Terézváros önkormányzata komolyan veszi az rövid távú lakáskiadás tilalmáról szóló tavaly hozott rendeletét. A tilalom tizennégy hónapos felkészülési idő után 2026. január 1-jétől lépett életbe. A rendelet értelmében mindennemű rövid távú szálláshely-szolgáltatás (Airbnb) tilos a VI. kerületben, kizárólag szállodák, panziók és közösségi szálláshelyek működhetnek legálisan. Az önkormányzat a társszervekkel, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal és a rendőrséggel együtt január első hete óta folyamatosan ellenőrzik a szálláshelyeket, és akár több millió forintos bírság is kiszabható az illegális szálláshelyek üzemeltetőire.
- A kereskedelmi osztály az idén 633 helyszíni ellenőrzést végzett, amelynek eredményeképpen 57 esetben indított eljárást. Ezekből 33 zárult le eddig.
Ezekben az esetekben az üzemeltetőtől függően – magánszemély vagy gazdasági társaság – 200 ezertől 2 millió forintig terjedhet a bírság. Eddig összesen 28 millió forint bírságot szabtak ki a tilalom megszegőire
– válaszolta a Népszava kérdésére Soproni Tamás terézvárosi polgármester, aki korábban azzal indokolta a a teljes tiltást, hogy azt legalább ellenőrizni lehet, míg a korlátozást nem. Az önkormányzatnak ugyanis nincs se kapacitása, se jogi eszköze arra, hogy megállapítsa az adott lakást hány napra adnak ki egy évben. A teljes tiltás viszont egyetlen próbavásárlással ellenőrizhető. Így végül erre írtak ki ügydöntő szavazást még 2024 őszén, amelynek végén a szavazók 54 százaléka a tiltásra voksolt. Az önkormányzati rendeletet a Sára Botond vezette fővárosi kormányhivatal megpróbálta elgáncsolni, de a Kúria a kerületnek adott igazat.
Alkotmánybíróság előtt az Airbnb-betiltás ügye- Alapvetően elégedett vagyok az eredménnyel. A lakáskiadók többsége elfogadta és betartja az új szabályozást. A különböző szakértői megállapítások szerint rengeteg ingatlan került a hosszú távú bérleti piacra, az árak pedig mérsékeltebben emelkednek, mint más kerületekben – mondta Soproni Tamás.
A közösségi médiában mindenesetre kaptak hideget és meleget is a tiltás miatt. Sokan az ötvenes éveket, a besúgó rendszert emlegették, mások amiatt háborogtak, hogy ezzel elriasztják a turistákat, vagy éppen amiatt, hogy miért nem csak az adót nem fizető feketézők ellen lépnek fel. Sok kerületinek nyújtott ugyanis ez jó megélhetést, ráadásul az önkormányzat is profitált belőle, évi 700 millió forintos adóbevételük volt ebből. Ugyanakkor jelentősen emelkedtek az albérletárak, sokakat zavart a jövő-menő szomszédság, az üzleti célú lakásfelvásárlások miatt felgyorsult a lakosság elvándorlása.
Mindent visz a garzonok drágulása, a 20 négyzetméter alatti kislakások esetében majdnem 30 százalékos áremelkedést mértek egyetlen év alattA probléma a többi kerület számára is ismert, de az önkormányzatok sokáig ódzkodtak az Airbnb ellen fellépéstől. Az Országgyűlés már 2020-ban felhatalmazta a budapesti kerületeket, hogy rendeletben állapítsák meg „a magánszálláshelyen és az egyéb szálláshelyen az egy naptári éven belül szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználható napok számát”. A lehetőséggel azonban évekig egyetlen kerület sem élt. A terézvárosi tiltással átszakadt a gát.
A szomszédvár VII. kerületben tavaly szeptembertől korlátozták a rövid távú lakáskiadás feltételeit. Az erzsébetvárosi önkormányzat ugyan nem tiltotta be a Airbnb-zést, de jelentősen szigorított a szabályokon – földszinti elhelyezkedés, 10 százalékos korlát, minimum alapterület és saját fürdőszoba –, szinte esélytelenné téve az új Airbnb létesítését. A szigorítás előtt engedélyt szerzők viszont tovább működhetnek.
Módosította a szálláshelyek-működését is szabályozó építési rendeletét az V. kerület is. A túlturizmus káros hatásaira hivatkozva idén februártól becsukták a kiskapukat és előírták, hogy az 5 százalékos korlátozás - a magánszálláshelyek száma nem haladhatja meg az adott épületben lévő önálló ingatlanok 5 százalékát – minden egyes lakóépületre igaz. Átmeneti rendelkezésként a rendelet hatályba lépése előtt elindult engedélyezési eljárásokban legfeljebb 2027. június 30-ig kiadható engedély. Fontolgatta a korlátozást az I. és a III. kerület is.
Újabb budapesti kerületben tiltanák be az airbnb-zéstA rövidtávú szálláshelyek létesítésére egyébként Budapesten 2026 végéig moratórium van. Így Józsefvárosi Önkormányzat is csak 2027 elejétől léptetné hatályba a rövid távú szálláshelyekre vonatkozó új szabályozását, amelynek a héten indult el a lakossági véleményezése.
A VIII. kerületben idén márciusban összesen 1707 darab regisztrált rövidtávú magán- és egyéb szálláshely (Airbnb) működött, amely a lakásállomány 3,5 százaléka, csakhogy ez nagyon aránytalanul oszlik el. Az önkormányzat háromszintű szabályozást javasol. A teljes kerületben a lakások maximum 4 százalékát lehetne így hasznosítani, míg egy-egy negyedben 1-6 százalék lenne a határ. A belső kerületekben a csökkentés a cél, a külsőbb városrészekben, ahol most nincsenek rövidtávú szállások, a jelenleginél megengedőbb lenne a szabályozás. A társasházakban szintén negyedenként eltérő korlátozást vezetnének be (10-20 százalék) annak érdekében, hogy a társasházakban a lakástulajdonosok maradhassanak többségben. A javaslat csak az újonnan létesítendő szállásokat érinti, a meglévőket nem kell megszüntetni. Újakat viszont a korlátozás felett már nem lehet létesíteni, illetve üzemeltető-váltáskor a korábbi engedélyek elvesznek. Új rövidtávú szállás létesítését társasházi hozzájáruláshoz kötnék.
Vitézy Dávid közlekedési miniszter tavaly decemberben még fővárosi képviselőként a teljes tiltás helyett egész Budapestre kiterjedő egységes szabályozás bevezetését javasolta. Ehhez azonban fővárosi hatáskörbe kell venni ennek szabályozását, ami jelenleg kerületi ügy. A Fővárosi Közgyűlés a Podmaniczky Mozgalom javaslatára hivatalos felterjesztéssel élt ez ügyben az Orbán-kormánynál. Nem kaptak választ. Így ennek rendezése is a Magyar-kormányra maradt.
Nem hagyják veszni az airbnb-zők TerézvárostA Kúria kimondta: jogszerű az Airbnb-k kitiltása Terézvárosból