segítség;Magyar Ökumenikus Segélyszervezet;humanitárius katasztrófa;

Dékány Bence Irakban segített a vízhiány okozta gondok enyhítésén

„Arcul ütött a kilátástalanság”

35 éves lett az Ökumenikus Segélyszervezet, amely segített a háború, a klimatikus helyzet, a természeti katasztrófák áldozatain. 

Arcul ütött, a helyi közösségek körében tapasztalható kilátástalanság - meséli Dékány Bence, az Ökumenikus Segélyszervezet Nemzetközi Programok Igazgatóságának vezetője a Népszavának, ő négy éven keresztül dolgozott Irakban. A Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok szakán végzett szakember 2020 októberében költözött ki a közel-keleti országba. Először projektvezető, majd képviselet-vezető volt, vízügyi, mezőgazdasági és oktatási projekteket valósítottak meg nemzetközi- és magyar kormányzati forrásból. Víztározó építése, vízhálózat felújítása volt soron - Irakban nagy gond a vízhiány, mindössze két csapadékos hónap van egy évben, azt a vízmennyiséget nem tudják megtartani, azon túl pedig nem esik semmi. A fenntartható mezőgazdaságra fókuszáló projekt keretében pedig hatékony vízgazdálkodásra vonatkozó tudást adtak át a helyi farmereknek. Az Iraki Kurdisztán fővárosában, Erbilben van a központi iroda, de egész Észak-Irakban segítik a rászorulókat.

Irak történelme viszontagságokkal teli: az elmúlt 100 évben egymást érték ott a háborúk, ami kihatott az emberek mentalitására is: már a középtávú tervezés is nehézséget jelent számukra, hiszen a környezet annyira kiszámíthatatlan, hogy bármikor felülírhatja a legjobban átgondolt elképzeléseket is - "amikor a túlélés az elsődleges, minden más a háttérbe szorul". A projektek tervezésénél ezt figyelembe kell venni, fel kell rá hívni a figyelmüket, hogy például egy iskolát nem elég felépíteni, rezsiköltsége is van, és azt a közösségnek tudnia kell fizetni.

Nemcsak ad az ÖS, hanem a támogatottól is elvárja, hogy tegyen azért, hogy neki jobb legyen, a sima adakozás ugyanis nem szakítja meg az ördögi kört.

Az iraki élmények óriási hatást gyakoroltak Dékány személyes világképére is. Nagyon fiatalon került ki Irakba, a sokszor kicsinyes mindennapi problémákkal szemben Irakban azt látta, hogy az emberek éheznek, a gyerekek nem tudnak iskolába járni, és a kisgyerekek – megfelelő oktatás hiányában – nem mérnökök, orvosok, tanárok akarnak lenni felnőttkorukban, hanem a helyi félhivatalos katonai szervezet tagjai, hiszen lokálisan ez az egyetlen biztos jövedelmi forrás. Az emberek fantasztikusak voltak, "rengeteg barátot szereztem", nagyon nyitottak, befogadóak a külföldiekkel a helyiek (gyakran ellentétben a politikai szinten tapasztalható narratívával). Még az iraki és a kurd konyháról is mesél pár szót az igazgató, láthatóan nagy hatást tett rá Irak.

Egy életút, egy segítségnyújtás a sokból: a június 20-ig menekültek világnapja apropójából 19-én, pénteken rendezte meg az idén 35 éves Ökumenikus Segélyszervezet a kezdetekre visszatekintő eseményét. A szervezet budafoki központjában fotókiállítás idézte fel az 1991-ben megalakult szervezet tevékenységének mérföldköveit a délszláv háború menekültjeinek nyújtott segítségtől (bár előtte már az idemenekült NDK-s állampolgárokat is segítette 1989-ben a szervezet elődje), és ekkor még az elsődleges humanitárius problémák megoldása állt a központban. A távlatosabb problémák és megoldások (pl. gazdaságfejlesztés, oktatás) a dél-szláv krízis elhúzódásakor jelentek meg, az ÖS például Vajdaságban és Koszovóban is aktív volt. 1995-től Csecsenföldön is megjelent a szervezet az orosz háborúk idején, 2002-ben pedig Afganisztán következett. Az iraki misszió 2014-től kezdve a hosszú távú ellenálló képesség kialakítása, a közösségek stabilitásának fókuszában zajlott már. 2015-ben az Európát elérő migrációs krízist kellett menedzselni, több mint 200 ezer embernek nyújtott segítséget a szervezet. 2014-től, illetve a háború aktívabb szintre lépésétől, 2022-től pedig az ukrajnaiaknak nyújtott segítség következett, ami a legnagyobb volt a ÖS történetében: több mint 900 ezer embernek segítettek, 50 millió dollárt meghaladó értékben hajtottak végre segélyprogramot - Ukrajna 23 megyéjében.

2022-ben jött létre az ukrán menekültekkel foglalkozó, Baross utcai Ukrajnai Menekülteket Támogató Központ, melynek egyik munkatársa arról beszélt, hogy 2025-ben 3000, a háború elől menekülő ukrán állampolgár vette igénybe a központ szolgáltatásait a jogi tanácsadástól kezdve a nyelvtanuláson, hivatali ügyintézésben való segítésen, közösségi programokon át a pszichológiai segítségnyújtásig. Az ide érkezők az első 1-2 évben még inkább abban reménykedtek, hogy nemsokára visszatérhetnek Ukrajnában, utána látták, hogy hosszabb itt tartózkodásra kell sajnos berendezkedniük. A menekültek inkább az első évben mentek tovább még nyugatabbra innen, ma már maradnak, próbálnak beilleszkedni. Ez a magyar nyelvi ismeretek hiánya vagy korlátozottsága miatt nem könnyű, sokszor diplomás mérnökök kényszerülnek gyárban dolgozni a szalag mellett vagy takarítani szállodában. A közösségi programokat - kirándulások, programok - nagyon szeretik, és sokat segít nekik a pszichológus elérhetősége is.

2021 óta Etiópiában a klimatikus problémákat (szárazság) és hatásukat (éhezés) is kellett az ÖS-nek kezelni, Haitiban, Srí Lankán vagy Törökországban pedig 1999-től 2025-ig a természeti katasztrófák (árvíz, földrengés stb.) áldozatainak segítése jelzi az ÖS munkáját.

A születésnapi eseményen Gáncs Kristóf, az Ökumenikus Segélyszervezet elnöke köszöntötte a nemzetközi és hazai vendégeket. Hangsúlyozta, az Ökumenikus Segélyszervezet munkáját a segítségnyújtás során kettős küldetés vezérli. Segíteni kell ott, ahol a válság kialakul, és védelmet és támogatást biztosítani ott, ahol a menekülők biztonságot keresnek. A Segélyszervezet harmincöt éves munkája annak a bizonyítéka, hogy a közös erőfeszítések és az összefogás által biztonságot, méltóságot és reményt adhatunk azoknak a bajbajutottaknak, akik hazájukat elhagyni kényszerülnek. Beszédében a diplomáciai testületek, kormányzati partnerek és más civil szervezetek képviselőit arra kérte, hogy továbbra is támogassák ezt az összefogást a bajbajutottakért. Felszólalt Breuer Klára, a Külügyminisztérium bilaterális kapcsolatokért felelős államtitkára és Tóth Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára is, Dékány Bence, az Ökumenikus Segélyszervezet nemzetközi programjainak igazgatója pedig a menekültekért végzett segítségnyújtás sok éves tapasztalatairól számolt be.

Breuer Klára államtitkár elismeréssel szólt a magyar civil szervezetek, különösen az Ökumenikus Segélyszervezet munkájáról, amelyet a menekülni kényszerülők és a válságövezetekben élők megsegítése érdekében végeznek. Beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar kormány elkötelezett a humanitárius segítségnyújtás támogatása mellett, valamint kiemelte a segélyszervezetekkel folytatott együttműködés és párbeszéd jelentőségét. A Magyarországra menekülők ellátásával kapcsolatban Tóth Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára a mindenkori magyar kormányzat és az Ökumenikus Segélyszervezet régre nyúló, sikeres partnerségét emelte ki, emlékeztetve a közös projektek sikerére.

Nem frissült a lista

2024 augusztusától a kárpátaljai menekülő embereknek a kormány nem adott lakhatási támogatást. A rendelet előírta, hogy csak egy listán felsorolt megyékből érkezőket illet meg lakhatási támogatás Ukrajnából, és ezt a listát havonta frissíti az állam. A Kárpátalját jelentő Kárpáton túli terület nem volt rajta a listán, mert "négyezer ember úgy élt a magyar állam pénzén, hogy nem vállaltak munkát", fogalmazott Gulyás Gergely akkori kancelláriaminiszter. Akik nem közvetlenül háború sújtotta ukrán területekről érkeztek, az a négyezer ember - idősek, csecsemők, kiskorúak, anyák - nem voltak jogosultak ilyen támogatásra. Ahogy a Magyar Helsinki Bizottságtól megtudtuk, a listát azóta egyszer sem frissítették. Holott azóta többször is szóltak arról a hírek, hogy rakéta- és dróntámadás ért kárpátaljai településeket, tehát közvetlenül a háború sújtotta az ottaniakat. A támogatás elvétele még az utóbbi időkben is okozott problémát a Helsinki szerint. Az eseményen jelen volt Tóth Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, nála kérdeztünk az ominózus jogszabály sorsára. A 2022 óta helyettes államtitkár Tóth azt mondta, még nem tudja, mit lép a kormány. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy más forrásokból a menekültekkel foglalkozó civilek kaptak pénzt, amit lakhatás támogatására is fordíthattak, akár az EU-s, menekültsegítő MMIA-alapokból is. 

Szerinte egy „nemzetközi eszkortfiút” használnak fel arra, hogy becsületes emberekről becstelen dolgokat terjesszenek.