Már a 2010-es évek végére kifulladt magyar gazdaság olcsó munkaerőre épülő növekedése, a foglalkoztatás ugyan már meghaladja az uniós átlagot, az egy főre jutó GDP viszont az egyik legalacsonyabb – vagyis termelékenységi problémáink vannak. A termelékenység javulásában segíthet a mesterséges intelligencia (MI) tudatos, stratégiai használata. A McKinsey Global Institute becslése szerint a magyar gazdaságban az MI-vel elméletileg kiváltható munkafeladatok értéke nagyságrendileg 15 milliárd euróra tehető, ami a magyar GDP 6-7 százalékának felel meg, és összemérhető a kormány tárgyalásai nyomán most felhasználhatóvá váló uniós támogatások teljes összegével – mondta Havas András, a McKinsey & Company magyarországi partnere a cég most megjelent tanulmányának bemutatóján.
A tanácsadó cég munkatársai szerint a termelékenységi fordulat motorja a magyar gazdaságban a mesterséges intelligencia és az ezzel párhuzamosan bekövetkező szemléletváltás lesz, ám az MI sem csodaszer.
Ahhoz, hogy a termelékenységi fordulat megvalósuljon, mind a magán, mind az állami szektorban szemléletváltásra és a munkafolyamatok újraszervezésére van szükség. A tanulmány rámutat azokra a hiányosságokra, amelyek korlátozzák az MI hatásainak érvényesülését,
mint a gyakran változó szabályozási környezet, a szétaprózott fejlesztési források, de ide sorolható a gazdasági szerkezet dualitása is, többek között a hazai és a nemzetközi hátterű cégek között meglévő különbségek az alkalmazott technológiákat, a tőkeelláttottságot és a béreket tekintve.
Felsorolja ugyanakkor a meglévő előnyöket is, mint a digitális infrastruktúra és az e-közigazgatás fejlettsége, amelyek megalapozhatják az MI-re épülő termelékenységi fordulatot. A megvalósítás sikere három alapfeltételen múlik: a munkavállalói kompetenciákon, a működési modellen, valamint az adat- és technológiai alapokon.
Magyarország számára öt olyan stratégiai terület rajzolódik ki, ahol az MI viszonylag gyorsan kézzelfogható termelékenységi hatást hozhat:
a kkv-k felzárkóztatásában, az oktatásban és átképzésben, az ágazati MI-bajnokok felépítésében, az államigazgatásban, valamint az egészségügyben.
A magyar gazdaság lépéselőnybe kerülhet, ha minél hamarabb kihasználja az MI-ben rejlő lehetőségeket – mondta Havas András.
A tanulmány szerint a magyar gazdaságban a kkv-k termelékenysége mintegy fele a multicégekének, de régiós versenytársakhoz képest is nagy a lemaradásuk. Ezért a termelékenységi fordulathoz állami segítségre van szükség, hogy a kis cégek hozzáférjenek az MI-szolgáltatásokhoz, és azokat az ügyfélkezelés, a marketing, az értékesítés területén hasznosítsák.
Jelentős hatékonyságnövekedés érhető el az informatika területén, ahol a mostani megoldásokkal megduplázható vagy megnégyszerezhető a termelékenység. További kitörési terület lehet az államigazgatás, ahol lenne lehetőség az AI széles körű alkalmazására, hiszen egy integrált automatizált ügyintézési rendszerrel hatalmas költség- és időmegtakarítás érhető el. Hasonló kitörési pont lehet még az egészségügy, ahol épp az elmaradások miatt lenne lehetőség a minőségi ugrásra.
Ha jól csináljuk, a mesterséges intelligencia 6-7 százalékkal is hozzájárulhat Magyarország GDP-jéhez 2030-igNem válnak feleslegessé a dolgozók
A hazai nagyvállalatok vezetői megosztottak voltak az elérhető eredményekkel kapcsolatban. Nagy Péter, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy cégük digitális ügyfélasszisztense a panaszok 20 százalékát képes kezelni. Az így felszabaduló munkatársakat másutt tudják foglalkoztatni. Sokan tartanak attól, hogy az AI elveszi a munkájukat, ám a hazai cégek gyakorlatában ez eddig nem volt jellemző, a felszabaduló munkaerőt szinte mindig tovább tudták foglalkoztatni bonyolultabb feladatok megoldására, ugyanis az MI alapvetően az automatizálható tevékenységek kiváltására alkalmas. Becsei András, az OTP vezérigazgató-helyettese szerint a cégeknek óvatosan kell közelíteniük az MI-hez abból a szempontból, hogy ami ma termelékenységnövekedés, az a jövőben a költségek átalakulása lesz: amit eddig bérekre költött a cég, az a jövőben működési kiadás lesz. A cégvezetők szerint az MI nem csodaszer a magyar gazdaság számára sem, de ha nem lépnek a magyar cégek és a kormány, akkor nemhogy csökkenne, hanem nőhet a lemaradás a fejlett gazdaságokhoz képest.
