Radikálisan átalakítaná az országgyűlési vizsgálóbizottságok munkáját a Tisza.
Az erről szóló T/53. jelzésű törvényjavaslatot Melléthei-Barna Márton volt igazságügyiminiszter-jelölt és Hantosi István, az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának a vezetője jegyzi.
Ennek az egyik legfeltűnőbb változtatása az lenne, hogy új büntetőjogi tényállást vezetne be az országgyűlési vizsgálóbizottságok munkájának akadályozásakor.
A szerdán benyújtott törvényjavaslat egyik paragrafusa, a Büntető törvénykönyv módosítása értelmében aki szándékosan, alapos indok nélkül nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségének, és ezzel akadályozza egy parlamenti bizottság munkáját, vétséget követne el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető.
Ugyanez vonatkozna arra is, aki nyilatkozattételre kötelezettként szándékosan valótlan nyilatkozatot tesz, elhallgatja a valót, vagy valótlan adatot szolgáltat. Ha ez bűncselekmény elkövetését szolgálná, vagy annak leplezésére irányulna, a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés lenne. A javaslat külön rögzíti, hogy e paragrafus alapján országgyűlési képviselő nem lenne büntethető. Az indokolás szerint a javaslat a büntetőjogi szankciót a legszűkebb körben alkalmazza, amely a szándékos, alapos indok nélküli kötelezettségszegésre terjed ki. Fontos kitétel, hogy az érintett magatartása akadályozza a vizsgálóbizottság munkáját.
A tervezet pénzbírságot is bevezetne azokkal szemben, akik önhibájukból nem jelennek meg a vizsgálóbizottság előtt. Az első mulasztás után százezer forintot, a második után egymillió forintot kellene fizetni, harmadik alkalommal pedig az egymilliós bírság mellett a bizottság elnöke az érintett elővezetését is elrendelhetné. Parlamenti képviselőt mentelmi jog miatt nem lehet elővezetni.
Mindennek azért van jelentősége, mert a Tisza ezzel párhuzamosan öt olyan vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, amely a NER alatti visszaéléseket vizsgálná. Bujdosó Andrea frakcióvezető és 49 tiszás képviselő egy
Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság,
Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság;
Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság,
MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság,
illetve egy Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság
nevű testület felállítására is javaslatot tett.
A javaslat jogorvoslati szabályokat is tartalmaz: a bírsággal és az igazolási kérelem elutasításával szemben 15 napon belül lehetne a Kúriához fordulni, amely 30 napon belül, öt hivatásos bíróból álló tanácsban döntene. A szöveg emellett kimondaná, hogy az együttműködésre kötelezettnek teljes körű és valós adatokat, információkat és iratokat kell szolgáltatnia a bizottság által megjelölt határidőben.
A törvényjavaslat indokolása szerint a cél az Országgyűlés ellenőrző funkciójának erősítése, különösen a közéletet, közpénzek felhasználását és állami szervek működését érintő ügyek feltárásában. A beterjesztők szerint a szabályozás fokozatos szankciórendszert hozna létre, és a büntetőjogi szankciót csak a szándékos, alapos indok nélküli, a bizottság munkáját ténylegesen akadályozó magatartásokra alkalmazná. A javaslat elfogadásához a benyújtó irat szerint az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.
A szöveg szerint a kormány vagy a kormány irányítása alatt álló központi államigazgatási szerv tevékenységét vizsgáló bizottság elnöke az érintett kormány ellenzékéhez tartozó képviselő lenne.
Ha a vizsgálat több kormány időszakát érintené, és ezek ellenzéke nem azonos, a parlamenti bizottságot társelnökök vezetnék.
Ők együttesen készítenék elő az üléseket, váltakozva vezetnék azokat, és azonos jogkörrel látnák el az elnöki feladatokat. A javaslat azt is rögzítené, hogy az érintett kormány ellenzékéhez tartozó képviselőnek számítana az is, akinek pártja az adott kormány időszakában még nem rendelkezett országgyűlési képviselőcsoporttal.
