„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy másoktól függjünk azoknak a technológiáknak a tekintetében, amelyek kórházaink működését, energiahálózataink stabilitását és szolgáltatásaink biztonságát biztosítják” – mondta a héten bemutatott technológiai szuverenitásról szóló csomagról Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Az állami hivatalok adatait ugyanis nagyrészt amerikai cégek tárolják, miközben az infrastruktúra egyes elemeiben Kínától függ az EU. A javaslat két jogszabálytervezetet tartalmaz: az egyik a mesterséges intelligencia (AI) és a felhőszolgáltatások szabályozására, a másik a chipgyártás fejlesztésére összpontosít.
Az AI-ról és a felhőszolgáltatásokról szóló törvénytervezet kiemelt jelentőségű az adatok biztonsága és hozzáférhetősége szempontjából. A felhőszolgáltatások piacát jelenleg az amerikai technológiai óriások – az Amazon, a Microsoft és a Google – uralják. (A felhőszolgáltatás lényege, hogy az adatokat nem a felhasználó saját számítógépén tárolják, hanem távoli adatközpontokban, amelyekhez internetkapcsolaton keresztül lehet hozzáférni.) A Bizottság azt kéri a tagállamoktól, hogy a különböző adattípusokat biztonsági szempontok szerint kategorizálják. Az első kategóriába tartozó adatok esetében csupán az az elvárás, hogy az uniós intézmények adatait Európában tárolják. Csak a negyedik, legszigorúbb kategóriában lesz kötelező, hogy az adatok feletti teljes ellenőrzés európai cégek kezében maradjon.
Az Article 19 nevű civil szervezet arra figyelmeztet, hogy ez nem elegendő a valódi technológiai függetlenség megteremtéséhez. A legtöbb kategória esetében továbbra is fennmarad az amerikai technológiai vállalatoktól való függés, hiszen számos európai adatközpont már az ő tulajdonukban van. A korlátozások lényegében csak a negyedik kategóriából zárják ki őket. Miközben maga az Európai Bizottság állítja, hogy az állami adatok mintegy 70 százaléka az első kategóriába tartozik, a legszigorúbb előírások mindössze az adatok körülbelül egy százalékára vonatkoznak.
A piac jelenlegi működése sem kedvez a kisebb európai vállalatoknak és startupoknak. Az EU tagállamai évente mintegy 264 milliárd eurót költenek az Amazon, a Google és a Microsoft szolgáltatásaira.
Ezen a helyzeten a közbeszerzési szabályok módosítása segíthetne. Ha a döntéshozók nem kizárólag az árat vennék figyelembe, hanem például biztonsági, adatvédelmi vagy környezetvédelmi szempontokat is, az európai cégek jelentősen versenyképesebbé válhatnának.
A Bizottság javaslatában a "vásárolj európait" elv a vártnál jóval visszafogottabban jelenik meg. Ennek egyik oka lehet, hogy nem akarják tovább élezni a konfliktust Donald Trump amerikai elnökkel. Trump hivatalba lépése óta az amerikai vállalatok érdekeinek határozott képviselőjeként lép fel, és a kereskedelmi vámoktól a biztonságpolitikai nyomásgyakorlásig számos eszközt bevet Európával szemben. A Kínától való függés ugyanakkor szintén komoly problémát jelent. Amikor a holland kormány megpróbálta megakadályozni, hogy a kínai tulajdonba került Nexperia félvezetőgyártó vállalat termelési kapacitásait Kínába helyezzék át, hamar érkezett a válasz:
az export korlátozása miatt az európai autóipar több területén félvezetőhiány alakult ki.
Hasonló a helyzet a mesterséges intelligencia területén is. A vezető AI-vállalatok többsége amerikai vagy kínai, a legismertebb európai szereplő jelenleg a francia Mistral AI. Az Európai Bizottság ezért a technológiai versenyképesség javítását is célul tűzte ki. A tagállamoknak saját stratégiákat kell készíteniük az AI fejlesztésére és az innováció ösztönzésére, hogy erősítsék a helyi vállalatok pozícióit.
Az EU már évek óta próbálja támogatni az európai chipgyártást. Az első chiptörvény keretében 43 milliárd eurónyi beruházás mozgósítását tűzték ki célul a gyártókapacitások bővítésére, miután az elmúlt években többször is kiderült, mennyire sérülékenyek a globális ellátási láncok. A mostani, második chiptörvény elsősorban a keresleti oldalt kívánja ösztönözni közös európai megrendelésekkel. Az Article 19 szerint azonban ez sem oldja meg a problémát, mert a piacot továbbra is a nagy amerikai vállalatok uralhatják.
A bemutatott csomag részeként az Európai Bizottság két iránymutatást is közzétett.
Az egyik a nyílt forráskódú rendszerek használatának ösztönzését szolgálja, a másik pedig az AI és a digitalizáció energiaigényéből fakadó kihívások kezelésére kínál útitervet.
A mesterséges intelligencia működéséhez szükséges adatközpontok már ma is az európai villamosenergia-fogyasztás 2,5 százalékáért felelősek, és ez az arány várhatóan tovább nő. Ez számos kihívást vet fel a megújuló energiaforrások integrációjától kezdve az elektromos hálózatok fejlesztéséig.
A most bemutatott törvénytervezeteket még az Európai Parlament és a tagállami kormányok is módosíthatják. Egyes politikai erők – köztük a szocialisták, a liberálisok és a zöldek –, valamint több tagállam, különösen Franciaország, jóval ambiciózusabb szabályozást szeretne. Szerintük ugyanis valóban Európa technológiai szuverenitása a tét.
Több kézben jobb lenne
Kim van Sparrentak holland zöldpárti európai parlamenti képviselő szerint a javaslatban jóval hangsúlyosabban kellene megjeleníteni azt az elvet, hogy az államok lehetőség szerint európai vállalatoktól vásároljanak szolgáltatásokat. Ha egy hivatal minden informatikai igényét egyetlen szolgáltatótól szerzi be, szinte lehetetlen versenyezni a Google-lel vagy a Microsofttal. Ha azonban külön-külön választják ki például az e-mail-szolgáltatót, a naptárrendszert vagy más digitális megoldásokat, akkor fokozatosan csökkenthető lenne az amerikai technológiai függőség.
