Szeptember 30-tól kivezetik a kamatstopot a lakáshiteleknél

A kormány szeptember 30-i dátummal megszüntetné a még 2022-ben bevezetett kamatstopot – derül ki egy egyeztetésre bocsátott törvénymódosításból. A kormány szemérmesen nem a kamatstop kivezetéséről nevezte el a törvényt, hanem az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről” szóló jogszabályban tervezi az intézkedést bevezetni. A törvényjavaslat rövid indoklása szerint a 2022. január 1-től eredetileg fél évre bevezetett és 2026. április 17-től határozatlan időre meghosszabbított referencia-kamatstop nem tartható fenn. A törvényjavaslat a jelenlegi feltételek mellett fennálló referencia-kamatstopot 2026. szeptember 30-ával szünteti meg, figyelemmel arra is, hogy eddig az időpontig lehetőség legyen a ténylegesen rászoruló adósok hiteleinek újratárgyalására.

Kármán András pénzügyminiszter a javaslatot azzal egészítette ki, hogy az még nem tartalmazza a teljes megoldást: egy Facebook-posztban azt írta, hogy a kormány a következő hónapokban fontos társadalmi és a szakmai egyeztetéseket fog kezdeményezni, hogy a valódi rászorulók számára kidolgozza a tényleges segítséget. Az átmeneti időt a kormány azért is hagyja az érintetteknek, hogy a szükséges hitelszerződés-módosításokat megtegyék. 

A kamatstopot a kormány még az ukrajnai háború kitörése - és nem utolsósorban a 2022-es országgyűlési választások - előtt vezette be. Ekkor már emelkedett az infláció és a kamatkörnyezet, ám az igazi robbanás mind az inflációban, mind a kamatokban 2022 után következett be. Bár a kormány és az MNB már korábban is jelezte a lakáshitel-adósoknak, hogy éljenek a lehetőséggel, fixálják 5, 10 éves futamidőre a törlesztőrészleteiket – ezt több százezren nem tették meg. A jegybank az irányadó kamatát 2022 végére 18 százalékra emelte – ez a kamatemelkedés begyűrűzött a hitelpiacra, így a kamatstop nélkül sok család törlesztőrészlete jelentősen megnőtt volna, a fogyasztási hitelnél akár duplázódott volna. A rövid futamidejű fogyasztási hitelek már többségében lejártak, ráadásul azok kamatstopját megszüntették, de így is maradt a PM szerint 218 ezer olyan jelzáloghitel-szerződés, amely mai napig bennmaradt a kamatstop hatálya alatt.

A Portfolio.hu számításai szerint jelenleg a kamatstoppal érintett lakáshitelek védett kamata 5,7 százalék, ez kamatstop nélkül 8-9 százalékra emelkedne. A kamatstop eltörlése miatt az átlagos törlesztőrészlet 10 százalékkal, havonta néhány ezer forinttal emelkedne meg – vagyis az intézkedés kivezetése nem okozna komoly problémát, leszámítva azt a 19 ezer adóst, illetve hitelszerződést, amelyet a Magyar Nemzeti Bank sérülékeny adósoknak talált. Feltehetőleg az ő esetükre keres a kormány olyan további megoldást, amely nem lehetetleníti el sem a lakhatásukat, sem az életvitelüket. A kamatstop költségeit – amit bő 400 milliárd forintra becsülnek a szakértők – eddig teljes mértékben a bankok viselték a profitjuk kárára, pontosabban a költségek egy részét fizették a profitból, miközben más termékek, szolgáltatások áremeléseivel igyekeztek a költségeiket csökkenteni. Megfordítva, az érintett adósok a 2022 januárja óta eltelt 4,5 évben összesen ennyi kamatköltséget spóroltak meg. A kamatstop kivezetésével a bankok profitja átmenetileg minden bizonnyal nőni fog, ugyanakkor a költség csökkenésével nagyobb tér nyílhat az árversenyre, ami olcsóbb és jobb szolgáltatásokat hozhat az ügyfeleknek.