A napirend módosítása révén a Cséry-telep ügyét tárgyalta második napirendként mai ülésén a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság. Papp Tibor (Fidesz) módosítását, amelyben az adatok nyilvánosságra hozatalát kéri és kérdésesnek tartja, hogy a kármentesítésre nyitva álló határidő 2029. április 30. tartható-e, így annak felülvizsgálatát javasolja, illetve felkéri a főpolgármestert, hogy az év végéig állapodjon meg az MNV-vel, Barna Judit, a bizottság tiszás alelnöke nevére vette.
„Ez egy nagyon régi szennyezési forrás” – emlékeztetett Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, egy korábbi bírósági ítélet kimondta, hogy a szennyezés 100 évig állami érdekkörben, 10 évig a fővárosi cég, az FTSZV (Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft.) által történt. Így
a kármentesítésnek is csak az 1 százaléka terheli a fővárost, míg 99 százalék az államot.
Ezt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) a kormányváltásig vitatta, azóta nyitottabbak a párbeszédre. Egy 2017-es felmérés szerint a kármentesítés költsége 24 milliárd forint lett volna, ez persze azóta lényegesen több. Egy kisebb részt – a teljes terület 1 százalékát – a fővárosi logisztikai központ létesítésekor megtisztították, így a főváros lényegében teljesítette a 1,8 milliárd forintot saját forrást fordítottak erre – tette hozzá Kiss Ambrus.
1,8 milliárdból áll neki a Cséry-telep kármentesítésének BudapestA főigazgató ezzel együtt felhívta a figyelmet, hogy az adatok azt mutatják, hogy a szennyeződés halad és kezd bekúszni a lakott terület alá, igaz, a talajvíz szint csökkenése miatt ez egyre mélyebb rétegeiben történik. A városvezetés is úgy véli, hogy további mérésekre van szükség és azt is meg kell határozni, hogy pontosan merre halad ez a talajszennyezés.
A hatóság az ásott kutakból történő locsolás tiltását javasolta, az érintett XVIII. kerületi önkormányzat erről a helyi ingatlantulajdonosokat tájékoztatta. A mérési adatokat nyilvánosságra hozták, ezt a továbbiakban is megteszik, így a módosítóban foglalt kérés első részét teljesíthetőnek tartja, de az állammal való megállapodás határidejének tartása nem tőlük függ és kétségeinek adott hangot, hogy az MNV hozzáállása ugrásszerűen megváltozik.
A Cséry-telep ügye hasonlatos ahhoz a nagyon súlyos beteg helyzetéhez, akit csak vizsgálgatnak és még több vizsgálatot ígérnek, de kezelést nem kap
– jegyezte meg erre a bizottsági ülésen felszólaló Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester. Ahogy mindenkit emlékeztetett: 2018-ban derült ki, hogy az FTSZV 8200 tonna emberi egészséget károsító anyagot ürített a talajba. 2019 óta próbálnak előre jutni a Cséry-telep ügyében, de Budapest mindig azzal verte vissza őket, hogy a főváros már teljesítette a rá eső részt. A polgármester szinte biztosnak tartja, hogy a súlyos szennyeződés már bejutott a lakott terület alá. Jogosnak tartotta, hogyha valakinek a telke érintett, azt kéri, hogy védjék meg őket.
A XVIII. kerületi önkormányzat kész pert indítani az MNV ellen, ha nem történik érdemi előrelépés, mert már nincs mire várni – jelentette ki a kerület vezetője. Papp Tibor (Fidesz) szerint politikai tévútra tévednek sokan az ügyben, holott ez szakmai kérdés, furcsa módon 6 évig hallgatott a főváros és a kerület is. (Arról nem szólt, hogy az állam is ezt tette, sőt minden kármentesítési tervet bojkottált.) Mint mondta:
nehéz annak a Kérész utcai nagymamának a szemébe nézni, aki olyan medencében fürdette az unokáit, amelyet azzal a vízzel töltötték fel, amit a háromszorosan szennyezett kútból húztak fel.
Balogh Balázs arról számolt be, hogy folyamatosan tájékoztatja Tarr Zoltánt, a területrész országgyűlési képviselőjét, aki ismeri a helyzetet. Egyhangú szavazattal támogatták a módosítóba foglalt intézkedéseket.
Ahogy arról korábban beszámoltunk: Szaniszló Sándor február végén arról tájékoztatta a hatóságot, az egykoron szemétlerakóként használt Cséry-telepen felhalmozódott súlyosan mérgező klórozott aromás szénhidrogének – antimon, vinil-klorid, klórbenzol és 1,2 diklórbenzol - okozta szennyezés bejutott a talajvízbe, illetve annak közvetítésével egyre távolabbra szivárog a lakóövezeten belül. Ez ugyan aligha új a kormányhivatalnak, hiszen egy tavaly év végén kiadott hirdetményük szerint
a Cséry-telepről kiinduló határértéket meghaladó szennyezés összesen 601 darab logisztikai, ipari és családi házas lakóterületen lévő ingatlant érint.
A szennyezés mértéke ráadásul ütemesen emelkedik, már most is többszöröse a korábban meghatározott határértéknek. A kerület által felkért szakértő a kármentesítés teljes befejezéséig a felszín alatti víz használatának korlátozását javasolja a kimutatott egészségügyi kockázat miatt. Szaniszló Sándor arra is kíváncsi: mit kíván tenni a hatóság a korábban kiadott kármentesítésre vonatkozó kötelezés végrehajtása érdekében.
A levélhez mellékelt kockázatelemzés szerint a kertes házas övezetben élő felnőtt és gyermek „hatásviselők” hosszú ideje ki vannak kitéve a talajvizet szennyező anyagok hatásának még úgy is, ha a talajvíz ivóvízként való fogyasztását eleve kizártnak tekintették. A szennyezés ugyanis már a lakóterületen lévő figyelőkútban is kimutatható, méghozzá esetenként a határértéket 6-9-szeresen meghaladó koncentrációban. Ráadásul 2024 elejétől jelentős mértékű az emelkedés.
Elérte a fertőzött víz Pestszentimrét, korlátoznák a fúrt kutak használatátA Fővárosi Önkormányzat megbízott vállalkozója elvégezte az előírt vizsgálatokat és megállapította, hogy több kút esetében is a megengedettnél magasabb koncentrációban található a talajvízben olyan komponens, melyek a megengedett értékhatár felett vannak, továbbá igazolható, hogy a nem kívánt komponensek a lakossági területen található kutak esetében is jelen vannak, ami nagyobb kockázati tényezőt jelent, ugyanis bizonyos komponensek egészségre súlyosan ártalmas, veszélyes anyagokat tartalmaznak. Ezen vizsgálatok alapján megállapítást nyert az is, hogy a szennyezett talajvíz a lakossági területek irányába egyre nagyobb mértékben szivárog.
