MOL;VDSZ;Tiszaújváros;halálos baleset;

Tiszaújvárosi robbanás: strukturális problémákról beszél a szakszervezet

Kicentizett dolgozói létszámok, 12 órás műszakok, veszélyes mértékű túlterheltség és elodázott karbantartások, hiányzó beruházások jellemzik a vegyipart, amely európai szinten is súlyos problémákkal küzd - mondta a Népszavának Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke, akit a pénteki tiszaújvárosi tragédiáról kérdeztünk.

Székely Tamás hangsúlyozta, hogy miután a történtek pontos oka még nem ismert, a folyamatot feltárni szakértői vizsgálat fogja, a halálos áldozattal és súlyos égési sérülésekkel járó eset általánosságban is komoly strukturális kockázatokra hívja fel a figyelmet.

A Mol tiszaújvárosi Olefin-1 üzemében az üzem nagy leállás utáni indításakor robbant fel egy kompresszor péntek reggel. Jelenlegi információk szerint egy ember meghalt, kilencen pedig megsebesültek.

Iparági tapasztalatok szerint a technológiai balesetek jelentős része mögött a dolgozók túlterheltsége áll. Az akár veszélyes mértékű létszámhiány egyaránt jelen van a vegyiparban, a gyógyszeriparban és az autóiparban is. A cégek a feszített munkaerőpiaci helyzet és a költségcsökkentési kényszer miatt végletekig kicentizett létszámokkal dolgoznak. 

Egy-egy dolgozó betegsége vagy szabadságolási hullám idején a kieső embereket alig tudják pótolni, jellemzően a bent lévő dolgozók között osztják szét a többletmunkát, ami a fokozott éberséget igénylő folyamatoknál különösen veszélyes.

Ebben a megfeszített környezetben különösen kritikus a hazai nagyüzemekben – így Tiszaújvárosban is – elterjedt 12 órás műszakrend, például a reggel 6-tól este 6-ig tartó, két nap munka, egy nap pihenő beosztás. A VDSZ elnöke elmondta, hogy noha a statisztikák és a szakmai tanulmányok szerint ez a többműszakos munkarend és a 12 órás beosztás kimutatottan egészségkárosító, különösen a szegényebb országrészekben a dolgozók jelentős része kifejezetten kedveli, mert a klasszikus havi 22 munkanap helyett csak körülbelül 15 napot kell bent tölteniük a gyárban. Súlyos társadalmi problémát jelez, hogy a szabadnapokon a többség nem pihen, hanem kénytelen másodállást vállalni, maszekolni. A kellő pihenés hiánya is okozza, hogy a 12 órás munka utolsó harmadában a koncentráció és a figyelem drasztikusan visszaesik, ami közvetlenül növeli a személyi sérüléssel járó balesetek kockázatát a tapasztalatok szerint. Nem mellesleg: a műszakos munkarendben dolgozók várható életkora nem több, mint 62 év, ami bő 10 évvel kevesebb a klasszikus - 8-16 órás - munkaidőben dolgozókétól. Székely Tamás hangsúlyozta: nem véletlen, hogy Németországban a vegyiparban a napi munkaidő maximum 8 óra lehet, nálunk viszont még az akkumulátorgyárak minőségellenőrzési folyamatainál is bevett a 12 órázás.

Az elmúlt közel másfél-két évben gyakorlatilag bedőlt az európai vegyipar, a beruházások drasztikusan visszaestek, és sok vállalat az időszakos karbantartási procedúrák eltolásával, a határidők elnyújtásával próbál spórolni. Bár ez a fajta halogatás és spórolás inkább a kisebb cégekre jellemző, a nagy vegyi üzemek – mint a MOL százhalombattai és tiszaújvárosi egységei, a BorsodChem, a Nitrogénművek, az akkumulátorgyárak és a gyógyszergyárak – is igyekeznek minél alacsonyabban tartani a működési költségeiket. A MOL magyarországi egységeiben az utóbbi években több olyan üzemzavar, tűzeset és robbanás is történt, amelyek jelentős anyagi kárral és hosszú távú következményekkel jártak, a Dunai Finomítóban 2025 őszén történt robbanás és tűzkár helyreállítási munkálatai 2026 őszéig eltarthatnak és addig jelentős kapacitás kiesést okoznak, ott és az elmúlt években történt nagyobb visszhangot kapott balesetek azonban legalább emberéletet nem követeltek - eddig. Az üzemek legveszélyesebb időszakai a karbantartások alatti leállások és az azt követő újraindítások.

Hogy miért, azt nem árulta el.