albérlet;bérlakások;bérlakáspiac;

Korábban főleg bérelt lakásban laktak a külföldi erasmusus diákok

Az Erasmusra vár az albérletpiac is

Ősztől újra mehetnek a magyar diákok Erasmus ösztöndíjjal külföldre, és ha a külföldi diákok is visszatérnek a magyar egyetemekre, az jelentős hatással lesz a lakásbérleti piacra.

A korábban befagyasztott uniós források feloldásának egyenes következménye, hogy újraindul az Erasmus program a magyar diákok számára, ezt maga Ursula von der Leyen jelentette be a magyar kormányfővel történt megállapodása után. Miközben a magyar hallgatók már a következő tanévben, vagyis ősztől ismét részt vehetnek az Erasmus-programban, de az még nem egyértelmű, hogy az Orbán-kormány idején a programból kiszorult 21 magyar egyetem is fogadhat-e 2026-ban Erasmus ösztöndíjas külföldi diákokat. A program újraindítása első pillantásra elsősorban az egyetemeket és a diákokat érinti, valójában azonban a budapesti és a vidéki egyetemvárosok lakásbérleti piacára is komoly hatással lehet. Éppen erről beszélt a Népszava Erkély - ingatlanpiaci kitekintő podcast legfrissebb epizódjában Kétszery Zsuzsa, a Duna House Home Management üzletágának vezetője is, jelezve, hogy ez a várható új keresleti hullám új egyensúlyi helyzetet teremthet a magasabb minőségű lakások kategóriájában. A korábbi évek tapasztalatai alapján az Erasmus-hallgatók jelentős része nem kollégiumban lakott, hanem lakást bérelt. Elsősorban a jó állapotú, belvárosi vagy egyetemekhez közeli ingatlanokat részesítették előnyben, sok esetben többen közösen béreltek jól felszerelt, igényesen felújított ingatlanokat. Budapest mellett Debrecen, Szeged, Pécs és Győr piacán is fontos szereplőnek számítottak a külföldi egyetemi hallgatók.

Ha ismét megindul a kétirányú hallgatói mozgás, a kereslet a jobb minőségű bérlakások irányába tolódhat, ami a rövid távú kiadásból visszakerülő lakások piacán is átrendeződést és áremelkedést hozhat.

A következő időszakban nemcsak az Erasmus-program befolyásolhatja a piacot. Az új kormány egyik fontos vállalása a bérlakás- és kollégium építési program beindítása. Egyelőre a konkrétumok nem ismertek, azaz nem tudni, hogy új bérlakások épülnek-e, vagy meglévő állami és önkormányzati ingatlanok felújításával bővül majd a kínálat. Az sem világos, hogy a diákszállók építésénél Budapest vagy a vidéki egyetemvárosok élveznek-e majd prioritást, hiszen a kollégiumi férőhelyek szűkössége nem kizárólag fővárosi probléma. Debrecenben, Szegeden, Pécsen vagy éppen Győrben ugyanolyan szűkös a kínálat, mint Budapesten. Ha a kormány valóban a vidékfejlesztést is célul tűzi ki, akkor a felsőoktatási központok lakhatási helyzetének javítása fontos eszközzé válhat.

Közben az Airbnb jövője is nyitott kérdés maradt. Egyelőre semmilyen információ nincs arról, hogy meghosszabbítják-e a jelenlegi, 2024-2026-ra szóló engedélyezési moratóriumot Budapesten, illetve hogy országos szabályozás születik-e, vagy ismét nagyobb döntési jogot kapnak az önkormányzatok. Lehetséges olyan modell is, amely országos kereteket szab, de közben elegendő mozgásteret hagy a helyi közösségeknek és az érintett társasházaknak is. Utóbbira már van példa Budapesten, de nem mindegy, hogy az adott társasházban a lakások mekkora része van saját használatban és mennyit működtetnek rövid távú szállásként - ez ugyanis a szavazati arányokat is érthetően és alapvetően befolyásolhatja a döntéshozatalnál.

A lakhatási problémák rendezéséhez azonban önmagában sem az Airbnb korlátozása, sem a bérlakásépítés nem lesz elegendő. A piac szereplői régóta sürgetik a hosszú távú lakásbérlés jogi környezetének átalakítását is. Mint a Duna House szakembere rámutatott: a bérlők attól félnek, hogy bármikor elveszíthetik otthonukat és az utcára kerülnek, a tulajdonosok pedig attól, hogy évekig nem tudnak megszabadulni a nem fizető bérlőktől. A polgári perek lassúak, mert a bíróságok túlterheltek, ezek az ügyek nem élveznek prioritást, miközben a végrehajtási eljárások is akár évekig elhúzódnak - még akkor is, ha közjegyzőnél tett kiköltözési nyilatkozat is van a lakáskiadási szerződés mögött, és szabályosan adózik a bérbeadó. A kilakoltatási moratórium tovább bonyolítja a helyzetet, hiszen még a hátralékos bérlőket sem költöztethetik ki október és április között. Kétszery Zsuzsa szerint a jól működő lakásbérleti piachoz mindkét félnek, bérlőnek és bérbeadónak is egy olyan jogi megoldásra, működő szervezetre, joghatóságra lenne szüksége, amely mindkét törvényesen és szabályosan működő felet védi, és gyorsított eljárásban, maximum két hónap alatt pontot tud tenni a vitás helyzetek végére.

Stagnálnak az árak

A KSH és az ingatlan.com lakbérindexe szerint áprilisban országosan mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, Budapesten pedig 0,1 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest. A márciusi élénkülést tehát lényegében stagnálás követte.Ez azonban nem jelenti azt, hogy a lakhatás olcsóbbá vált volna. Budapesten jelenleg 250 ezer forint a medián bérleti díj, és a főváros több kerületében már alig lehet találni 200 ezer forint alatti kiadó, átlagos minőségű lakást. A lakhatás továbbra is rendkívül nagy terhet jelent az átlagos bérlőnek, aki a hivatalos adatok szerinti nettó jövedelmének több mint 40 százalékát költi lakbérre, amihez a rezsi és a közös költség még hozzájön.

A tavalyelőtti 120 millió forintos árbevétel után 2025-ben 232 millió forintos árbevételt ért el.