Több fideszes politikus azzal védekezett a Karmelita bejárása során, teljesen normális, hogy ilyen, nem éppen szerény körülmények között dolgozott a kormányfő és egyes miniszterek, mivel egy minisztériumnak meg kell adni a méltóságot, reprezentatív környezetet kell biztosítani számára. Azt állították, mindez Európában sem számít luxusnak. Több európai példa azonban azt mutatja, hogy az egyes miniszterelnökök nagyon is igyekeznek visszafogott körülmények között dolgozni, kerülve mindenfajta fényűzést.
HOLLANDIA A mindenkori miniszterelnök hagyományos dolgozószobája a hágai Binnenhof kis tornya, a Torentje. Már a neve is árulkodó: nem palotáról van szó, hanem szűk toronyszobáról a parlamenti negyed szélén. A holland kormányfők 1982 óta itt végzik munkájukat, bár sokszor kényszerültek ideiglenes helyiségekbe felújítási munkálatok miatt. Az épület most is felújítás alatt áll. A Binnenhofban ugyanakkor díszes termek is találhatóak, köztük az aranyozott Trêveszaal, ezt azonban csak bizonyos alkalmakkor veszik igénybe, egyebek mellett a minisztertanács üléseit tartják itt. A holland politikai kultúrában a kormányfő dolgozószobája üzenet is: a kabinet feje a parlament közelében intézi az ország ügyeit, nem elkülönített „hatalmi magaslaton”. A történelmi környezet itt nem a személyes rang emelését szolgálja, inkább azt jelzi, hogy a végrehajtó hatalom része egy régebbi intézményi rendnek.
Magyar Péter bemutatta, milyen az, amikor nem számít a mások pénze, a Karmelita után felkészül a Kúria isIZLAND Még élesebb a kontraszt a szigetországban. A miniszterelnöki hivatal Reykjavík belvárosában, a Stjórnarráðshúsið épületében működik. A kormányüléseket is itt tartják. Szó sincs fényűző központról. Az izlandi kormányzati reprezentáció egyik fontos épülete a Tjarnargatán álló miniszteri rezidencia, eredetileg a XIX. század végén épült egy nyugati fjordvidéki településen, majd darabokra szedve szállították Reykjavíkba, ahol újra felépítették. Egy ideig miniszterek laktak benne, később hivatalos találkozók és fogadások helyszíne lett. A kormányfői nyári rezidenciájaként használt thingvelliri épület sem grandiózus palota: eredetileg nemzeti ünnepséghez, illetve helyi használathoz kötődő, visszafogott ház volt, amelyet később alakítottak át kormányfői célokra. Izlandon a földrajzi elszigeteltség, a társadalmi közelség és a politikai hagyomány együtt hozott létre olyan kormányzati stílust, amelyben a hivatal méltóságát nem a külcsín határozza meg.
ÉSZTORSZÁG A balti állam is jó példa arra, hogyan lehet egy történelmi épületet állami központként használni anélkül, hogy urizálás benyomását keltené. A tallinni Stenbock-ház ma a kormány üléseinek helyszíne, itt dolgozik a miniszterelnök és ez a kormányhivatal székhelye is. Az épület a XVIII. század végén készült el, eredetileg bíróságként működött, majd főúri városi rezidenciaként is szolgált, később hivatali funkciókat kapott. A szovjet korszak után igen rossz állapotban volt, a függetlenség elnyerése után azonban helyreállították és kormányzati központtá alakították. A kormányfői iroda berendezésében olyan régi bútorokat is használnak, amelyek korábban a Toompea-várban szolgálták az észt állami vezetőket. A történelmi folytonosság itt nem azt jelenti, hogy új luxust építenek a hatalom köré: a fiatal balti ország ezzel azt jelzi, hogy az állami emlékezet a kultúra és a politika elválaszthatatlan része.
„A Karmelitából semmi más nem lehet, mint múzeum”SVÁJC Az állami szerénység részben az alkotmányos berendezkedésből következik. A miniszterelnök súlya kisebb, mint sok más európai országban, a valódi végrehajtó hatalmat a héttagú Szövetségi Tanács gyakorolja. A tanács tagjai saját minisztériumaikban dolgoznak, hetente üléseznek a Szövetségi Palotában. Vannak persze reprezentatív állami helyszínek, fogadóépületek, vendégházak, de ezek nem egyetlen politikus személyes hatalmának fényűző kellékei.
BELGIUM A miniszterelnök székhelye a brüsszeli Rue de la Loi 16. szám alatt található. Az épület neoklasszicista homlokzata elegáns, történelmi súlya is van, de hagyományos hivatalról beszélhetünk: itt dolgozik a miniszterelnök stábja és a kancellária, s itt tartják a minisztertanács üléseit és a sajtótájékoztatókat. Az épületet a belga állam a XIX. század közepén vásárolta meg minisztériumi célokra, 1944 óta a kormányfő hivatali központja. A sajtóterem az alagsorban található, a kormányülések termét az elmúlt években biztonsági és audiovizuális szempontok alapján korszerűsítették. A miniszterelnök hivatalos rezidenciával is rendelkezik.
ÍRORSZÁG A dublini Government Buildings impozáns épületegyüttes, amely első pillantásra nem a szerénységet sugallja. Ám a használat módja sokat elárul. A kormányfő, a Taoiseach hivatala, tanácsadói egy átalakított, eredetileg más célra épült állami komplexumban működnek. A felújításnál kifejezetten visszafogott, áttekinthető, a munkát szolgáló belső terek kiépítésére törekedtek. A földszinten és az emeleten irodák, a pincében sajtólétesítmények találhatók. A hivatalos kormányfői lakhatás kérdése Írországban különösen érzékeny téma: a Taoiseach rezidenciája a Steward’s Lodge, ami impozáns épület, de a miniszterelnökök a lehető legritkább esetben használják, inkább saját otthonukban laknak.
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG A Downing Street 10. egyszerre szolgál hivatalként, rezidenciaként és reprezentációs helyszínként, egyúttal a brit miniszterelnök legismertebb jelképe. Belül bonyolultabb, mint amit a fekete ajtós homlokzat mutat: irodák, tárgyalók, kabinetterem, étkezők, lakóterek sorjáznak benne, s az épület a szomszédos házakkal is összekapcsolódik. Mégis van benne valami feltűnően polgári. Nem palotának épült, városi sorház benyomását kelti folyosókkal, lépcsőkkel, összenyitott épületrészekkel. A brit állam persze bőven ismeri a pompát, elég a királyi rezidenciákra vagy Westminster ceremoniális tereire gondolni, a kormányfő hivatala mégsem ezek világát idézi. A Downing Street ereje inkább a történelmi folytonosságból és a politikai hagyományból fakad. Erősen őrzött, zárt és szimbolikus hely, de méretében és külső megjelenésében nem akar uralkodói díszlet lenni. Éppen ettől hatásos: a brit miniszterelnök hatalmát nem márványlépcsők és aranyozott termek jelenítik meg, hanem egy szűk utca, egy fekete ajtó és egy olyan épület, amelynek tekintélyét a használat története adja.
DÁNIA A miniszterelnöki hivatal a koppenhágai Christiansborg palotakomplexumban található, ahol a parlament, a legfelsőbb bíróság és az államigazgatás más hivatalai is működnek. Ez önmagában erős alkotmányos üzenet. Christiansborg valóban palota, de nem a miniszterelnök személyes tere. A királyi fogadótermek a monarchia ceremoniális világához tartoznak, a kormányfői munka irodai környezetben zajlik. A dán miniszterelnök rendelkezik hivatalos rezidenciával is, Marienborgot találkozókra és kormányzati eseményekre használják, a napi irányítás központja azonban nem ez. A dán példa azért fontos, mert megmutatja: egy történelmi palotakomplexum is lehet a modern állam közös intézményi tere, ha nem egyetlen politikai vezető személyes reprezentációjára rendezik be.
AUSZTRIA A bécsi kancellária, a Ballhausplatzon álló épület történelmi és reprezentatív hely, alig néhány lépésre a Hofburgtól, az elnök hivatalától. Építészeti értelemben nem nevezhető szerénynek: a birodalmi múltat idézi, mégis más benyomást kelt, mint a magyar várbeli kormányzati negyed. Az osztrák kancellária elsősorban régi állami hivatal, ahol a szövetségi kancellár és a kormányzati apparátus dolgozik. Nem a kancellár személyes kényelmén, lakosztályán vagy külön világán van a hangsúly, hanem azon, hogy az épület régóta az államigazgatás része. Bécsben számos történelmi épület található. Az osztrák politikai kultúrában a reprezentáció erősebben kötődik a hivatalhoz és az állam folytonosságához, mint egy-egy vezető személyes hatalmi szerepéhez. Ez nem jelenti azt, hogy Ausztriában ne lennének viták a politikai elit kiváltságairól. A bécsi kancellária képe mégsem azt sugallja, hogy a hatalom külön luxusvilágot épített magának. Inkább egy régi, tekintélyes állami hivatal benyomását kelti, nem személyre szabott hatalmi díszletét.
NÉMETORSZÁG Berlin első pillantásra nem tűnik jó példának a visszafogottságra, hiszen a kancellária hatalmas, modern és sokat vitatott épület. Mégis fontos különbség, hogy Németországban a kormányzati reprezentáció nem fonódott össze a mindenkori kancellár személyes kényelmével, vagy a luxus iránti vágyával. Angela Merkel például a szövetségi kormány fejeként nem költözött be a hivatali lakásba, saját berlini ingatlanjából járt dolgozni. A német kancellária jelentős állam- és erős végrehajtó hatalom központja, ezért méretében is ehhez igazodik. A politikai kultúrában azonban sokáig idegen maradt az a gondolat, hogy a vezető magánéletét is palotaszerű környezet vegye körül. Már a régi bonni kancellári bungaló is vitákat váltott ki az 1960-as években, pedig mai szemmel inkább visszafogott, modern épületnek látszik.
