A szervezet főigazgatója, Dr. Szinger András megnyitó beszédében az Artisjus fennállásának közelgő 119. évfordulóján idézte fel, ennyi idő alatt jó pár turbulens időszakot megélt a szervezet, de mindig előremutató hangot képviselt. A főigazgató tervei szerint nem lesz ez másképp ezután sem, annak érdekében, hogy „megérje szerzőnek lenni”.
A díjátadóra a budapesti Magyar Zene Házában május 11-én került sor, épp aznap, amikor Tanács Zoltán, a Tisza-kormány tudományért és technológiáért felelős (immár megszavazott) minisztere arról beszélt bizottsági meghallgatásán, hogy a három legfontosabb probléma egyike a mesterséges intelligencia. Az Artisjus már egy évvel ezelőtti díjátadóján is ennek térnyerésére, a szerzői és szellemi munka elértéktelenedésére hívta fel a figyelmet. Hétfő este az Artisjus elnöke, Németh Alajos is kitért ennek veszélyeire megnyitóbeszédében. Szerinte a technológia semmi másra nem képes, minthogy az alkotók szellemi termékeit szétszedi a maga kedve szerint, majd ezekből a darabokból létrehoz egy csak látszólag eredeti valamit – de ez ellen Németh szerint küzdeni kell, amelyben az Artisjus abszolút partner. Dr. Szinger András hangsúlyozta, „a miniszterjelölt nem tűnt tanácstalannak”, de szívesen megosztanák vele – és bárhol, ahol nyitott fülekre lelnek –, hogy az Artisjusnak van megfejtése már a probléma kezelésére. Ezzel Szinger szerint olyan arányos és méltányos megoldás születhetne a szerzők és a mesterséges intelligencia viszonyának rendezésében, hogy a hazai jogalkotás akár még a világon is úttörő tudna lenni.
A hétfő esti díjátadón Irodalmi Nagydíjban részesült Krasznahorkai László 2025-ben megjelent A magyar nemzet biztonsága című regényéért, akinek távollétében kiadója, a Magvető igazgatója vette át a díjat. Az irodalmi kategóriákban elismerésben részesült továbbá Tóth László (költészet kategóriában), Kornis Mihály (próza kategóriában), Soltész Márton (tanulmány kategóriában) és Kenyeres Zoltán (esszé, kritika kategóriában). Több díjazott beszédében méltatta az Artisjus-díjak jelentőségét, tekintve, hogy azok sorsáról a szakma dönt. (Most is egy zenei és irodalmi szerzőkből, valamint egy kiadóból álló Artisjus vezetőség képviseletében.)
Kenyeres Zoltán irodalomtörténész, aki Írók, költők, fogalmak – Esszék, tanulmányok című kötetéért kapott díjat, beszédében úgy fogalmazott: „Évszázadok óta nagyszerű, európai színvonalú irodalmunk van és van egy nagyon rossz történelmünk. Én szívesen elcserélném a kettőt, hogy lenne egy ezer éves boldog történelmünk és emelett eg középszerű irodalmunk.” Kenyeres hozzátette, nagyon fontosnak tartja az Artisjus munkáját, ami a szerzői jogok védelmét illeti, de kiemelte, hogy a szerzői szabadságot már mindenkinek magának kell kivívni. „Sokan azt hiszik, hogy a szabadság az kollektív, pedig nem, az ugyanúgy individuális, mint maga az élet.”
A díj hagyományainak megfelelően az irodalmi elismerések mellett a zenei szféra elmúlt egy évének kiválóságait is díjazták. László Attila jazzgitár művész és zeneszerző életműdíjban részesült. Dobszay-Meskó Ilona Egyenes labirintus és Virágh András Gábor Pange lingua című művét ismerték el a komolyzenei kategóriákban. Az év magyarnóta-szerzője ifj. Sárközy Lajos lett. Az Év Könnyűzenei Szövegírójaként a díjátadótól távol maradó Rúzsa Magdolnát ismerték el, az Év Könnyűzeneszerzője Rácz Gergő lett. Junior Artisjus-díjat kapott Gerlóczy Zsigmond zongoraművész, Halász Kolos (Co Lee) és Fábián Balázs (Blaize), valamint Kökény Dániel. Az 2025-ös év produkciójának pedig a Hungária koncert – Vissza! Vissza! című koncertjét választották, a díjat többek között Szikora Róbert, Dolly és Novai Gábor vette át, beszédükben mindhárman megemlékeztek a január végén elhunyt Fenyő Miklósról.
