A globális tőkepiac története legnagyobb húzására készül, de gyorsan meg kell jegyezni, hogy az esemény mellett szinte ágaskodnak az óvatosságra intő, hatalmas felkiáltójelek. Az elmúlt napok hivatalos lépései, a piaci adatok, illetve a kiadott kibocsátási tájékoztató alapján Elon Musk űripari vállalata, a Space Exploration Technologies Corporation (SpaceX) június 12-én debütál a tőzsdén.
Az ügylet léptéke halandó ember számára szinte feldolgozhatatlan, hiszen
a vállalat a mintegy 4 százalékos részvénycsomagja - 555,6 millió részvény - értékesítésével mintegy 75 milliárd dollár, ha minden összejön akár 86 milliárd dollár friss tőkét is bevonhat a piacról. Így pedig a világ messze legnagyobb nyilvános tőzsdei bevezetése (IPO) jönne össze.
Csak összehasonlításként, az eddigi amerikai piaci csúcstartó a kínai Alibaba volt a 2014-es, 21,8 milliárd dolláros közvetlen tőkebevonásával. Utóbbiból is látszik, hogy Elon Musk mintha a földtől elrugaszkodott számokkal és összegekkel játszana. Ezáltal ugyanis a cége értéke 1,75 és 2 ezer milliárd dollár közzé kerülne. Ezzel a SpaceX azonnal a világ legértékesebb vállalatainak igen szűk elit klubjába, az Apple, a Microsoft és az Nvidia közé röpülne. A tranzakció ráadásul Elon Muskot a világ első olyan emberévé tenné, akinek a vagyona meghaladná az ezer milliárd dollárt.
A szóban forgó összegek nagyságának megértéséhez, érdemes lebontani, miből áll össze az űrbirodalom. A 2002-ben alapított SpaceX amerikai űrkutatási és műholdas magánvállalat Elon Musk gazdasági portfóliójának, az elektromos autókat gyártó Tesla mellett a legértékesebb része. A cég legfőbb, hosszú távú célja igencsak meghökkentő, mert kezdettől az emberi élet kiterjesztése más bolygókra, leginkább a Marsra. Ezek alapján nem túlzás azt mondani, hogy csak az eszement fekteti a pénzét egy ilyen vállalatba. Bár ez valóban a valóságtól elrugaszkodott tervnek tűnik, ám azért ezen irányú törekvésében a SpaceX az elmúlt évtizedekben mégis teljesen átformálta a globális űripart. Működése ma már három hatalmas, egymásra épülő, de külön-külön is értékesnek tetsző pilléren nyugszik, amelyek együttesen adják a vállalat csillagászati értékét.
Az említett számokat vizsgálva azért még így sem érdemes hátradőlnie az érdeklődőnek, hogy ez egy elvont, messzi-messzi galaxisban formálódó sci-fi-buli, amely nem szól másról, mint a felfoghatatlan pénzügyi forrástömegek áramlásáról, ahol csak az a kérdés, hogy hol egy lyukacska, ahonnan a dollármilliókat rángatják ki a cég tulajdonosai és részvényesei.
A számok ugyanis minimum óvatosságra intenek. A SpaceX pénzügyi motorját ma egyértelműen a Starlink műholdas internetszolgáltatás jelenti, amely 11,4 milliárd dolláros bevétele mellett 4,4 milliárd dolláros működési nyereséget termelt az elmúlt évben. Ezek igencsak lenyűgöző számok. Ha azonban a másik két üzletágra tekint a befektető, akkor azonnal ijesztő elemeket talál. Az említett profit ugyanis napra tett jégként olvad a másik két üzletág hatalmas tőkeigénye miatt. A hagyományos űripari divíziót a Falcon rakéták sikerei ellenére mélyen veszteségbe taszítják a fejlesztésébe áramló, évi több milliárd dolláros kutatási kiadások, ami ezen a lábon 657 millió dolláros működési deficitet jelentett. Ez még nem is lenne akkora baj, ám a vállalathoz kapcsolt mesterséges intelligencia (MI) üzletág jelenleg egy feneketlen pénznyelő kútnak tetszik.
Az adatközpontok és a méregdrága AI-hardverek kiépítése 6,4 milliárd dolláros gigantikus veszteséget jelentett, így pedig a Starlink nyereségét teljesen felemészti az utóbbi. Ezek hatására a SpaceX konszolidált szinten végül is közel 5 milliárd dolláros nettó veszteséget termelt a 2025-ös évben.
Ha ez nem lenne elég riasztó, akkor elég a társaság adósságállományára tekinteni, ami szinte hónapról hónapra növekszik, ráadásul nem is aprócska tételekkel. Utóbbi tavaly év végén mintegy 23 milliárd dollárt mutatott, ám az említett finanszírozási kényszer miatt ez a szám 2026 első negyedévének végére 29,1 milliárd dollárra hízott.
Így az az igazi kérdés, hogy az ilyen gigantikus veszteségek mellett mégis miért bolondulhat meg a világ, és vásárolná boldog-boldogtalan az űripari cég részvényeit? Ennek a magyarázata leginkább a hit a jövő eredményeiben. A brutális veszteségek ellenére igencsak reális esély mutatkozik arra, hogy a Starlink a globális műholdas internetpiac egyeduralkodójává válik, amely a kiépítési fázis befejezése után egyedülálló készpénztermelő gépezetté válhat. Vonzó lehet, hogy a társaság ma lényegében uralja a hordozórakéták piacát, így a NASA-val és az amerikai hadsereggel való együttműködés révén masszív kormányzati háttérrel bír. Ezen felül az MI-ág idővel azért mégiscsak termőre fordul, ami így már nem veszteséges üzletágként élne, hanem hirtelen a jövő legértékesebb infrastruktúrájaként tündökölne.
