Magyar Péter szerint Magyarország 2030-ra teljesítheti az eurózónához való csatlakozás feltételeit

Magyarországon kiemelkedően magas, 70-75 százalék körüli az eurózónához való csatlakozás támogatottsága - mondta Magyar Péter miniszterelnök a Kiriákosz Pierakákisszal, az euróövezet pénzügyminiszteri testülete, az Eurogroup elnökével folytatott pénteki egyeztetés utáni sajtótájékoztatón. Ezzel az aznap nyilvánosságra hozott, lapunkban is ismertetett Medián közvélemény-kutatásra célozhatott, amely szerint a magyarok háromnegyede az euró bevezetése mellett áll, ugyanakkor minden második ember csak alapos előkészítés után búcsúzna el a forinttól.

A kormányfő szerint a nem eurózóna tagállamok közül Magyarországon a legmagasabb a támogatottsága a csatlakozásnak. – Ez nem volt mindig így, de a magyar emberek az utóbbi években, az előző kormány alatt azt tapasztalták, hogy nem eurózóna tagnak lenni egyet jelent az instabilitással, a kiszámíthatatlansággal, a gazdasági visszaeséssel, a magas inflációval, az elszegényedéssel, a külföldi befektetések elüldözésével és az alacsony munkabérekkel. A kormány alapvető célja, hogy 2030 környékére Magyarország teljesítse az eurózónához csatlakozás feltételeit, a maastrichti kritériumokat. Ez nem egyszerű, mert ma Magyarország egyik feltételnek sem felel meg, és amikor 22 évvel ezelőtt csatlakoztunk az Európai Unióhoz, közelebb voltunk sok tekintetben egy esetleges eurózóna csatlakozáshoz, mint most – fogalmazott Magyar Péter. 

Magyar szerint reális cél lehet, hogy 2030-ra Magyarország teljesítse a maastrichti kritériumokat, ez azonban nem azt jelenti, hogy 2030-ban lesz Magyarország az eurózóna tagja, hiszen a kritériumok teljesítése után még szükség van időre, valamint egy politikai döntésre is. Nem mindegy, hogy egy ország milyen árfolyamon csatlakozik, és a csatlakozásra egyaránt vannak jó és rossz példák is. Elkerülhetetlen egy társadalmi, gazdasági, szakértői konzultáció a csatlakozásról, szeretnék bevonni a döntésbe az embereket – húzta alá a miniszterelnök, aki szerint óriási jelentőségű a 16,4 milliárd euró uniós forrás, amit sikerült feloldani, és úton vagyunk ahhoz, hogy le is tudjuk hívni, hatékonyan felhasználni.

Ha sikerül jelentősen olcsóbban finanszírozni a magyar államadósságot, az 100 milliárdos megtakarításokat jelenthet évente a magyar költségvetésben, amit hasznos dolgokra lehet költeni. Ezért sem mindegy tehát, hogy van-e üzleti bizalom, van-e külföldi befektetői bizalom, magyar lakossági bizalom a magyar állam felé, és az uniós pénzek jól legyenek felhasználva, ne ellopják a felét, mint ahogy az előző kormány idején. – Az előző kormány, akárcsak a Gyurcsány-kormány, a költségvetéssel is átverte a magyar embereket, mert hamis számokat közölt benne. Több olyan pont van az idei költségvetésben, ahová nem terveztek be forrást, vagy elmismásolták a számokat, ezért a hiány jóval magasabb a többször módosított tervezetnél is. Orbán Viktorék átverték a magyar embereket, akiknek ez nagyon sokba kerül. Azt tudom mondani az előző kormánynak, hogy szégyelljék magukat, és hogy Orbán Viktor az új Gyurcsány Ferenc – fogalmazott Magyar Péter.

Az elhangzottakra Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója reagált. Szerinte a Tisza-kormány ahelyett, hogy megvédené a magyar családok érdekeit, visszafelé mutogat, és az eurózónáról szóló brüsszeli blablával kábítja a magyar közvéleményt. Közölte, a Fidesz felszólítja a kormányt, hogy facebookozás és megszorítások helyett foglalkozzon a magyar családok valóságos problémáival.