hogy együtt gondolkozzunk. Ezernyi jó megoldás létezik, a németeknél és a norvégoknál is remek modellek vannak, ezeket mind át kell nézni, és megtervezni, hogy itthon mit lehetne alkalmazni – mondta Ferencz Mónika, majd hozzátette: – Emellett több munkacsoportunk is lesz, például ki szeretnénk dolgozni egy etikai kódexet, hogy az irodalmi közeget biztonságosabbá, a visszaélésektől mentessé tegyük, és helyre szeretnénk állítani a könyvkiadási- és folyóirattámogatási struktúrát is, illetve bevonni a munkába a nem Budapesten élő szerzőket, és szorosabb együttműködést szeretnénk a közművelődési intézményekkel, mint a múzeumokkal, iskolákkal és könyvtárakkal.
