Németország;CDU/CSU;Friedrich Merz;Hendrik Wüst;

Hendrich Wüst a háttérből Merzet kémleli

Már rebesgetik, hogy Friedrich Merznek buknia kell, csak az utódját nehéz rávenni, hogy vállalja

Friedrich Merz alig egy éve áll a német kabinet élén, a CDU-ban máris felmerült a kérdés, ki válthatná őt a posztján. Hendrik Wüst nevét emlegetik a legtöbbször, ő azonban egyelőre aligha költözne Berlinbe.

A német kereszténydemokratáknál egyre nyíltabban látszik, alig egy év kormányzás után mennyire megkérdőjelezhetővé vált Friedrich Merz tekintélye. Berlinben már arról is találgatnak, elképzelhető-e kancellárcsere a ciklus közepén, és ha igen, a helyébe léphet-e Hendrik Wüst, Észak-Rajna–Vesztfália miniszterelnöke.

Merz helyzete

azért egyre kényesebb, mert a CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD alkotta koalíció nem találja a gazdasági növekedés felé vezető kiutat, miközben a kancellár személyes népszerűsége negatív rekordokat döntöget. 

A CDU elnöke hosszú éveken át készült a kancellári posztra, ám a hatalom megszerzése után hamar kiderült: a választók jelentős része szerint nem képes úrrá lenni a válságon. A kormány belső vitái, a reformok lassúsága és az AfD tartós erősödése olyan légkört teremtett, amelyben már a korábban elképzelhetetlen forgatókönyvek is felmerülnek.

Egy kancellárcsere jogilag nem lehetetlen. Volt már példa arra, hogy a Bundestag egy ciklus közben új kormányfőt választott: Willy Brandt 1974-es lemondása után Helmut Schmidt vette át a kormány vezetését. A mostani helyzet azonban egészen más. Merznek vagy önként kellene félreállnia, vagy saját pártjának kellene rákényszerítenie a távozásra. Ez politikailag rendkívül kockázatos művelet lenne, mert a CDU könnyen azt az üzenetet küldené a választóknak, hogy maga sem bízik abban az emberben, akivel nemrég még kormányt alakított.

Hendrik Wüst

Wüst neve azért került elő, mert ő a CDU egyik legnépszerűbb politikusa. Észak-Rajna–Vesztfáliában 2021 óta vezeti a tartományi kormányt, méghozzá a Zöldekkel, a tartomány Németország legsűrűbben lakott és gazdaságilag egyik legfontosabb régiója, ahol minden nagy országos probléma megjelenik: ipari munkahelyek megszűnése, drága energetikai átállás, pénzügyi gondokkal küzdő önkormányzatok, óvodai és iskolai feszültségek. Wüst mégis 

viszonylag csendes, botrányok nélküli kormányzást tudott felmutatni, és ez ma nagy érték a német politikában.

A közvélemény-kutatások is magyarázzák, miért tekintenek rá sokan lehetséges tartalékkancellárként. Észak-Rajna–Vesztfáliában a megkérdezettek többsége alkalmasabbnak tartja őt a kancellári posztra, mint Merzet. Országosan már kevésbé egyértelmű a kép, de Wüst így is a kevés kereszténydemokrata politikus közé tartozik, akit nem érintettek a berlini kormányzás mindennapi kudarcai. Higgadtabb, kevésbé indulatos politikusnak tűnik Merznél, és éppen ez adja vonzerejét azok szemében, akik a CDU-n belül irányváltásban reménykednek.

A gond csak az, hogy a forgatókönyv politikailag alig tűnik kivitelezhetőnek. Észak-Rajna–Vesztfáliában kevesebb mint egy éven belül tartományi választást tartanak, a CDU pedig stabilan vezet. Wüstnek aligha lenne érdeke feladni düsseldorfi székhelyét azért, hogy Berlinben átvegye egy megkopott, nehezen működő koalíció vezetését. Ha valóban országos szerepre készül, kivárhatja a következő, 2029-ben esedékes Bundestag-választást. Fiatal politikus, nincs rákényszerítve arra, hogy egy válság közepén, mások hibáinak örököseként lépjen színre.

Ráadásul a kancellárcseréhez a CSU és az SPD támogatása is kellene.

Markus Söder, a Bajor Keresztényszociális Unió vezetője és Hendrik Wüst viszonya távolról sem harmonikus, így a CSU-ban aligha néznék tétlenül, hogy a CDU belső válsága miatt új erőközpont épüljön fel velük szemben. 

Az SPD számára szintén kényes lenne a helyzet: a koalíciót Merz vezetésével kötötte meg, egy menet közbeni személycsere új alkukat, másfajta erőviszonyokat és bizonytalanságokat hozna.

Merz környezete ezért keményen reagált a találgatásokra. A kancellár hívei szerint az ilyen spekulációk a politikai centrum tekintélyét rombolják, és végső soron az AfD-nek kedveznek. Ebben rejlik is igazság: egy kormányfő leváltásáról szóló tartós vita mindig gyengíti a kormányt, akkor is, ha a csere végül nem történik meg. A CDU számára a legnagyobb veszély éppen az, hogy a Merz utáni korszakról kezd beszélni, miközben a kancellár még hivatalban van.

A Wüst körüli találgatás így egyelőre inkább azt mutatja, hogy a CDU-ban sokan elvesztették hitüket a jelenlegi kancellárban, és olyan politikust keresnek, aki reményeik szerint nyugodtabb, kiszámíthatóbb kormányzást testesít meg. Wüst azonban nem mentőöv Berlin számára, legalábbis most még nem. 

Az Orbán-rezsim 16 éves regnálásához önmagában kevés lett volna a hatalmi eszközökkel való manipulálás, ahhoz a társadalmi tudat rabul ejtésére is szükség volt. A felszabadítás nem egyszerű, de nem is lehetetlen – állítja Hunčík Péter szlovákiai magyar író, pszichiáter, aki szerint Szükség lenne arra, hogy nézzen magába a budapesti kormányzat, és ne állandóan abból induljon ki, hogy csak a románok, a szlovákok, a szerbek, ukránok a felelősek a határon túli magyar közösségek fogyásáért. Nem, ebben a budapesti kormányzat is benne van. Nyakig. Interjú.