Kiszámítható befogadási rendszert, tervezhető finanszírozást, valamint nagyobb átláthatóságot sürget a gyógyszertámogatásban az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM).
A globális gyógyszeripari bevételek mintegy 60 százaléka az amerikai piacon keletkezik, miközben Európa részesedése már csak körülbelül 20 százalék. Közben Kína egyre több új gyógyszermolekulát fejleszt és jegyeztet be. A Trump-kormányzat politika célja ezért az, hogy csökkentse az amerikai gyógyszerárakat, és nagyobb anyagi hozzájárulást várjon el más országoktól is.
Az AIPM igazgatója, Szalóki Katalin a sajtóbeszélgetésen egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai kormányzat utóbbi döntései azt az üzenetet küldik,
az Egyesült Államok a jövőben nem hajlandó egyedül finanszírozni a globális innovációt, és elvárja, a kisebb piacok is arányosan vegyék ki részüket a kutatás-fejlesztési költségekből. Mindennek egyik következménye, hogy a gyártók ellenérdekelteké váltak abban, hogy olcsón adják Európában a termékeiket,
hiszen az referenciaként szolgál az Egyesült Államokban ahhoz, hogy ott letörhessék az árakat. Emiatt a cégek egyre kevésbé érdekeltek abban, hogy olcsó országokban gyorsan vigyenek piacra új készítményeket. Azaz az ilyen országokban élő betegeknek nagyon hosszan – Magyarország esetében ez 15-18 év is lehet –, kell várakozniuk, mire az új terápiákhoz hozzáférhetnek.
Elege lett a Tisza-kormánynak a szerencsétlenkedésből, elveszi az alapítványtól méltányossági gyógyszerkérelmek elbírálásátSzalóki Katalin ezt azzal is magyarázta, hogy egy új gyógyszer kifejlesztése átlagosan 10–12 évig tart, és akár 1–2 milliárd dollárba is kerülhet. Mire a készítmény egyáltalán piacra kerül, a szabadalmi védettségből már jelentős idő eltelt. A gyártók ezért az első években próbálják visszatermelni a befektetésüket. Az Egyesült Államokban gyorsan piacra kerülnek az innovatív gyógyszerek. Európában viszont csak egy hosszú engedélyezési és finanszírozási folyamat után. Szalóki Katalin hozzátette: a magyar betegek sok esetben akkor találkoznak egy új készítménnyel, amikor az más országokban már évek óta használatban van. A hozzáférés ráadásul gyakran nem rendszeres támogatással, hanem egyedi méltányossági kérelmek útján történik, ami nem jelent minden beteg számára egyenlő esélyeket.
Beszélt arról is, hogy Magyarország mára a gyógyszergyártók szemében egyre kevésbé vonzó piac.
Ennek okai közé sorolta, hogy az európai árcsökkentések begyűrűznek a magyar rendszerbe, a támogatási szabályok nehezen kiszámíthatók, az innovatív gyógyszerek befogadása gyakran évekig húzódik, továbbá számos ármegállapodás még ma is évtizedekkel ezelőtti feltételekre szabva működik.
A gyógyszerpiacot formáló globális jelenségek ellen például Németországban drasztikus intézkedésekkel védekeznek. Szalóki Katalin arról beszélt, hogy az amerikai politika szigorodását követő tíz hónapban a vizsgált európai országokban 43 százalékkal csökkent az új gyógyszerek bevezetése, miközben a termékkivonások száma 40 százalékkal nőtt. Megjegyezte: ez nem azt jelenti, hogy a betegek egyik napról a másikra gyógyszer nélkül maradnak. Inkább azt, hogy a legújabb terápiák egy része később, szűkebb körben vagy egyáltalán nem válik elérhetővé. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy „a reformok elmaradása esetén Magyarország végleg perifériára szorul, megfosztva betegeit a gyógyulás esélyétől.” Az AIPM igazgatója szerint nem csak a terápiára költhető kassza reálisabb tervezésére, hanem kiszámíthatóságra és átláthatóságra is szükség lenne a hazai gyógyszerpolitikában. Hozzátette: „Nem tudjuk elszigetelni magunkat a globális gyógyszervilágrend átalakulásától, de azon tudunk változtatni, hogy a magyar betegek hozzáférjenek a legújabb gyógyszerekhez. Ehhez viszont azonnal lépnünk kell”.
A Népszava kérdésére, hogy a mintegy 500 milliárd forintos gyógyszerkasszát mekkora összeggel kellene növelni a jelenlegi gyógyszerellátási szint fenntartásához, Szalóki Katalin azt mondta,
több tízmilliárd forintos összeggel mindenképpen.
Arra a további kérdésre, hogy elkezdődtek-e az új egészségügyi kormányzattal az egyeztetések már az AIPM javaslatairól azt felelte: még konkrét tárgyalások azért sem nem történhettek, mert nincsenek kinevezve a helyettes államtitkárok, illetve az egészségbiztosító élén sem foglalta el pozícióját Kaló Zoltán. Meglátása szerint az egészségügyi kormányzat vezetői pontosan látják, hogy sokkal nehezebbé válik a piaci környezet.
