Az Európai Bizottság üdvözli a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, mint a jogállamiság helyreállítása felé tett fontos lépést

Az Európai Bizottság üdvözli a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, mint a jogállamiság helyreállítása felé tett fontos lépést - mondta a Népszavának Michael McGrath, jogállamiságért és igazságügyért felelős uniós biztos. McGrath hangsúlyozta, látják az új kormány elköteleződését a reformok iránt. Az úniós biztos erről azután beszélt, hogy a tagállamokat képviselő Tanácsban meghallgatták Bíró-Nagy Andrást, a Miniszterelnökség államtitkárát, Magyarország képviselőjét az uniós alapértékekről. Az ülésen a Bizottság képviselője is részt vett.

Mindez az úgynevezett hetes cikkelyes eljárás keretében történt, amit még 2018-ban kezdeményezett az Európai Parlament, mert szerintük a Magyarországon sérültek az EU alapvető értékei. Ennek a folyamatnak a végén akár fel is függeszthették volna Magyarország szavazati jogát. Valójában viszont erre sosem volt meg a kellő akarat a többi tagállam részéről. A Tanácsban a tagállamok rendszeresen tartottak meghallgatásokat, ott az Orbán-kormány képviselő is elmondhatták álláspontjukat, de semmilyen szavazásra nem került sor, mert a folyamat következő lépéséhez a tagállamok négyötödének támogatása kellett volna, ami nem volt meg. A szankcionáláshoz, a szavazati jog elvételéhez az összes tagállam egyetértése kellett volna.

Most az a kérdés, hogy mikor lehetne vége a folyamatnak, de a lezárás még odébb van. Ráadásul a hivatalos lezáráshoz az Európai Parlamentre (EP) is szükség van, hiszen ők kezdeményezték az eljárást. Várhatóan ősszel tényfeltáró EP-delegáció érkezhet Magyarországra, hogy értékelje a reformokat.

Hogy elégségesek-e az elmúlt hetekben bejelentett átláthatósági és korrupcióellenes reformok, arra hivatalosan még nincs válasz. A hetes cikkelyes eljárás esetében nincsenek olyan konkrét elvárások, mint a befagyasztott uniós források esetében.

Ezek legnagyobb részéről szólt a májusi politikai megállapodás Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Magyar Péter miniszterelnök között. Ehhez képest a hetes cikkelyes eljárás egy tisztán politikai folyamat.

Bíró-Nagy kiemelte, az új magyar kormányhivatalba lépése óta eltelt alig öt hétben olyan reformokat indított el, amelyek egyértelműen bizonyítják Magyarország elkötelezettségét a jogállamiság és az átláthatóság mellett. „Bízunk benne, hogy ezekkel a lépésekkel közelebb kerülünk az eljárás lezárásához. A reformok megerősítik a korrupció elleni fellépést, szigorítják a vagyonnyilatkozati rendszert, növelik a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, erősítik az akadémiai szabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét”– írta az államtitkár a Facebookon.

A Bizottság ugyanakkor kitérő választ adott a Népszava azon kérdésére, mit szólnak ahhoz, hogy Magyarország nem tartja be a migrációs és menekültügyi törvénycsomagot. Ez a jogszabálycsomag kötelező Magyarországra nézve, ráadásul napi egymillió eurós büntetést kell fizetni azért, mert a korábbi magyar szabályok az azóta átalakult uniós jogba ütköztek. Michael McGrath elmondta, a Bizottság támogatja a magyar kormányt a migrációs paktum átültetésében és Magyarország választhat, ha nem akar kvóta alapján menekülteket befogadni. A Fidesz és a Mi Hazánk ugyan arról beszél, hogy a migrációs paktum kötelező betelepítést jelentene, de ilyet a jogszabály nem is ír elő. Úgy tűnik, a Bizottság viszont az ügyben nem tesz többet, pedig az ő feladatuk lenne az uniós szabályok betartatása. A szabályok ignorálásával az új kormány Európában egyedülálló módon olyan rendszert akart életben tartani, ahol gyakorlatilag lehetetlen menedékért folyamodni.