Olyan mérföldkőhöz érkeztünk, ahol mindazt a felhatalmazást, amit közel három és félmillió választó kifejezett április 12-én, azt parlamenti munkában is elkezdjük megvalósítani – jelentette ki Bujdosó Andrea kedden a Tisza-frakció első parlamenti sajtótájékoztatóján.
A Tisza parlamenti frakcióvezetője hozzátette, ma és a holnapi ülésnapon három módosító-javaslatot fognak tárgyalni, ezek a következők:
az Alaptörvény módosítása,
a végrehajtásokkal kapcsolatos tevékenységek átmeneti felfüggesztése, devizahitelesek ügyében,
a vizsgálóbizottságok hatáskörének módosítása annak érdekében, hogy valós feltárás történhessen.
Ezen kívül beadtak öt határozatot, bíznak benne, hogy ezeket az Országgyűlés elfogadja. (Ez egy kicsit cinikus megjegyzés volt, 141 képviselővel a Tiszának kényelmes kétharmados többsége van a 199 fős Országgyűlésben – a szerk.) Ezek vizsgálóbizottságok felállításáról szólnak:
a kegyelmi ügy körülményeit,
a gyermekvédelmi rendszer válságát,
a privatizáció mechanizmusait,
az MNB körüli botrányokat
és a végrehajtások körüli visszaéléseket célozzák feltárni.
Ezeket fogják kedden és szerdán tárgyalni. Beszélt arról is, hogy kedden délelőtt volt két bizottsági ülés,
az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság ülése,
majd a pénzügyi és költségvetési bizottság ülése.
Utóbbiról elmondta, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) beszámolóját tárgyalták, a bizottság pedig nem fogadta el azt, hogy a beszámolót a plenáris ülés elé terjesszék. – Elég komoly kérdéseket tettünk fel, úgy éreztük, nem kaptuk meg a kielégítő válaszokat ezzel kapcsolatban – fogalmazott Bujdosó Andrea.
Ezt követően Hantosi István, az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának elnöke arról beszélt: az ülés témája az említett három törvényjavaslat és öt határozati javaslat tárgysorozatba vétele volt. Mindhárom törvényjavaslat bizottsági elfogadása megtörtént. Emellett mind az öt vizsgálóbizottság felállítása kapcsán, mindegyik esetben megerősítő döntés született a tárgysorozatba vételről. A megjelent ellenzéki képviselőket biztosították arról, hogy az észszerű és jogszerű indítványok megvitatásra nyitott a kormánytöbbség.
Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt képviselője, az Alaptörvény-módosítási javaslat előterjesztője elmondta, hogy ez három pontot érint:
a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről megismételte, a keresztény értékek védelmére vonatkozó szabályozás továbbra is hatályban marad, ezt egyébként az Alaptörvény számos más ponton is tartalmazza.
a KEKVA-k megszüntetésének az előkészítéséről közölte, ez egy technikai dolog, az Országgyűlés bármikor dönthet a megszüntetésről, ez annak a jogi megalapozása, kizárólag az elvi lehetőséget biztosítja.
a miniszterelnök ciklusának nyolc évben történő maximalizálásáról elmondta: a cél, hogy ilyen „túlhatalom”, ilyen hosszú távon fennálló miniszterelnök mandátum senkit ne illethessen meg. A szabály vonatkozik Orbán Viktorra, Magyar Péterre, bármely miniszterelnöknek választható állampolgárra. – Ez nem visszaható hatályú jogalkotás, nem is egyedi jogalkotás. Ez olyan jogalkotás, amely a jövőre vonatkozóan állapít meg korlátokat – szögezte le.
A sajtótájékoztatót követően elhangzott újságírói kérdésekre válaszolva
Melléthei-Barna Márton közölte, szerinte kevés annál egyértelműbb ígéret volt a kampány során, hogy a miniszterelnöki ciklust maximalizálni fogják.
bízik abban, hogy az említett közjogi méltóságok lemondanak majd május 31-ig, de ezzel kapcsolatban később rövid határidővel megtörténhetnek a módosítások.
a köztársasági elnök közvetlen megválasztásával kapcsolatos indítvánnyal nem készül, de úgy véli, ez megfontolandó kérdés.
Bujdosó Andrea elmondta, egyeztetés kell a szolidaritási adó ügyében az önkormányzatokkal.
