Hét pontban fogalmazta meg utolsó gondolatait az államfőt érintő egymondatos alkotmánymódosításról Török Gábor a Facebook-oldalán. A politológus, elemző Sulyok Tamás eltávolításától már korábban is bírálóan posztolt, amivel vitába szállt maga Magyar Péter miniszterelnök is.
Török Gábor, amint megjelent, hogy a Tisza párt a sok hétig tartó, de eredménytelen lemondásra felszólítás után, hogy alaptörvény-módosítással kívánja eltávolítani az Orbán-bábnak nevezett Sulyok Tamást, kifejtette, hogy szerinte a Tisza kétharmada most még az előző másfél évtized alkotmányos barkácsolásai között is feltűnő lépésre készül. A politikai elemző úgy látja, precedenst teremtene, ha a Tisza kétharmada egymondatos alkotmánymódosítással távolítaná el a hivatalban lévő államfőt. – „Nem lenne szép dolog szembemenni a demokratikus népakarattal és felhatalmazással…” – reagált egy mondattal Magyar Péter a kritikára.
Török Gábor most hét pontban foglalta össze, a jelek szerint végleges álláspontját.
1. A politikában az eszközök nem mellékesek, valójában a célok és az eszközök együttesen mutatják meg a hatalomgyakorlás milyenségét. Nem mellékes, hogy az ellenfelet betiltom vagy tisztességes versenyben legyőzöm, ahogy nem mellékes az sem, hogy az alkotmányosságot tiszteletben tartva vagy azt figyelmen kívül hagyva érem el a politikai céljaimat. A gordiuszi csomó kibogozása és átvágása sem ugyanazt jelenti.
2. A választók (akik a Tiszára szavaztak) a cél elérése adtak felhatalmazást. Ebben valóban jelentős a különbség a Fidesz 2010-es alkotmányos barkácsolása és a mostani lépések között. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a felhatalmazás korlátlan. Nyilván sokan nem helyeselnék azt sem, ha Magyar Péter felgyújtaná a Sándor-palotát, pedig a célt azzal is el lehetne érni.
3. Versengő politikai rendszerben a politikai teljesítmény az, ha legitim politikai eszközökkel érem el a lemondásokat vagy az alkotmányosságnak megfelelő eljárásban válik üressé az államfői szék. Az egymondatos jakobinus huszárvágás nem ebbe a körbe tartozik.
4. Miután más alkotmányos korlátja jelenleg nincs a kétharmados hatalomnak, kizárólag a 141 kormánypárti képviselő belátásán múlik, hogy valóban erre az útra kívánnak-e lépni, hogy olyan precedenst teremtenek-e, amelyre sokáig emlékezni fog a magyar közélet.
5. Általában nem szoktam nyilvánosan tanácsokat adni a politikusoknak, mert azt gondolom, hogy az elemző dolga a politikai események értelmezése, nem pedig a partvonalon kívülről történő bekiabálás. Ahogy azonban a Fidesz 2010-es alkotmánymódosításakor és még néhány más esetben is megtettem, most is fontosnak tartom, hogy rögzítsük: szerintem határátlépés történik.
6. Sólyom László aszófői beszédében így fogalmazott: "A biztonság legfontosabb eleme azonban az volt, hogy az alkotmány alapján kiépült egy alkotmányos kultúra. A kultúra, a kulturált viselkedés önuralmat jelent, íratlan közös szabályokhoz igazodást, a többiek megbecsülését. Mindenki érti, hogy mire gondolok, ha azt mondom: van, amit nem tesz meg az ember. Van, amit jóérzésű, rendes ember akkor sem tesz meg, ha a jog betűje szerint megtehetné."
7. S akkor vissza az elemzéshez.
