életmű;Peter Jackson;Cannes-i Filmfesztivál;Arany Pálma díj;

A terveiről annyit árult el a díjazott, hogy épp most írják a következő Tintin-filmet

Peter Jackson mindent besöpört, aztán két órán át sztorizott Cannes-ban

Életművéért tiszteletbeli Arany Pálmát vehetett át Cannes-ban Peter Jackson, ahol később két órán át keresztül sztorizott a szakmával és a rajongókkal a világ legfontosabb mozgóképes mustráján.

Bár nagy hollywoodi szuperprodukció nincs idén Cannes-ban, Thierry Frémaux igazgató a nyitógálán megoldotta, hogy az átlagosnál több Oscar-díj vonuljon fel a fesztiválon, mint a sokévi átlag. Ehhez pedig „csak” annyit kellett tenni, hogy tiszteletbeli Arany Pálmát adjanak Peter Jackson új-zélandi rendezőnek, hiszen csak A Gyűrűk Ura: A király visszatér kapott tizenegy arany szobrot, a teljes trilógia pedig összesen tizenhetet. A fesztivál elismerését Elijah Wood prezentálta a gálán.

Peter Jackson köszönőbeszédében kiemelte, hogy minden Cannes-ban kezdődött. – 2001-ben elhoztunk ide egy húszperces részletet, és egy dombok között fekvő kastélyban tartottunk sajtótájékoztatót – emlékezett vissza.

– Ez a kockázatos lépés megváltoztatta a filmről kialakult képet. Mire decemberben megjelent A Gyűrűk Ura: A Gyűrű Szövetsége, olyan várakozás övezte a filmet, ami Cannes nélkül nem jöhetett volna létre – mondta a színpadon a frissen kitüntetett művész.

Szerdán a több mint ezer fő befogadására képes Debussy teremben mesterkurzus keretében árult el delikát részleteket a pályafutásáról. Az 1987-es debütje, az Ízlésficam kapcsán, amelyben még egy cameója is volt elmesélte, hogy

kifejezetten hasznos, ha egy kezdő rendező első műve horror, mert ezek a B kategóriás alkotások általában kevés pénzből, legtöbbször pocsékul megírt – vagy éppen meg sem írt – forgatókönyvekből készülnek, így marad a rendező fantáziája, hogy a semmiből hogyan kreálja meg a nézőkre gyakorolt hatást, 

és mondjuk a vér a vásznon remek eszköz ehhez.

Beszélt a rekordmennyiségű Oscar-díjról is. Elmélete szerint A gyűrű szövetsége „csak” négy, A két torony kettő elismerése után kisebb atomrobbanás volt A király visszatér tizenegy szobrocskája, aminek az oka, hogy Hol­lywood kivárt, a végén akartak a szavazók a nagy dicséretet kiosztani. A 2004-es Oscar-gálát az akkor hatéves fia tévén nézte új-zélandi otthonukban, és lelkendezett végig a közvetítés alatt. Majd amikor Steven Spielberg felkonferálta a legjobb filmnek járó elismerést, megjegyezte, hogy „mindent besöpört”, akkor elkezdett zokogni, mert azt hitte, hogy a Mindent besöpört című alkotás lett a legjobb film. „Elmeséltem neki a sztorit, bánkódott is, hogy megríkatta a kicsi fiamat” – mondta nevetve Peter Jackson, megjegyezve, hogy a fia immár felnőttként ott ül velünk a teremben.

A filmes világban minden a furcsa véletleneken múlik – véli Peter Jackson. Rezignált arccal adta elő a történetet, hogy tulajdonképpen miért vágott bele a Tolkien-művek mozgóképes adaptálásába. Amikor elkészítette a Törjön ki a frász! című horrorkomédiáját, melyben Michael J. Fox egyfajta szellemvadász (a mű megelőzte a korát, ám ma már méltán soroljuk a klasszikusok közé), olyan sok digitális trükkfelvételre volt szükség, hogy erre létre kellett hozni egy külön projektcéget. Amikor elkészült a produkció, Peter Jackson ott állt egy nagy csapatnyi tehetséges emberrel, akiknek munkát akart adni a jövőben is. Ahogy fogalmazott, keresett egy olyan projektet, melyben jó sok digitális megoldásra lenne szükség. Így jött a képbe A Gyűrűk Ura-trilógia. – Bármennyire is pragmatikusan hangzik, ez volt a fő ok, hogy nekiálltam az adaptációnak – vallotta be Peter Jackson.

De itt nem ért véget a sztori. Kiderült, hogy a Tolkien-művek megfilmesítési joga Saul Zentz (Száll a kakukk fészkére, Amadeus, A lét elviselhetetlen könnyűsége) producernél van, aki 1972-ben készített egy Gyűrűk ura animációs mozit, mely megbukott, ennélfogva nem volt túlságosan motivált egy élő szereplős verzió mellett. Ekkor jött a képbe Harvey Weinstein, aki akkor a pályája csúcsán volt a Miramax nevű cégével, és úgymond megszerezte a jogokat Jacksonnak. Mivel Zentz 1994-ben forgatta Anthony Minghella Az angol beteg című filmjét, és a Fox a forgatás közepén kiszállt a projektből, ­Weinstein volt a megmentő – hogy a film végül kilenc Oscar-díjat is bezsebeljen. Ahogy Jackson fogalmazott, Weinstein azt mondta neki: mázlija van, hogy korábban megmentette Zentzet, így most behajtja a szívesség árát. Így végül belevághattak a trilógia 262 napig tartó forgatásába, melyet soha nem felejt el. Nem is tudta akkor, milyen vakmerő akcióra vállalkozott bármiféle egészséges aggodalom nélkül.

A mesterséges intelligencia, ha helyesen használják, csupán egy eszköz, mint bármelyik másik – mondta az AI térnyeréséről.

– Mindazonáltal, mint minden másnál, itt is az ember fantáziáján és eredetiségén múlik, aki az utasításokat beírja a mesterséges intelligencia programjába. Tényleg érdekes? Vicces? Kreatív? Jól összerakva, hogy egy narratívát, egy történetet alkosson? Vannak, akik igazán remek filmeket készítenek, és vannak, akik pontosan ugyanazt a folyamatot követik, de a filmjük rossz lesz – érvelt a rendező. És hogy mi a tökéletes akciójelenet titka? Peter Jackson elárulta, hogy ez nem is annyira bonyolult.

– Épp most írjuk a következő Tintin-filmet – reagált a hogyan tovább kérdésére. Érzelmes válaszában még elárulta, hogy korábban megállapodott Steven Spielberggel, hogy egymás után rendeznek majd. – ő megcsinálta a sajátját, én viszont tizenöt éve nem készítettem el az enyémet. Nagyon kényelmetlenül érzem magam emiatt – folytatta. – Elég nagylelkű volt ahhoz, hogy ne nyomasszon vagy sürgessen. Szóval állandó partneremmel, Fran Walsh forgatókönyvíróval dolgozom a Tintin-forgatókönyvön. Pár napja éppen itt, a szállodai szobámban fejeztem be egy majdnem biztosan végső verziót.

A kultúra finanszírozása Európa-szerte közfeladat, de a pénzosztás módja különböző. Lengyelországban erős a minisztériumi szerep, Csehországban technokratább a rendszer, Szlovákiában éppen a politikai befolyás miatt tiltakoznak. A nyugati országokban erősebbek az intézményi garanciák.