önkormányzatok;iparűzési adó;többlet;Tisza-kormány;

A Versenyképes járások program keretében megújult pálya Bárándon. Máshonnan vették el a pénzt

A Tisza-kormány nem hajtja be a pénzt az iparűzési adó többletéből, de szólt az önkormányzatoknak, hogy ne is költsék el

Haladékot kaptak az érintett önkormányzatok a helyi iparűzési adótöbblet alapján kiszámolt pénz befizetésére, de az örömük akkor maradna meg, ha az új kormány meg is szüntetné ezt az elvonást. 

A márciusi helyi iparűzési bevételek alapján számított első félévi adótöbbletet, hivatalos nevén Többlet-Feladatokból származó Adókiegyenlítést, azaz TFA-t most május 31-ig kellene befizetniük az érintett önkormányzatoknak, vagyis azoknak, amelyeknek jelentősebb iparűzési adójuk keletkezik. Ez alól kaptak most felmentést az új kormánytól, azzal a megjegyzéssel, hogy azért ezt az összeget ne költsek el, hanem tegyék félre.

Berczik Ábel, a Pénzügyminisztérium (PM) Államháztartási Szabályozásért, Humán és Önkormányzati Költségvetésért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára aláírásával május közepén minden olyan települési önkormányzathoz eljuttatták az erről szóló levelet, amely szolidaritás hozzájárulást fizet: vagyis azokhoz is, amelyeknél ez az összeg nem éri el az ötvenmillió forintot, ezért elvileg mentesülnek a többletadó fizetése alól. A Versenyképes Járások Program (VJP) költségkeretét képező összeget több száz önkormányzat „dobja össze”, eredeti célja pedig az lett volna – miként az ötletgazda Navracsics Tibor korábbi területfejlesztési miniszter fogalmazott több helyütt –, hogy növelje a felzárkózást, mert minden ország versenyképessége annál erősebb, minél kisebbek a területi különbségek, Magyarország pedig ebből a szempontból meglehetősen tagolt.

Az előző kormány nagyjából 65 milliárd forintnyi bevétellel számolt, amelyen a 173 járás osztozhatott. 

Mivel a járásokon belül több településnek konzorciumban kell pályázni, így a program a térségi fejlesztési logikát állította középpontba. Közben kiderült: egyes településeket politikai okokból mellőztek a pályázaton, s az akkori kormányhoz hű településeket részesítették előnyben.

A mostani, az önkormányzatokhoz eljuttatott minisztériumi levélben az szerepel, hogy az idei többlet-iparűzési adókötelezettség megállapításáról a területfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével hamarosan egy PM-rendelet fog megjelenni, illetve hogy a tavalyi túlfizetés miatt esetlegesen visszajáró forrást az érintett önkormányzatok a 2026. év március havi nettó finanszírozásukban már megkapták. Tekintettel arra, hogy az idén májusában megfizetendő összegekről szóló miniszeri rendeletet még nem adták ki, ezért a következő hónapokban várható, hogy törvénymódosítást követően sor kerül ennek meghatározására - írták. „Emiatt kérem, hogy a helyi iparűzési adó bevételükkel mindennek az ismeretében gazdálkodjanak, és számítsanak a későbbi befizetési kötelezettségre” – zárul a helyettes államtitkár tájékoztató levele.

Reméljük, hogy az említett „törvénymódosítást követően" megjegyzés arra utal, hogy ezen a területen lesz némi enyhítés, ha már idén a szolidaritási hozzájárulás mértéke nem tud vagy nem fog csökkenni – mondta lapunknak Csach Gábor, Balassagyarmat polgármestere, aki május közepén lépett ki a Fideszből olyan személyi és szervezeti okokra hivatkozva, amelyek miatt kételkedik a párt megújulásában. Balassagyarmaton egyébként az első félévi TFA-befizetési kötelezettség jelen állás szerint 59 millió forint, aminek lenne helye a város kasszájában is, főként, hogy a szolidaritási adóelvonás szintén hiányzik a büdzséjükből. Hozzátette: szerinte

az egész Versenyképes Járások Programot fel kéne függeszteni, mert ez csak aprópénzen való veszekedés a járások polgármesterei között, miközben a befizetőket súlyos veszteség éri.

Korábban a Népszavának számos polgármester megfogalmazta az aggályait a programról, mondván: valóban kevés összeget lehetett szétosztani a keretből sok település között, s a rájuk jutó néhány millió forintból a lakosság számára is jól érzékelhető beruházásokat nemigen tudtak megoldani. Ugyanakkor, mivel az önkormányzatok közel harmada eleve forráshiánnyal küzd, még az is sok helyen komoly konfliktusokat okozott, hogy kinek mennyi jut a program kistelepülési mértékkel mérve is apró filléreiből.

Még mindig nem rendezett a javítóintézetekben élő fiatalok oktatása, nevelése, a bezárt Szőlő utcai intézményben lakókon kívül január óta eddig 70 főnek kellett költöznie. A Hintalovon Alapítvány friss jelentése szerint egyre több a bántalmazott és elhanyagolt gyerek.